Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-03-17 / 11. szám

József, Havas Ignác, Illés Ádá m, Josipovich Szilárd, Kléh István, Lángh Ignác, Lukáts Móric, Mavromathi József, Mikulesko Joannik, Pauler Tivadar, Ráth Károly, Srányi János, Szántófy Antal, Széher Mihály, Székács József és Török Pál urakból bizottmányt küld ki oly utasitással, hogy a különböző vallásfelekezetuek iskoláinak segélyezési kérdését alap.os és kimeritő vizsgálat alá vévén, s az ezzel összefüggésben álló körülményeket észlelései tárgyává tevén , a most idézett 1848. 20. t. c. utasítása szerint dolgozná ki a kulcsot, melyet e városban levő különféle egyházfelekezetek iskoláinak igazságos segélyezésénél évi költségvetésében szabályozó zsinórmértékül fogadhasson el, és állapíthasson meg; — addig is pedig, mig ezen sok munkát és huzamos időt igénylő javaslattal a bizottmány elkészülne, a közgyűlés a h. h. iskolák segélyezésére a f. évi költségvetésben felvett 1000 ftot a rendkivüli kiadások tételében előforduló összegből még egy ezerrel megszaporítja, s igy ezen összesen 2000 ftot a helvét hitvallású, — valamint a költségvetésbe bevezetett evang. ágostai hitfelekezetíi községek iskoláinak segélyezésére megszavazott összegeket is a házi pénztár a helybeli helvét hitvallású, és a helybeli ágostai vallású egyházi gyülekezetek illető lelkészei és gondnokainak, az ezek által kiállítandó nyugták mellett, — fizetendi ki oly fentartással, hogy mennyiben ezen — a nevezett iskolák segélyezésére most megállapított összegek kisebbeknek mutatkoznának azon összegeknél, melyek majd a bizottmány által elkészitendő dolgozat kulcsa szerint az illetékes feleket megilletné, ezen hiányt a házi pénztár pótlólag fogja kifizetni, — ha pedig a most megszavazott összegek többre ütnének, mint mennyi a kidolgozandó és elfogadandó kulcs szerint ezen vallásfelekezetűeket iskolai segélyezés cime alatt megilletendi, a tapasztalandott felesleg a következő évre eső illetményeikbe betudandó lesz. Ezen határozatról szóló jegyzőkönyvi kivonat Kacskovics Lajos tanácsnokkal a bizotmány több tagjaival leendő közlés végett is, nemkülönben hivatalos alkalmazkodás végett a házi pénztárral és a helybeli számvevő hivatallal is közlendő. EGYHÁZI ÉNEKEINK TÖRTÉNETE, ISMERTETÉSE, ÁTNÉZÉSE. AZ ÉNEK FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA. JAVALLATOK AZ ÉNEKESKÖNYV MEGJOBBITÁSÁRA. (Folytatás). „Szentek hegedűje" Szönyi Benjámintól tizenketted formában. Mint az elöbeszédböl kitűnik, e mü három kiadást ért a szerző életében, eliször 1762-ben, másodszor, hogy mikor nem tudatik; harmadszor, 1773-dik esztendőben, későbben, 1781-ben szinte megjelent Vácon Ambró Ferenc betűivel és költségével. Legelöl a „kegyes olvasóhoz" Vetsei János tiszántúli superintendenstöl van egy ajánló levél, s ezután áll az elöjáró beszéd, magától a szerzőtől. Ezekhez csatlakozván még az „introitus vagy elöjáró éneke a kegyes olvasónak istenhez" — mint maga Szönyi nevezi,—következik a tartalom, mely két részre van osztva. Az első „mindennapi énekes" címe alatt reggeli és estvéli dicséreteket tartalmaz sorakozván utána „a keresztyéni szent életről való" és „innepi énekek." A szent életről való énekek rovata alá tartoznak aztán > az idvességnek fő okárol, az isten kegyelméről, a hitről, reménységről, szeretetről, lelkismeretről, istennek félelméről, keresztyéni valIástételröJ, Krisztus követéséről sat. zengő énekek. Az innepi énekek rovatában pedig: adventi, karácsonyi, újesztendei, nagy pénteki stb. a főbb ünnepi alkalmakra való énekek. A második rész szőrszálhasogató modorával ismét két részre osziik, úgymint: „különös állapotokra való" és „bizonyos időkre való énekek"-re.Az első rész az anyaszentegyházért, a királyért, s a hazának főrendéiért énekelvén, inindenrendü embereknek szájába ad egy éneket, igy p. föbiró éneke, lelki pásztor éneke, gyógyitó orvos, tanácsbeli ember, éneklő nótárius, mester ember, mester legény, éneklő céhrnester sbt. éneke. E rész oly tarka, hogy benne a szölopásztortól fogva mindenki megtalálhatja a magáét, ugy a deák ifjú, mint az utas, a házasodni akaró vagy kosarat kapott legény; valamint nem hiányzik a hajadon leány, a nász vagy vöfény sbt. éneklése. A bizonyos időkre való énekek, téli, tavaszi, éjszakai, aratási, szüreti, menydörgéskori, elmélkedéseket és gondolkodásokat foglalnak magokban. E rovat ugyan nem olyan tarka, mint a megelőző, de azért ebben sok furcsaság található. A mi a mü jellemzését illeti, célja volt szinte a francia ösvényen haladni, de sem nyelvi, sem versezeti tekintetben nem ér fel Losonczi István Éneklésben tanitó mesterévei; bár a költőiség benne több helyett meglepően nyilatkozik, különösen az első részben, hol a szerző nem ereszkedett ugy a részletekbe, mint a másodikban, a melynek épen azért, mivel Szönyi irásákor magát az életnek minden viszonyaiba beleakarta találni, s magát épen fel nem találta, belbecsei alig adhatunk. Egyébiránt szinte megérdemli e könyv is, hogy a kinek keze ügyébe esik megtakarítsa ; mert hellyel-közei oly énekek is találtatnak benne melyek a figyelmet megérdemlik. Álljon belőle ismertetésül ezen rövid adventi ének. Egek harmatozzatok, Az űr parancsolja, *