Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-02-17 / 7. szám

Harmadik fejezet. Az iskolák igazgatóiról, tanárokról és iskolamesterekről. 90. Kanon. Minthogy az iskolák az egyháznak és az egész polgári társaságnak veteményes kertjei: igen érdekes dolog, hogy ott az ifjúság jelesen képeztessék. Erre nézve a nagyobb collegiumokban és,gymnasiumokban tanító tanároknak és a kisebb iskolák mestereinek kötelességök, hogy a reájok bízott ifjúságot a tudományokban és vallástanban ügyesen képezzék, és saját példájokkal is jó erkölcshöz szoktassák, magukat pedig a számukra kiadandó utasításhoz pontosan alkalmazzák. 91. Kanon. Mind ezek szorgalmatosan óvakodjanak, hogy a vallással és jó erkölcscsel ellenkező elveket, a reájok bizott ifjúság között sem hallgatólag, sem nyilván ne terjeszszenek,— a 76 dik*kanon rendelkezése ezekre is kiterjesztetvén, és nagyobb biztosíték végett a theologiai tanárok a nagyobb iskolákban a papok szokott esküjének letételére köteleztetvén. 92. Kanon. Az iskolai könyveket, főként theologiára és catechesisre tartozókat, melyek az ifjúság tanítása végett kezeikbe adattak, valamint a tanítás módját és rendit is ugyanazon felsőbbség tudta és helybenhagyása nélkül változtatni ne merészeljék. 93. A sárospataki collegium tanári hivatalaira hivás joga a tiszamelléki egyházkerület consistoriuma által olyan mérséklettel fog gyakoroltatni, miszerint az a theologiai tanárságra jelölteket minden egyházkerületnek eleibe terjeszsze és az egyházkerületek szavazat-többséggel válaszszanak , — a többi tanárokat pedig maga a nevezett egyházkerületi tanács közülésében nevezze ki, s a többi egyházkerületeknek tudomás végett jelentse fel. A debreceni collegiumbau pedig theologiai tanárra nézve négy egyházkerület négy egyént, a többi tanárokra nézve pedig maga a tiszántúli egyházkerület jelöl ki, kik közül a debreceni iskola és egyház gondnoksága fog egyet választani, s ezt ugyanazon egyházkerületnek bejelenteni. 94. Kanon. Az iskolák tanárai és igazgatói semmi szabályzatokat az iskolákban saját kényök szerint nem alkothatnak; ha pedig ilyenek ez ideig alkottattak volna, azok azon egyházkerület által, melynek kebelében a főiskola van, megvizsgáltatván, vagy megerősítendők, vagy elvetendök. 95. Kanon. Az ifjúság nyilvános tanítására rendelt órákat fontos és a felsőbbségnek bejelentendő ok nélkül el ne mulaszszák, — még sokkal kevésbé merészeljék a szünidőket akár szaporítni, akár eltörlcni. 96. Karion. Egyházi felsöbbségeiknek minden tisztelettel és engedelmességgel alá rendeljék magukat *). *) Ezeken a tanárokról szóló kanonokon valami epés hangulat igen feltűnő. Kérdést nem szenved, hogy minden lélek a felsőbbeknek engedelmeskedni tartozik az apostol bölcs intése szerint. De már mégis, ha azok a Domokos-Sinai-féle gyűlölködések be nem folytak volna ezen kanonok hozásába, lehetetlen, hogy a falusi praeceptorok és felsőbb tudományok tanárai között — kik közé tartozott a nagy szellemi felsőbbséggel birt Sinai 97. Kanon. A ki valamely egyházba iskolamesternek hivatik, hacsak azon iskola tanárainak, melyből hivatott, bizonyítványaival ellátva nincs, melyek az esperessel közlendők: az esperes és az esperesi tanács előtt megjelenjen, megvizsgáltatandó, ha váljon a tanításra alkalmatos e, s megelőző életéről bizonyítványt előmutatandó. Azon esetben, ha alkalmatlan, vagy élete nem feddhe etlen , az esperességnek az ilyet visszavetni joga vau. 98. Kanon A nyilvános istenitiszteletet, az illető egyház szokása, s a helybeli presbyterium rendelkezése szerint, a vele egy vallású tanítványival együtt gyakorolja. 99. Kanon. Utoljára a hivatalos tisztét nem teljesítő vagy más rút büunel bemocskolt professor, vagy iskolamester ugyanazon egyházi fenyíték alá essék, a a mely alá más bűnösök, — t. i. elsőben magánosan megintendő, azután nyilvánosan a consistoriumban vagy presbyteriumban megfeddendő , végre elmozdítandó, vagy kihágásához képest másként büntetendő *). Harmadik szakasz. Az iskolák igazgatásáról. — Első j-ejezet. Az iskolákról kölönösen. 100. Kanon. A legalsó vagy triviális iskolák igazgatása legközelebbről a helybeli presbyteriumra néz; mely közakarattal és egyesített munkássággal gondoskodik annak mind tanítási, mind gazdasági tárgyairól, az iskolai dolgokra nézve magukat az iskolamestereket is meghallgatván, — az iskolai közvetlen és sajátlagos felügyelést pedig a presbyterium tagjai közül egyre különösen reá bizván **). (Folytatása következik.) is — semmi különbség nem tétetvén, ily hangon lehetett volna rólok rendelkezni. Felsőbb tudományok tanárait nemcsak az, hogy a papoknál alsóbb fokú — hanem épen a falusi mesterekkel és praeceptorokkal egy osztályba sorozni, ez már a tudományok iránt oly sérelemelkövetés, melyért a mívelt külvilág előtt a magyar pi'ot. egyház méltán pirulhatna, ha az így rendelkező kanonok érvényre juthattak volna. Ford. *) Es szegény Sinain mind ezt véghez vitték! Ford. **) Ez utolsó záradék, feltevén, hogy a papon kivül is találtatik iskola-felügyelésre képes presbyter , - olyan jól hangzanék, mintha csak az egyetemes papság alapelvéből indult volna ki. így is kell ennek lenni, majd ha az az elv lesz az egyetemes egyházi törvényhozásban uralkodó. De miután a budai kanonokban uralkodó alapelv a papi ordónak a laicusoktól nagyon is elkülönítése: ily helyzetben ez a záradék nem más, mint a papnak mellőzése, — főként miután a régibb kanonok nyomán, mindig a pap volt az iskolamesternek közvetlen felügyelője ; — de egyszersmind lealázása ez az iskolamesternek is, hogy e szerint holmi idióta ember felügyelése alá vettethetik. — Es valóban kezdték ezt a kanont ilyen formán gyakorlatba venni. Ford.