Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-03-17 / 11. szám

alatt a helyszínén felelősség terhe mellett megjelenvén, ott, a mennyire lehetséges — a magához veendő községbiró, jegyző, hifelekezeti lelkész, és két tanú jelenlétében, azárvaesettel megismerkedik, ha van végrendeleti gyám, s az ott helyben találtatható—annak is jelenlétében, az árvavagyont ingót és ingatlant, a törvény rendeletéhez képest öszveirja megbecsülteti, s ha az ingóság közt családi ereklye, s arany és ezüst drágaságok találtatnak, ezeket is külön lepecsételve, eljárása eredményéről hivatalos jelentésével egyetemben beküldi a központi árvaszékhez. A szolgabíró, ha végrendeleti gyám van — a körülményt tudatni, s ha nem találtatik, a közelebbi rokonoknak mind az árvavagyon kezelése, mind a kinevezendő gyám iránti kihallgatásával jelentésében gyámot ajánland, s annak köztudomás szerinti erkölcsiségre is kiterjeszkedni köteles lészen. 5-ör. A középponti árvaszék, a beküldött szolgabírói árvajelentést azonnal tárgyalni köteles. — Minden egyes árvatömegre (aprólékos tömegecskék kivételével) külön gyámot rendel, s végzésileg kimondván, mi lesz az ingóságból — például családi ereklye, arany s ezüst drágaság, iparrészvények, vagy statuspapirokból természetben megtartandó ? és mi lesz és pedig mindig árverésen eladandó ? — a kinevezett gyámnak az öszves árvatömeget leltár és felelősség mellett szolgabiróilag átadatja,—az átadásról, illető szolgabíró ujabban jelentést teendvén. Egyszer mindenkorra határoztatik: miszerint árvaingóságok, a fentebbi cikkek, kivételével, csak azon esetben, ha netalán az árvák érdekében, de a legnagyobb felelősség és garantia mellett kereskedelmi, ipar, vagy gyárijog alapján, azoknak megtartása, avagy az azokkali üzlet árvaszékileg fentartandónak találtatnék—máskülönben mindenkor, kamatozó tőkévé tétessenek ; a fekvőségek azonban természetben megtartandók, kivévén azon esetet; hol az illető gyám, a fekvőségnek vagy az árvára nézve megtarthatlanságát, vagy a megtartás károsságát, hitelesen igazolja, s véleményezi. Ez esetben a fekvöség árveréseni, vagy a körülményekhez képest máskínt leendő eladatását a középponti árvaszék határozza el,—kijelentetvén, hogy az illető gyám. vevőül semmi esetben nem jelentkezhetik. 6-or. Arvavagyonnál, elvileg a haszonbéri kezelés mondatik ki. — De ott, hol például szőlőknél — a haszonbéres kezelést az illető gyám a birtokérték s az árvára nézve vészhozónak igazolja, az árvaszék, a legelönyesebbnek kínálkozó, s a vagyon természetéhez, és vidéki körülményekhez alkalmazandó kezelési módot végzésileg megállapíthatja, s életbeléptetheti 7-er. Jelentékenyebb, uradalommal biró árváknál, hol a jogi és családi viszonyok józan felfogásánál fogva is előnyösnek mutatkozik — a közelebbi rokonok meghallgatásával a házi kezelés a fekvőségek haszonvételére nézve árvaszékileg meghagyathatik. 8-or. Haszonbéri szerződvények, a vagy árvafekvöségek eladása, csak akkor érvényesek, és kötelezők az árvatömeget illetőleg, ha előbb a középponti árvaszék által jóváhagyattak; az árverelő, vagy vevő fél irányában a szerződvények a névaláírásánál már érvényesekké Yálandván. A haszonbérlés mindig árlejtésen tétetendő; azonkívül csak akkor engedtetvén meg, ha előbb okadatolt előleges gyámi bejelentés következtében, az — az árvaszék által végzésileg meg lön engedve. Árverés a vagy eladás iránti hirdetés jelentékenyebb esetek és tömegnél, hirlapilag tétessék; — kisebb esetekben a szokásos községi, s vidéken divatozó hirdetési modor is elegendőnek találtatván. 9-er. Teljes lehetetlenség lévén, hogy e nagy megyében, annyi ezer árvának érdekeire, testi s lelki jóllétére, szellemi kifejlésére, a törvényszabta szigorúság és felelősséggel, a középponti árvaszék, közvetlenül felügyelhessen, s az egyénenkénti kinevezett gyámokat, azoknak mütételeit, kellőleg ellenőrizhesse, az árvaügynek végtelen fontossága érdekében a bizottmányi közgyűlés minden járásban — egy a közelebbi közgyűlésen megálapitandó rendes fizetéses felelős gyámfelügyelöt választott meg. 10-er, E járásbeli gyámfelügyelöknek föladata lészen, az egyenkénti gyámokra felvigyázni; azok működését szemmel tartani, s ellenőrizni: azok évi számadását jó eleve igényelni, s beküldeni : az árvák nevelésére, sorsokhozi elhelyezésére lelkiismeretes gondot fordítani: s végre — a kisebbszerü egyes árva tömegeket — melyeknek kezelésére egyéni gyámok nem neveztethetnek a folyó évi 51. és 52-ik számú határozatok következtében, minden egyes községben már megválasztva lenni kellő községi gyámnokok által kezeltetni, — ha ezek néhol netalán mig megválasztva nem volnának — rögtön a fenebbi határozatok értelmében megválasztatni, s azok működését a fennebbiek szerint ellenőrizni s arra szigorún felügyelni. 11-er. A járásbeli gyámfelügyelök, járásaikat évnegyedenként beutazni, minden árvaesetet reassumálni, s a rovatos kimutatást a középponti árvaszéknek felelősség terhe alatt bemutatni köteleztetnek. Ezenkívül, — annyiszor a mennyiszer célszerűnek látandják — az árvapénztárt is az egyéni és községi gyámtól, — az elöljárók jelenlétében s kerületi szolgabíró ellenjegyzése mellett számon venni, s megvizsgálni álland jogukban — jelentésüket a tapasztalandó körülmények ugy hozván magukkal — a középponti árvaszéknek nem várva az évnegyedet se, természetesen megteendvén. A gyámfelügyelök által évnegyedenként megteendő hivatalos számtétel — s a fenebbi pontban kifejtett annyiszor, a mennyiszeri ellenőrzés felette gyakori utazást igényelvén — ezt pedig az árva szó fogalmához méltólag az árvák költségére semmiesetre, de méltányosan a gyámfelügyelők terhére tenni sem lehetvén, — bizton megvárhatni véle a bizottmányi közgyűlés a megyebeli községek nemes érzetétől—de szükség esetére ezennel el is rendeli — miszerint a járási gyámfelügyelöknek kivételesen egyedül az árvaügyekben díj nélkül szolgáltatandják ki a szükséges előfogatokat.