Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-02-17 / 7. szám

dománynak oda irányoznia kellene, hogy a női értelem s kedélyképzés kegyes s vallásos érzelmek alapjain történjék, s minden tudományban a leány, istenség hatalmát sat. lássa; de elhagyta a következmény folytatásában, hogy a tankönyv gyakorlati téren mozogjon inkább, s e helyett állítja, hogy vezérelvekre van szükségük s ezeket könyvéből megtanulhatják. Felhívásának eleget tettem midőn megmondom még, hogyan készítsen iskolai kézikönyvet szerző, mely könyvvel hasonlót akar eredményezni mint nőtanával. Igy. Legyen figyelmes: Szedjen elő oly olvasmányokat, melyek egyenkint hiven tükrözik elő azon kellékeket, melyeket a leánytól akár mint egyháztagtól, akár honleánytól, akár gyermektől megkívánunk; minden egy egy olvasmány után keressen azzal öszhangzó erkölcsi de tárgyszerű versecskét s adja ezt e cim alatt, a nő, mint hajadon; ugyancsak címéhez hiven alkosson második részt, hol a házi s a gazdasszonyi kötelességek hasonlólag példákban mutatvák fel, melynek címe a nő, mint házi- s gazdasszony. És ekkor egész müvét nevezze el igy: Hasznos olvasmányok, melyek a nőt jövőre készítik. Higyje meg, ha jól sikerült, harmadik kiadásnak is örvend uj müve, mig Nötana második kiadása sokára fogy el. -hOBELFÖLD. A HELY. HITV. BÉKÉS-BÁNÁTI EGYHÁZMEGYE BÉKÉSEN 1861. JANUÁR 9-ÉN TARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK INTÉZKEDÉSE A PRESBYTERIUMOK SZERVEZÉSE ÜGYÉBEN. Mindenek előtti teendőjéül ismeri az egyházmegyei gyűlés, a nagymélt. egyetemes értekezlet, s a főt. egyházkerületi gyűlésnek, jegyzőkönyvileg hálás köszönetét kifejezni az iránt, hogy a nagy horderejű népképviseletet — mely egyedüli biztos tényezője, az egyház belélete kifejlesztése, igy az egyházközségek s iskolák jóléte s emelkedő virágzása eszközlésének, — az eddigi azon zsibbasztó rendszer megszüntetésével, mely szerint a presbyteriumok magok egészítették ki magukat; s azoknak, oly testület tagjai is kiegészítő részeiül tartattak, kiket vagy a hatalom nevezett ki; vagy kivált a külön hitfelekezetü községekben, nem kizárólag a helv. hitv. egyház tagjai, mind e tekintetben egyedül illetékes választók, de ezeken kivül, a falu vagy városok más hitfelekezetü lakosai is; mint községi elöljárókat közösen választottak — egyházunk kormányzati gépezetébe a lehető legszélesb alapra fektetett választás által, ezen egyházmegye régi óhajtása szerint, beillesztették. De hálás köszönet kifejezésére érzi magát jelen gyűlés kötelezettnek az iránt is, hogy a népképviselet „mikénti" alkalmazását, az egyházmegye területi önkormányozási intézkedésére hagyták fen, mely a kebelbeni egyházközségek körülményeit, s a helyi viszonyokat különben is legjobban ismervén, ama jótékony hatású rendszer életbe léptetésére a közvéleményt leginkább kielégítő módot, s illetőleg utasítást adhat s alkothat. Épen e cél elérése tekintetéből, a kebelbeni egyházközségek presbyteriumai népképviselet elvei szerinti szervezése eszközlése tekintetéből, a felolvasott egyházkerületi, s egyházmegyei határozatok, és az esperesi bizottmány javaslata alapján, az egyházmegyei tanács minden tagjai, s az egyházközségek jelenlevő minden képviselői teljes belenyugvásával a következő „ideiglenes" zsinatig azonban szigorúan megtartandó utasításokat hozta, s emelte határozati erőre: 1. A presbiterek száma az 500 vagy ennél kevesebb lélekkel biró egyházközségekben 12; 500-tól 1000-ig 18 leend; ezen felül azok száma minden 1000 után két taggal nevekedhetik. 2. Választó, az egyházközség kebelében lakó, minden, egyháziadót fizető, önálló, férfi családfő. 3. Presbyterré választható az egyházközségnek minden 24 évet betöltött, önálló, erkölcsileg törvényesen meg nem rótt, egyháziadót fizető tagja. 4. A választás, ezen jog közvetlen gyakorlása által oly módon eszközöltetik, hogy a lelkész, két héttel előre kitűzvén, s szószékből kihirdetvén a választás határidejét, az ezen határidőt megelőző vasárnap délelőtti istenitisztelet alkamával, tárgyhoz illő egyházi beszéd által, különösen, és mindenek felett a közügynek szem előtti tartása iránti figyelmeztetéssel, a gyülekezet tagjait, a választásra előkészíti. 5. A nagymélt. egyetemes értekezlet, és főt. egyházkerület által is elfogadott, s utasításul adott azon elvnél fogva, hogy az egyházközség minden presbyterei választásába, minden választó befolyással birjon, máskép választott presbyter, a közbizalom választottjául nem tekintethetvén; de e mellett azért is, hogy kivált a népesebb egyházközségekben, a választás végrehajtása tetemes időt ne vegyen igénybe: a presbyterek választása következőleg lesz eszközlendö: A) A kisebb egyházközségekben, milyenekül a 4000, vagy e menyiségen alól áló lelket számláló egyházközségek tekintetnek, a helybem lelkipásztor elnöklete alalt, egy a régi presbyteriumból alakult, s az elnökön kivül legalább 5 tagból álló bizottmány előtt minden szavazó személyesen megjelenvén, az irni képesek saját kezűleg irt levelen személyesen beadhatják az általuk presbyterekül választott egyének névjegyzékét; vagy pedig mint az irni nem tudó szavazók, a bizottmány előtt megjelenvén, élőszóval elöso* rolják névszerint azon egyházközségi tagokat kikre szavaznak, — tekintettel a község külön részeire, s arra, hogy lehetőleg minden osztály képviselve legyen a pesbyteriumban; — a választási jegyző e neveket, választási jegyzőkönyvbe bevezeti. Mikor a szavazás bevégződik, a többséget nyert egyének a szavazat menyisége megjegyzésével összeiratnak, kihirdettetnek, és a következő Vasárnap délelőtti istenitisztelet alkalmával a templomban feleskettetnek -— a szavazásnak az egyházközség középületében, mint