Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1861-03-03 / 9. szám
abban, valamint a községtanácsban, tudtunkra, egyetlen egy tag nem találtatik hitfelekezetünkből. Az idézett törvény 5-ik §-sa biztosítja az evangélikusok iskolai autonómiáját, melynek egyik ága, hogy iskolamestereket, tanárokat, isk.-igazgatókat ők magok választhatnak; mely autonómiáját a protestánsoknak O Felsége is, a mi kegyelmes urunk és császárunk, f. évi jul. 20-kán kelt legfelsőbb határozata szerint fentartatni rendeli. Es annyival inkább, mivel a Pest városi tek. Tanácsnak ily patronátusa hazánkban, tudtunkra, példátlan példa fogna lenni. Ugyanis, valamint azon városokban, melyekben a többség az evang. hitfelekezethez tartozó s hol a római kath. kisebb rész a városi pénztárból segélyeztetik, — mint Sopron, Debrecen, N.-Kőrösön stb. — a városi tanács a római kath. felekezet irányában nem gyakorolja a kegyúri jogokat: ugy soha nem hallottuk, hogy a jkamara, tanalapitvány, róm. kath. várostanácsok, püspökök, földesurak, kik az evang. mindkét hitfelekezetü egyházakat, ezek lelkészeit, iskoláit, tanítóit, nagymennyiségű földdel, cleputatumokkal, építkezési anyagokkal, pénzjárulékkal ellátják, — ezért valaha patronátusi jogokat igényeltek volna, vagy gyakorolnának. S valóban kényes és gyöngédtelen dolognak látszik, hogy más hitfelekezetüek lelki érdekeiben más hitfelekezetüek rendelkezzenek, — mert ily eljárás alig lehetne teljesen megnyugtató és sokszor féltámaszthatná a jóakarat iránti gyanút; annyival inkább, mert egyik felekezetnek alig van biztos módja és alkalma a másik hitfelekezet alkalmas egyéneit kiismerhetni, a kiket praesentáljon, — ilyenek tehát csak vak insinuatiók, recommendatiók s korteskedés utján lehetnének hivatalra alkalmazhatók. Egyébiránt tisztelettel kijelentjük, hogy valamint a canonicum jog szerint azokat, kik csak részben patrónusok és dotátorok, a praesentátiói jogon kivül, a patronusi más jogok megilletik,— Patrono debetur, honos, onus, utilitasque, Praesentet, praesit, defendat, alatur egenus — : ugy mi is, mint azt helv. hitvallásunk 30-ik része is kötelességünkké teszi, — tiszteljük , féljük és szeretjük a városi polgári hatóságot, iránta jó indulattal vagyunk, értté imádkozunk; — sőt készek vagyunk számot adni azon segélypénznek, melyet a városi pénztárból évenként veendünk, a kijelölt célra lett fordíttatásáról. Igy történik ez Franciaországban, hol az erősen róm. kath. állam az evangélikusoknak évenként egy milliót ad szabad rendelkezésül egyházi s iskolai célokra, — mely évi adományért annyiban gyakorol patronatust, hogy számadást kiván fölterjesztetni. Valamint alázatos folyamodványunkat, ugy ezen őszinte, egyenes és tiszteletteljes nyilatkozatunkat méltóztassék a tek. városi Tanács figyelembe venni, — megelégelni, hogy több mint 60 év óta fizetünk az isteni tisztelet és iskolák feritartása végett a városi közpénztárba, a nélkül, hogy abból valaha csak egy fillérnyi segélyt nyertünk volna ; — méltóztassék a római kath. egyházak és iskoláknak általunk gyámoiittatását megszüntetni, és valamint alapfolyamodványunkat, ugy jelen nyilatkozatunkat is pártolólag, mindenesetre a Községtanács elé terjeszteni — annyival inkább, mert folyamodványunkat teljes bizodalommal a Községtanácshoz is intéztük. A mi végre a tek. Tanács fölhívását illeti, miszerint ajánlanánk alkalmas egyént, a ki kateclietául alkalmaztatnék azon elemi és reáltanodákba, hol a hitfelekezetünkbeli növendékek legszámosbak: szintén tisztelettel kijelentjük, hogy ezen intézkedés, nézetünk szerint, nem volna célirányos és kielégítő, mert fiainknak, akár sokan, akár kevesen vannak valamely r. k. tanintézetben, mindenesetre mulhatlanul oktatást kell a vallásban nyerniök; de vannak római kath. vasárnapi iskolák is a város mindegyik részében, melyekbe hitfelekezetünkbeli mintegy 120 mesterinas jár, s mindezen iskolákban ugyanazon időben, t. i. vasárnap délután 2 — 4 óráig tartatván leckék: merőben lehetetlen, hogy részünkről egy katecheta mindezen iskolákban két óra lefolyása alatt, megjelenhessen s taníthasson. Mihelyt a tek. várostanács a közpénztárból számunkra az illetéket kiszolgáltatni szives leend : e részben is mimagunk fogunk gondoskodni, — annyival inkább, mert gyermekeink vallásos oktatására folyton felügyelni kötelességünknek ismerjük, valamint az oktatás sikere és eredményéről a nyilvános vizsgákon meggyőződni, — a mi meg nem történhetnék, ha azok a római kath. iskolában taníttatnának. *