Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-03-17 / 11. szám

A gyámfelügyelők, évi rendes számadásaikat — az év végével — a járási számvevő által formaszerün megvizsgálva — bemutatni felelet terhe alatt kötelesek. 12-ör. A gyámi számadásokat, ha kívántatni fognak— a közelebbi rokonokkal — az árvaszék, mindenkor közölni lesz köteles. 13-or. Ha netalán az egyéni, vagy községi árvabizottmányi, de sőt a járásfelügyelöi rendes évi számadások, a kellő időben nem fognának beadatni, az esetben az 1848. 11. t. cikk által törvényszéki hatósággal felruházott árvaszék, azok ellenében, a törvény által engedett legnagyobb szigorúsággal, s az árvaügy érdekében kell — hogy éljen és fellépjen. 14-er. Ez illető gyámnak, nöárvát, férjhezmenetelében gátolni, vagy azt akarata ellen férjhez adni tilalmaztatik, s ha netalán ily botrányos eset fogna találkozni, a tudomására jutott esettel, és viszonyokkal a járásbeli gyámfelügyelő azonnal és közvetlenül megismerkedvén, ha az óhajtandó kiegyenlítés a moralitás korlátai közt neki nem sikerülne, — azt a közzépponti árvaszéknek elintézés végett följelenteni köteleztetik. 15-ör. A nöárvának, férjhezmenetele után 3 hónap alatt az árvaszék, minden vagyonát, szolgabiróilag átadni, s átadatni köteleztetik, a rendes bevétel s kézhezvétel iránt az árva maga fogván gondoskodni. 16-or. Ugyanazzal, inihelyest törvényes nagykorúságát tényleg elérte, a férfiárva irányában is köteleztetik; a nagykorusági idő előtt már 3 hónappal a teljes átadás iránt előleg intézkedni tartozandván. 17-er. Az árvák, osztály különbség nélkül, minden a törvényben alapult jogokat nagykorúságukig is élvezhetnek és gyakorolhaínak. S bárha nagykorúságukat tényleg elérendették is, de, ha illető gyámjaik számadásával magukat megrövidítve s károsítva találnák, a nagykorusági év után % év alatt, azok ellen kártérítési igényt formálhatnak. 18-or. A megyében kebelezett rendes tanácsú községek, a régibb alkotmányos gyakorlat s az 1848-ki törvények szelleme szerint, árvaügyeiket, önmaguk szervezik és kezelik ugyan a járásbeli gyám felügyelök ellenőrködő befolyása és felügyelet azonban ezekre is kiterjesztetik — a legfőbb felügyelet és ellenörség törvényszerüleg a megyei közzépponti árvaszéket illetvén. 19-er. Egyéb, s alkalmazás közben az árvaszék által is tapasztalat után kipótolható részleteken kivül ezek lévén már a szó fogalmánál fogva is végtelen fontosságú megyei árvaügyben a főbb mozzanatok, legfőbb teendők, intézkedések, azoknak üdvös volta, jótékonysága s életrevalósága, egyedül attól feltételeztetik, hogy a vidéken bizonyosan találkozandó kisszerű nehézségek és járatlanságok előnyös elhárítása mellett, miként és mennyire, s hogyan fognak tényleg, kellő ellenörség mellett életbeléptetni ? ez okból kell: miszerint az árvaügy érdekében, a két középponti árvaszéki elnök, mindjárt az első év alatt, a megyét különkülön beutazandván a fenebbiek életbeléptetéséről, minden egyes községnél, személyesen győződjenek meg. Igy a nyerendő tapasztalat után a hiányok és előnyök rögtön, és közvetlenül felfogván derittetni, a megye, már a közeljövőben, azon kivánt helyzetbe reményi juthatni, miszerint a szakértők tapasztalatai és észleletei hozzájárulásával ezen, égető szükség parancsolta árvaügyi utasítás helyébe egy lehető legtüzetesebb s legüdvösebb szervezetet adandhat ki —s vétethetend foganatba. 20-or. Árvapénzek kezelésénél általában — s a helyi kölcsönökre nézve különösen az árva legközelebbi rokonaira, vagy a kiktől a tömeg került, ha jelentkeznének — természetesen minden kétségen felül álló biztosíték mellett kell, hogy kellő figyelem fordíttassék. Ünnepélyesen kijelentvén, zárszóképen — a megye eddigi határozatai szellemével öszhangzólag — miképen az árvák személye, vagyona és szellemi fejlődésére vonatkozva — mindenütt és mindenben — egyedül szentesitett alkotmányos törvényeink vétethetnek alapul. Kiadta Rákóczi János főjegyző. KÜLFÖLD. A PRÁGAI HELYÉT HITVALLÁSÚ EGYHÁZ RÖVID TÖRTÉNETE. A kis vesszőszál helyében növekedik jegenyefa, a bógácskóró helyébe növekedik mirtus, és leszen az Urnák nevére örökké való jegyül, mely el nem töröltetik. Es. LV: 13. Valamint általában az egész keresztyénség, ugy e prágai ref. gyülekezet történetében is, csudálatraméltó, dicső beteljesedését látjuk az ó kori ihletett látnók ama fent idézett szavainak. A véres üldözéseket, melyeknek csehországi hitrokonaink idők hosszú során át kitéve voltak, a történelemből eléggé ismerik e lapok tisztelt olvasói. Ez egyház első keletkezésének történetét tehát csak futólagosan érintve, inkább ennek — magyarországi hitrokonaink által azt hiszem, kevésbé ismert — ujjászületési történetét kívánom itt röviden előadni, ugy a mint ezt, a jelenlegi lelkész, t. Schubert Wencel úrtól, az egyház birtokában levő cseh nyelven irott jegyzökönyvek nyomán megértém. Az 1620-ik évi november 8-kán történt, s a protestánsokra oly szerencsétlen kimenetelű fehérhegyi csata után a prágai protestánsok templomai (szám szerint hat), melyek közül kettőt az utraquisták már 1419-ben bírtak, a türelmetlenségéről ismeretes Il-ik Ferdinánd által elvétetvén, részint a mezitlábos kolduló, részint pedig más rendbeli szerzeteseknek ajándékoztattak. Az evangyéliom szolgái híveikkel együtt magános elrejtett helyen való összejöveteleikben is üldöztettek, s többen közülök, kik hitöket az üldözések közt sem akarák megtagadni, vagy a szomszéd Szász- és Poroszországba vándoroltak, vagy pedig fanaticus üldözőik áttal elfogatván, sötét börtönökben adák ki világosság után sóvárgó lelköket.