Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-11-18 / 46. szám

használ; mi ugyan hazaszerzésének munkáján fáradozunk, 1825-dik évben T. Dobsa Dániel ur által öntetett: súlya 2 mázsa 3 font. — 1781-dik évben t. Dobsa Ferenc és nője Újhelyi Lidia asszony és id. Deák István ajándékából nyerte egyházunk az uj temető kertet. — Sz. gyülekezetünk lelkipásztorai közül a következőkről találunk irott emlékezetet : 1) Viski Mihály 1709—13. 2) Gyarmathy P. Mihály 1713 ? -3) Miskolezi .... 1737. tájban. 4) Vásárhelyi Posztós Sámuel 1742. 5) Kaposi B. Márton 1753. 6) Ismét Vásárhelyi P. Sámuel 1771-ig. 7) Ratkó István 1771 —75-ig. 8) Turóczi István 1775. 9) Ajtai Mihály 1786. 10) Molnár Albert 1790. 11) Kovács Sámuel 1792. 12) Kovács Zsigmond 1795. 13) Csengeri Pál 1795. 14) Vincze István 1798. 15) Szathmári Pál 1802. 16) Lörinczi Mózses 1809. 17) Kun Mihály 1810. 18) Galgóczi László 1816. 19) Benkő János 1823. Ugyanitt halt meg 1824. febr. 7. 20) Tardy Gerzon 1824. Ugyanitt halt meg 1838. május. 25. Méltó lesz közelebbről ismerkednünk e tiszteletes férfiúval. Áldott emlékezetű kedves papja gyülekezetünknek, fia azon Tardy Mózesnek, ki mint s.-pataki theologus ifjú, 1783-dik évben egyszerre vállalkozott 25 társaival apostoli útra indult, Csehországban hirdetni az evengyéliomot (lásd S.-Pataki Füzetek IV. évf. 152. lap), és ottan lett chlebhi lelkipásztorrá s ugyanott halt meg január 11. 1787. — Itt született Gerzon fia, igazán 2. Móz, 2, 22. szerint 1786-dik évben, s még négy fitestvéreivel együtt növeltetett pappá, ő ugyan Prágában, S.-Patakon és Bécsben 1811. jun. 9. nyerte Reuszmann Fridrik Károlytól prédikátor-kép&ssegl szép bizonyítványát, és lelkipásztorrá !&'tt Csehországban, Prágában a boleslaviai kerületben, lissai uradalomnak ugyancsak Lissa nevü egyházközségében, és ott szolgálta az evangyéliomnak szent ügyét az 1823-dik évig, midőn május 22-röI a helv. h. cs. k. bécsi consistoriumnál elbocsáttatását kérte, mit junius 14. meg is nyert; — ennek folytában a mármaros-ugocsai e.-megyénél mutatta be igazolványait, s az 1824-diki tavaszi helyosztó gyűlésen az e.-m. elöljáróság ajánlatára ide meghivatott. Hivataloskodásának minden legkisebb részletein a jó rendnek éltető lelke látszik. 0 szerkesztett legelső rovatos anyakönyveket, e. gyűlésekről jegyzökönyvet , s minden közhasználatú protokollumhoz elenchusokat készített. Általában 1770 óta majdnem mindenik évről találunk feljegyezve kegyes adakozásokat hiveink részéről az egyház közjavára (némelyeket ily szerénykedéssel: hogy az Isten panaszképen ne vegye); de legtöbbet az ő idejében, mi azt mutatja, hogy az Urnák szőlőjében folytatott hü munkásságához nem hiányzott az Istenáldás. Az ő itt működésén kezdődik tulajdonkép egyházi életünknek irott történelmi időszaka. Van szerencsém itt mellékelve a t. szerkesztőség kezeihez, a budapesti prot. papnövelde könyvtára számára átszzolgáltatandó, ajándokul küldeni az általa Cseh- és Magyarországon használt Agendát, melyet 1783. Prágában Vég János — s.-pataki missionarius, később superintendens — adott ki, és melyhez, mint látszik, eredeti és Zollikofer után fordított darabokat toldott Gerzonunk, és mely egész munka szintúgy, mint toldalékai felöl, igen szivesen hallanók nyelv- és szakértő tudósaink véleményét: hogyan sikerült az első és második nemzedéknek elsajátítani az idegen nyelvet, s dolgozataikon mily, többé-kevésbé észlelhető öntudatosság és könnyű kezelés látszhatik? 21) Gönczy Dániel 1839—1854-ig, midőn N.-Szőllösre menvén, egy év multával ugyanott — eltemetve nőjét kevéssel korábban — elhalt. Azóta, hogy ö itt nincs többé, a legkedvesebb papról igy véleményeznek: olyan, mint ö volt! 22) Bencsik József 1854—57. Innét F.-Ardóra ment át s jelenleg is ottan pap. 23) Nagy István 1857 óta. Most már 1859-dik évi sz. György nap óta nyugalmazott állapotban, alulirott által hetyettesitve él. 1807-dik évben lépett a papi pályára a beregi e.-megyében, mint gulácsilelkipásztor, s ugyancsak azon e.-megyén Márok-Papiban szenteltetett fel. Azontúl még egyszer 1810. tájban történt hasonló: már most a ft. superintendentia vevé magának kizárólag a papszentelési jogot. Érdekes tudnunk, hogy tisztes aggastyánunk talán egyetlen élő már most (életkora 83-dik évében) a nagyemlékezetű Csokonay Vitéz Mihály poeseos praeceptor korabeli tanitványai közül. — Gulácsról csakhamar áttétetett a csekei egyházba, onnét pedig a reformátíó 3 százados emlékünnepét 1817-ben már a solánki egyházban érte, holott egy folytában 20 évig szolgálva, tétetett által egyszersmind az 1821-diki coordinatio értelmében akkor egyesült mármaros-ugocsai e.megyébe, melyben sok évig tanácsbirói hivatalt viselt. Honnét rövidebb időközökben szolgált a fertös-almási és fekete ardói egyházakban s ez utolsó helyről hozatott ide. (Folyt. köv.). KÖNYVISMERTETÉS Melanchthon Fülöp életrajza, előterjeszti Haberern Jo~ nathan, a pesti prot. theol. int. rend. tanára. Kis 8-ad rét, 80 lap ára 60 kr. Ha folyó évünk első felében ki nem lett volna már, több izben s több alkalommal fejtve, hogy Melanchthon mily nagy fontos szerepet játszott a vallástisztítás történelmében, — hogy a prolest. egyház megalapítása körül mily bokros érdemei vannak, s hogy minket, magyar protestánsokat 46