Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-04-07 / 14. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADO-hivatal: Lövészutca, 10. szám. 1. emelet. ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben :. házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint —Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. HARMINCKÉT OKOK , MELYEKET AZON VILÁGI KATHOLIKUSOK, KIK AZ 1790. 30. NOVEMBERBEN A KALOCSAI ÉRSEKNÉL TARTOTT GYÜLEKEZET VÉGZÉSÉRE REÁ NEM ÁLLOTTAK; - KINEK-KINEK ÍTÉLETE ALÁ TERJESZTETTÉK 1790-dik ESZTENDŐNEK 12-ik HAVÁBAN. — hic niger est hunc tu romane Caveto. Juvenalis. Ha a papi renden levó' vádoltatik, a papi törvény szerint igen sok tanúk kivántatnak ellene; teliát mi is világi renden levő magyar katholikusok, kik 1790-ik esztendőben sz. András havának 30-ik napján, a kalocsai érsek ő excellentiájánál tartatott gyülekezetben, vagy meg nem jelentünk, vagy annak végzéseit jóvá nem hagytuk, és az ő Felségéhez küldött bemutatás alá, neveinket alá sem irtuk; hogy a részre nem hajló világ előtt ezen cselekedetünknek helyes voltát megmutassuk, szükségesnek itélttik a magyar példabeszéd szerint, legalább is harminckét okokkal előállani, melyek is e következendők. 1-ső ok. Mert mi nem ugy, mint hazafiak, vagy követek, de csupán csak, mint katholikusok hivattattunk oda össze: azért is azon gyülekezet részrehajló gyülekezetnek látszatott nekünk lenni; annyival inkább, mivel mink ellenkezőképen esküdvén, a végre küldettünk ide, hogy a hazafiak közt békességet, és a sziveknek egyességét megtartani iparkodjunk, szivünkön viselvén azt, „hogy az egyesség által a kis dolgok nagyra növekednek, az egyenetlenség által pedig még a legnagyobbak is semmivé lesznek. 2-ik ok. Mivel arra is tettük hitünket, hogy az ország tanácskozásain kivül, s annak végzése ellen különös részrehajlásokra sohasem állunk: mivel pedig az ország kerületenként tartott, sőt kirendelt tanácskozásiban is, a vallás dolga másképen határoztatott meg; tehát az azzal ellenkező tanácskozásokbba ereszkedni, és a statusban,mint egy statust formálni, illetlennek lenni tartottuk. 3-ik ok. Mert noha a pap urak azt állították, „mintha ő Felsége az evangélikusoknak nagyobb szabadságot engedett volna, mintsem a bécsi és linci törvényünkben foglalt kötések ; — de mivel az evangélikusok az ő Felsége elibe terjesztett bemutatásokba világosan ellenkezőt bizonyítottak meg, ok nélkül a Felséges királyi végzésnek ellene nem mondhattunk. Sőt, ha mindjárt nagyobb szabadság engedtetett volna is a. királyi végzés által nekiek; mi káros következése lenne annak ? — hiszen, ha a megnevezett békességkötések a mult században a vérontást megszüntető jó eszközök lehettek; — miért ne lehetne az ország rendei által kivánt vallásbeli elintézése az uralkodó felségnek, a velünk egyenlő jussal biró hazánkfiai közt és közöttünk a békességnek, és szin nélkül vér szerint való szeretetnek erős fundamentuma. 4-ik ok. Ámbár azt is állították, hogy a „királyi méltóság és a hazának törvényei meg nem állhatnak azon kegyelmes végzéssel: de azt meg nem bizonyíthatván, noha inkább szánakozásra, mintsem megcáfolásra méltók volnának; legyen mindazonáltal szabad nekünk ezen igazságot kimondani : „hogy soha a jó királynak roszabb védelme nem lehetett a római láncokkal meg.tei heltetettkezeknél."Megbizonyítottákezt a f^ancxa^ • ' •