Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-02-17 / 7. szám

iskola, lelkipásztorilak — a templom kivételével — kell történni. A) A nagyobb egyházközségekben, milyenekiil a 4000 vagy ennél több lelket számláló egyházközségek tekintetnek, a templomban itt is megtörténni kellett előleges értesités után, minden külön városrész, vagy tized szavazatképes egyháztagja, a lelkipásztor elnöklete alatt, a régi presbyteriumból alakult legalább 5 tagból álló bizottmány előtt, együttiesen a templomom kívül, vagy az egyházközség épületében, iskolájában, vagy ha ez, azon tizedben nem volna, valamely tisztességes háznál megjelenvén, választ azon városrész, vagy tizedből két ajánló egyházközségi tagot, — felkiáltás, vagy ha a többség, igy kivehető nem lenne, szavazás által, — kik mint már presbyterekül kijelöltek tekintetnek, és a választási ívre mindenesetre előlegesen följegyzendők leendnek. Mikor az ajánló tagok minden tizedben megválasztattak, ezek a lelkipásztor elnöklete alatt, bizottmányi ülést tartanak s ajánlanak háromszor annyi presbytert a választóknak, a mennyi presbytert kell az 1. pont szerint azon egyházközségben választani, például, ha valamely egyközségben 50 presbyter lenne választandó, ajánlanak 150 tagot,—tekintettel itt is arra, hogy mennyire eszközölhető minden osztály képviselve legyen, s minden tizedből annyi ajánltassék, menyi azon egyházközség presbyterei számából, egy tizedre esik. Az ekkép ajánlt presbyterek ABC rendbe összeszedetvén, annyi példányban nyomatnak ki, hogy minden külön választó, egy névjegyzéki ivet kapjon, neve ráirásával. — A névjegyzéki ivek kiosztása után, minden választó, — tekintettel a tizedre, s a külön osztályú tagokra, — választ annyi presbytert, a mennyi azon egyházközségekben kívántatik; a többi jelöltek nevét a választási iven, rajzónnal vagy tentával keresztül húzván, kitörölvén; például, a fentebbi esetet alkalmazva, 150 jelölt közöl kitöröl 100-at, ineghágy vagy választ 50-et. — A jelöltek ivét, minden választó, a kitűzött határidőre, — minden külön tizedre egy napot számítva, — a lelkipásztori hivatalhoz maga tartozik beadni, kik ezt teljesíteni a határnap folyama alatt elmulasztanák, ugy tekintendők, mint kik választási jogukkal élni nem kívánnak. — Ezután történik, a beadott választási ivek nyomán, a lelkipásztor elnöklete alatt, az 5 tagu bizottmány által, a szavazatok Összeszámítása, s a többséget nyert, igy elválasztott presbytereknek, a szava-? zat mennyiség megjegyzése melletti kihirdetése, s vasárnapi istenitisztelet alkalmával a templombani felesketése. A szavazatok összeszámitásáróli jegyzőkönyv, az egyházközség levéltárába letétetvén. Az ily módon válasatott presbyterek felesketése előtti napon, a régi presbyterek, hivatalaikról lemondanak, — addig hivatalaikat folytatni kötelesek, s minden intézkedéseik, teljes érvényűek leendnek. 7. A községek, városok külső elöljáróit illetőleg, azon gyakorlat, miszerint ők, mint ilyenek, a presbyteriumba, és annak tanácskozásaiba, eddigelő bofolyással bírtak, a népképviseleti presbyteriumok megalakításával, azonnal megszűnik, s az uj presbyteriuranak csak ugy lehetnek tagjai, ha presbyterekül, szavazat többség által elválasztattak. 8. Az ekkint megalakult népképviseleti presbyteriumnak, az egyházközség ügyeinek intézése körüli minden eljárásához kötött felelőség természetes kifolyásánál fogva, első teendője leend, eskü letevése után azonnal, presbyteri gyűlést tartani: jegyzőt választani, — mely hivatalra az iskolatanitók is alkalmazhatók; — minden ülésről jegyzőkönyvet vezetni, s minden következő gyűlést, az előbbi gyűlés jegyzökönyve hitelesítésével kezdeni; a meghitelesitést a lelkipásztor s gondnok, neveik aláírásával fogják bizonyitni. 9. A népképviseleti presbyterium köréhez tartozik, az egyházközségi gondnokol, vagy gondnokokat választani mindig egy évre, és mindenkor az egyházi év elteltekor, igy sz. György napján, a mikorra gondnoki számadását elkészitni, s beadni köteles. A gondnokok mindenkor szavazati többséggel, s ügyes tapintattal, oly módon választassanak, hogy a mennyiben a lelkész akadályoztatnék, az elnökséggel is az egyik, —• úgynevezett főgondnok — megbizathassék. 10. A presbyterek három évre választatnak, — az évet szent György naptól sz. György napig számítván — mely három év eltelése után hivatalaikról öszvesen lemondanak, s a fentebbi módon uj választás történik. A lemondott presbyterek ismét megválaszthatok. 11. Érvényes határozat hozására, a presbyterek öszszes számának fele kívántatik. 12. A népképviseleti presbyterium minden választást érvényesen gyakarol, — kivéve a lelkipásztor választását, mert itt a választáshoz, az egyházközségben minden, egyházi adót fizető, önálló, s erkölcsileg törvényesen meg nem rótt férfi családfőnek joga van, mely jogot mindenki, személyesen gyakorolhat. 13. A presbyterek kötelességei azok, melyek Canonainkban előadatnak, jelesen: fényleni a tiszta erkölcs, s vallásos élet követése által a nép előtt; ügyelni a netalán elhatalmazni indult bün, s rendetlenségekre, az iránt a lelkipásztort értesitni; az egyházközséget, az elnök lelkipásztorral együtt, a fenálló egyházi törvények értelmében kormányozni; az egyházi törvényes hatóságok rendeleteit végrehajtani; az egyház jövedelmei beszedésében, mikor megbízatnak, híven és szorgalommal eljárni; az egyházközség minden javairól, épületei — templom, lelkipásztorilak, s iskolákról, ezek jó karbani tartásáról gondoskodni; az egyházközség jogai felett, esküjökhöz híven, őrködni 5 átalában arra törekedni, hogy az egyházban, mindenek szépen és ekésen történjenek. 14. A népképviseleti presbyteriumok szervezésére vonatkozó ezen utasítás , oly menyiségben rendeltetik kinyomatni, hogy a kebelbeni minden egyházközségek abból kellő számú példányt nyerjenek. A kinyomatott példányok, az esperesi hival által, azon felhívás, illetőleg1 meghagyás mellett küldetnek meg az egyházközségeknek több irányban, hogy a szervezési móddal azok, kik azt veíetni kötelesek, megismerkedvén, azt mielébb foganatba