Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-12-23 / 51. szám

tató összeg kikerül: az illető gyülekezettől azonban pontosan számot kérend a. befolyt segélypénzek hovafordításáról. 7. A hol lelkészi és tanitói állomások javítása szükségeltetik, ki fogja a központi bizottmány tudni, mennyit képes maga az illető egyház lelkészének vagy tanítójának adni? s mennyi kívántatik még azon fölül, hogy ezek hivatalukhoz illőleg tisztességesen megélhessenek? — s a hiányzót oly módon fogja pótolni igyekezni, hogy a részére befolyandó segélypénzeket az illető Esperesség utján kezéhez szolgáltatja ugyan, de azon kikötéssel, hogy azok azonnal tőkésíttessenek, s mint állandó alaptőke kezeltessenek. A rendes kezelésről pedig, ugy nem különben a kamatoknak az illető lelkész- vagy tanitó részére leendő pontos kiszolgáltatásáról magának az illető Esperesség utján koronként tudomást szerezend. 8. Azon fog lenni ezen központi bizottmány, hogy mind a négy egyházkerületben alakuljanak egyházkerületi gyámintézeti bizottmányok, melyek Őt működésében gyámolítsák, s melyekkel a segélygyűjtés s annak mimódoni kiosztása tekintetében folytonos érintkezésben lehessen. Ezen egyházkerületi bizottmányok pedig gondoskodni fognak, hogy illető egyházkerületeik esperesi megyéiben s népesebb egyházaiban szinte alakuljanak megyei gyámintézeti bizottmányok, melyekkel viszont ők lehessenek hasonló összeköttetésben. 9. Az egyházkerületi bizottmányok kimutatják a központi bizottmánynak azon egyházakat s tanintézeteket, melyeket illető egyházkerületök jóváhagyásával gyámolíttatni kivánnak, okadatolva tüntetvén ki azok szükségeit; a központi bizottmány pedig felszólításokat fog koronként kibocsátani az általa kitűzött egyházak s tanintézetek segélyezésére. 10. A segélygyüjtés tekintetében egyedül a keresztyén szeretetet s buzgóságot, minden, bárminemű kényszer kizárásával, kivánja ezen köz^ponti bizottmány igénybe venni. S ez okból a lelkész urakat felkérendi, hogy ezen ker. szeretetet s buzgóságot minden módon ápolják híveik közt. Ajánlja névszerinti a) hogy a reformatió ünnepét évenkint megüljék híveikkel s ez alkalommal őket serkentsék, hogy az apostol szavai szerint, a szentek szükségeire adakozók legyenek; b) ezen kivül még egy vasárnapon vagy ünnepen. a mikor legcélszerűbbnek itélendik, előrebocsátott kihirdités után, egy gyámintézeti szentbeszédet tartsanak, melyben a híveket egyházunk anyagi szükségeire figyelmeztessék s azok enyhítésére hathatósan buzdítsák; c) továbbá a keresztelési, esketési, s hasonló alkalmakat szinte használják fel arra, hogy a híveket az adakozásra serkentsék; d) ezenkívül is igyekezzenek főkép a tehetősbeket s ezek közt az olyanokat, kiket Isten az anyagiakkal kiváltképen megáldott, egyházunk részére megnyerni s annak gyámolítására buzdítanij e) a hol a körülmények megengedik, rendeltessék el a házankinti segélygyüjtés, s ez alkalommal ne sajnálják a lelkész és tanitó urak vagy más egyes buzgó tagok a fáradságot, híveiket házaiknál megkeresni s tőlük a szeretet adományait , akár készpénzben, akár termesztményekben, s bármely csekély^mennyiségben elfogadni. A hol pedig célszerűbbnek találtatik a hívek buzgóságára hagyni, hogy azok maguk vigyék el s tegyék le a kijelelt férfiak kezéhez adományaikat, intézkedjék az egyház e szerint. f) Minden templomban tétessék ki egy külön persely, mely az „evang. egyetemes gyámintézet" felírását viselje, hogy abba az istenitisztelet alkalmával adakozhassanak, kiket e végre a Szentlélek ösztönözni fog. g) Rendeltessenek minden egyházban buzgó férfiak, kik a híveket a segélygyüjtésre serkentsék s a befolyt segélypénzeket összegyűjtsék. 11. Az esperességek, sőt egyes népesebb gyülekezetek is beküldik az általuk gyűjtött segélypénzeket az illető egyházkerületi bizottmányhoz ; de szabadságukban áll azon két harmadrészéről magunknak is intézkedni, kijelölvén az egyházakat s tanintézeteket, melyeket segélyezni kivánnak; egy harmadrészt azonban a központi* bizottmány szabad rendelkezése alá bocsátanak — Azon esetben, ha valamely gyülekezett vagy esperesség maga személyesen kívánná a segélyezendő egyháznak átadni a számára gyűjtött segélyt, erről jelentést tesz az egyházkerületi bizottmáayná'l, tudatván vele az átadott öszveg' mennyiségét.