Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-10-07 / 40. szám

Beszélik továbbá, hogy az összes iskolai tanrendszer, de különösen a gymnásiumi, nagy változáson fog legközelebb átmenni, s az uj szervezés terve épen most van az egyetemes értekezlet előtt munkában. Pataknak képezdéje is van. Fogunk-e látni az intézetről egy rendszeres tervezetet ? A kalendáriumokból ugy látjuk, hogy ott némely szakban 1 — 3 év alatt 5 — 6 segéd is működik. Hajlandók vagyunk hinni, hogy ez csak sajtóhiba, vagy a körülmények által parancsolt kényszerűség; mert ily intézkedés elvből nem történhetik, minthogy ez uton az illető szakok mindenesetre tönkre jutnak. Szóljunk egypár szót az anyagiakról is; ezek nélkül a szellem csak a menyben érzi jól magát. Mondom, sokat hall az ember Patakon, ha különböző körökben megfordult, s ama vonzó képnek, melyei távolról, a főiskola felé fordulva, maga előtt lát, egyes vonásai a közelben ugy elváltoznak! Most csak az anyagiakról akarunk szólni. Bizonyos, hogy az évi számadások berekesztése alkalmával egy két ezer forint — Istené legyen érette a hála,—mindig marad a főiskola pénztárában, és mégis egész Magyarországon alkalmasint itt kapják fizetésöket legrendetlenebbül a tanárok, s nem ritkán a legnagyobb szükségben is alig jutnak 10—20 forinthoz, egy angária helyett. Ez az egyházkerület méltóságán alul áll. Nem volt rá szüksége, hogy, mástól hallja meg, saját organumai belátták a teendőket, miután az iskolai széken az ügyre vonatkozó munkálat, talán hogy hamu alatt maradjon a tiiz, több hónapon át nem vétetett tárgyalás alá. Az egyházkerületi küldöttség kimondotta, hogy a pénztárnokon, a pénztár rendezése állal segíteni kell. Nem lehet föltenni, hogy legyen ember, ki e halaszthatatlan intézkedés ellen a közelebb tartandó közgyűlésen szót emeljen, s ha emel, felelős lesz a fizetések rendes és pontos kiszolgáltatásán felül minden eshetőségekért. Tiszai. A gömőri helv. hitv. egyházmegye f. év sept. 18-kán tartá őszi gyűlését, melynek végzései közül a közérdeküeket imc közöljük : Több egyház lelkésze íerjeszté fel panaszképen, hogy az egyházkerületi rendelet ellenére velők fizettetik az egyházi földektől járó adót. Határoztatott, miszerint a földek az egyházak tulajdona lévén, azok fizessék az utána járóadót is, mert a lelkészek dijlevele nem csonkittathatik. Ellenkező esetben meggyőződésünk szerint maga az egyház a tulajdoni jogot a lelkészre ruházván, szabad rendelkezésére adná az egyházi földeket, melyből sok visszaélések történhetnének. Ft. püspök Zsarnai Lajos ur a domesztika ügyét hathatósan ajánlván főpásztori levelében a gyülekezetek figyyelmébe, ez ügyet magáévá lette egyházmegyénk. Egy ily pénztár felállítása mindnyájunk forró óhajtása, mert hogy többel ne mondjunk, ez önkormányzati erőnk kifejtésének legbiztosabb alapja. Kimondá egyházmegyénk, hogy fizetni akar igenis, csak a kivitel mikéntje felett voltak eszmecserék. Ugy látnánk azonban ez ügyet biztos alapra építendőnek, ha annak szükségessége a nép legalsó rétegével is elismertetnék s rokonszenv költetnék benne az ügy iránt; ezért elvül kimondatott, miszerint az egyes egyházakat kell előbb kihallgatni azon véleményezés nyomán, mely a kerületi választmány munkálata folytán le fog küldetni az egyházakhoz. E fontos ügy nem elhirtelenkedést, de komoly megfontolást igényel, az elhamarkodás csak veszélyeztetheti az ügyet. Biztos alap nélkül az épület öszszedől mihamar. Óhajtanánk egyszersmind, hogy a kerület igazságos fizetési kulcsot találjon fel tekintettel a mostani terhes viszonyokra. Erre nézve oda nyilatkozott egyházmegyénk, hogy a befizetés egy része birtok, más része fej után állapittassék meg. Hogy a lelkészek s tanítók dijlevelei ne csonkittassanak, határoztatott: miszerint a belhivatalnokok dijlevelei a presbyteriumok által meghitelesitve Írattassanak össze s egy könyvbe bekötve az esperesi hivatalnál tétessenek le. Nt. Terhes Sámuel ur lemondásával az esperesi hivatal megürülvén 45 szavazat közül 33-al t. Szentpéteri Sámuel pelsöci lelkész ur választatott meg esperesnek, el is fogadta e diszes hivatalt, de csak 3 évre, ennek elteltével letenni azt választói kezébe. Nem is korszerűtlen eszme a tisztújítás eszméje, mely több egyházmegyékben nem csak elvileg elfogadtatott, de jó sikerrel életbe is léptetett. Ismerve az elválasztott nt. ur egyháziasságát, ügyszeretetét, egyházmegyénk szép jövőnek néz eléje. Hisszük és reméljük, hogy kormányzata alatt némely egyházak zilált viszonyai ismét rendbe jőnek. Eddig papi s világi ülnökeink majd mindnyájan eskü nélkül szolgállak, most mindnyájan feleskettettek ; nem lévén korszerű a gyakorlatban lévő esküforma, a gyűlésben uj hitforma rögtönöztetctt. Nyilvános dolog, hogy sárospataki némely tanáraink mily békétlenségben élnek egymással; nem régiben is bizottságnak kellett kimenni, hogy két civódó tanárt kibékítsen. Utasításul adatott azért ker. gyűlésre menendő követeinknek; hogy e gyermekes dolgot minden áron szüntessék meg, mert amellett, hogy az a tanügyre káros befolyást gyakorolhat, az ifjúság erkölcsét is mételyezi s az e szellemet elsajátított ifjak majdan terjesztői lesznek a nemzeti betegségnek, melyet a költő igy fejez ki: „Átok fogta meg a magyart Mert az soha együtt nem tart." Megütközve látja azt is egyházmegyénk, hogy miután már az alsóbb osztályokban kimondatott az osztályrendszer életbeléptetése, a tanár urak miért nem veszik gyakorlatba. Ha egy leirat nyomán meg lehetett változtatnia a régi tantervet, miért ne lehetne az ismét könnyű visszaállítani. A tanügyet is ugy kívánnak rendeztetni, hogy a gymnásiumi 8 osztály bevégzése után világi pályára lépő ifjainknak több alkalom nyűjtatnék bővebb ismeretet meríteni a theologia, erkölcstudomány, egyháztörténet és egyházjogból, hogy kilépvén az életbe az egyházügyek iránt érdekeltebbek legyenek. Családkönyvek vezetése már néhány éve, hogy szóba hozatott; ismerve a családkönyv vezetésének felszámithat-40