Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-03-03 / 9. szám

kebel érzelmei emelkedésére s magasztosulására csalhatlan hatással van. A város, hol a tanuló, emberek közé lép; általában müveit. A tisztesebb osztály férfiai, az itt székelő megyei gyűléseken gyakranzászlóvivökkép szerepelnek. A mesteremberek, kik itt az Egyház derekát és erejét képezik, vallásos és hazafias érzelemben egy városnak sem állanak utána. A magyar nyelv és beszéd itt minden tájszólási divat hibáitól ment könyv szerinti és tiszta hangzású. De a köznép fájdalom! e könyvismeretben Borsodmegyének sok szegény falujánál hátrább áll. — Ennek oka az, hogy a tehetetlen osztály ruhátalan gyermekét a gymnasiumba nem küldheti, elemi iskolák pedig a városon csak leánykák szármára vannak. A gymnasiumi vizsgák végződvén február 10-kén az e. kerületi főleánynövelde közvizsgája tartatott. Az iskolázok száma 57. Miskolci 30. A többi mind külvidéki. Borsodból 5. Szepesböl 12. Árvából 1. Szolnokból 1. Zólyomból 2. Beregből 1. Liptóból 1. Hevesből 1. Gömörböl 1. Turócból 1. Moldvából Jassiból 1. — Tanárok: 1. Tiszteletes Dócy Gedeon ur, — tanit német nyelvet számtant, magyar nyelvtant, földirat, természettant, természetrajzot, magyarok történetét, szép irás és rajzot, •mint vezértanár, és franciát magán órakon. 2. Tiszteletes Marsalko Endre segédlelkész ur, tanit bibliai történetet, földiratot, a magyar történetet, magyar nyelvtant az alsóbb osztálybelieknek. 3. Szénfy Gusztáv ur tanit éneket és zongorát. 4. Molnár Vilmos ur tanit zongorát. 5. Levendócky Szilárdné asszony. 6. Mathédesz Emília és 7. Dócy Johanka női munkákat. Mikor valaki egész héten keresztül a nap nagyobb rész ót iskolai visgálatokon üli ki, föltehető, hogy figyelme meglankad s elhagyjad. Nem ugy volt. A leányok növendékseregének kitűnő értelmiséget tanúsító próbatétele újra villanyozd a hallgatók idegzetét, mit a tapintatos vezértanár a komoly foglalkozás közben zongora kiséret mellett egy egy zsoltári, majd hazafiúi dallamok énekeltésével elevenített.— Megfelelt a várakozásnak minden mutatvány. A növendékek gyönyörű írása, rajza, zenébeni haladása, kézi munkákbani ügyessége, körmondatok rögtöni változatos fogalmazása és nyelvtani ismerete mind meglepők voltak. Csupán az nem volt dicsérendő, hogy a tanihányok beszéde és hangja a íebr.oHdásban alig volt hallható. Teljességgel nem akarván egyik is jelét adni, hogy belőle még idővel csatározó lármás úrnő is válhalik. E növelde ha igy halad, a főtiszt, e. kerület teljes figyelmét és hő dajkálatát valóban megérdemlendi. Edts Albert kerületi kiküldött visgáló. KÖNYVISMERTETÉS. „ Vallástan. Vezérfonál az ág. hit. evangélikus konjirmálandók oktatásában. Kiadta Sztehlo András, losonci ev. lelkész. — Pest, Osterlamm Károly. 1861." (Ára 12 ujkr.) Kedves kötelességet vélünk teljesíteni, midőn fencimzelt könyvecskét ismertetjük s észrevételeinkkel kisérjük. Magyarhoni ág. hitv. evang. confirmánsok tanítására szánt könyveink közöl eddigelé — a számos német e nemíi munkát kivéve — a Szeberényi superintendensé tót nyelven vonta magára a közfigyelmet. Magyar nyelven az előttünk fekvő munka e nemben az első jelentékenyebb tünemény. Szerző, tanítványai szükségletéhez képest hosszabb bevezetéssel, mint első főrészszel, kezdi meg munkáját, szólván benne: 1. A vallásról általában. II. A Bibliáról. III. A ker. egyházról. (Felekezetek. Választanok.) IV. A Reformátióról. (Főbb reformátorok, a két prot. felekezet symbolikus könyveinek és a magyarhoni protestánsok vallásgyakorlali törvényeinek rövid ismertetése.) Második része e munkának az Evangyéliomi ker. vallástan, melynek a hit, szeretet és remény eszmei képezik alrészeit, tekintettel Luther katechizmusára. A vallástan e felosztása ellen, mely a szokottaktól eltér ugyan, népszerű könyvben nem lehet kifogásunk. De igenis van, némely tanok kihagyása ellen. Ilyen az angyalokról szóló tan, mely a 18. §. után, a fensöbb teremtmények közt, röviden lett volna említhető. Ilyen az esküvésnek szentül való megtartásáróli tan, mely az Isten iránti kötelességek közé könnyen lett volna sorozható. Továbbá kifogásunk van némely pontatlanságok ellen. Ilyen a kegyelmi eszközök nevezete alatt elősorolt: Isten igéje, szentségek, imádság, istentisztelet s az egyházi rend és hivatalok osztályzása,—az Isten igéje — és szentségeken kivül más kegyelmi eszközöket mi nem ismervén. Ilyen a láthatatlan és látható egyház olyforma szétválasztása, hogy „a láthatóhoz azok tartoznak, kik megkereszteltettek ugyan, de a sz. lélekkel még teljesen nem közösültek." Szerintünk a láthatatlan egyház tagjai egyszersmind a láthatóhoz is tartoznak, személy és hitvallásnál fogva. Ezekért a hitélet mértéke szoros értelemben nem alkalmazható a láthatatlan egyház fogalmára. Az egész munka előadása világos és szabatos s a konfirmálási tanítás körébe vont szükséges tudnivalók tekintetbevétele miatt, tankönyvül igaz lélekkel ajánlható. Az irott füzetek mellőzésével, pártoljuk tehát e hiánypótló, olcsó könyvecske derék kiadója, Osterlamm ur vállalatát. Láng Adolf. tápió-sz.-mártoiii ev. lelkész.