Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-11-18 / 46. szám

Melanchthon életének s munkásságának leírása közelebbről is mennyire érdekel: kétségkívül első teendőmnek tekinteném ez alkalommal a mondott eszméket minél érthetőbb szavakban elősorolni, s a nagy reformátor iránt e lapok utján is minél élénkebb részvétet gerjeszteni. Igy azonban csak örömömet kell kijelentenem, midőn a magyar protest. közönségnek a fentirt cím alatt egy oly munkát mutathatok be, mely mind az olvasó várakozásának, mind a szerző buzgó prot. céljainak valóban megfelel. Minden ilyesféle élet- s korrajznak ugyanis célja szerintem nem lehet más, minthogy egy részt az iltetö egyén jellemét, munkásságát, hatását, életeseményeit s ezekkel összefüggőleg korának történetét világosan lerajzolja; más részt, hogy oly érdekkel rajzolja le azokat, hogy az olvasó felbuzdulván, szilárd akarat szülessék kebelében a rajzolt élet s jelleméből a nemest, jót követni, a nemtelent eltávolítani. Mely mindkét cél a nevezett munkában eléggé meg van közelítve. Lerajzolván ugyanis szerző, akpos lélektani s történelmi tanulmányozása folytán világos egyszerű nyelven Melanchthon életpályáját bölcsőtől a sírig, alapos s tiszta ismeretet nyer az olvasó Melanchthon gyermekori neveltetéséről, ifjúságáról, megismeri öt, mint heidelbergi magistert, — mint wittembergi tanárt, az ottani ifjúság atyját, nevelőjét,—mint Luthernek a reformatió munkájában kiegészítő bajtársát, — megtanulja becsülni, mint fáradhatlan, alapos, mély, de e mellett szerény, becsületes tudóst, mint Germania praeceptorát, több jeles munkák szerzőjét, mint a protestáns, — majd a keresztyén egyházak kibékitésében fáradozó békés lelkű keresztyént, — példányképet nyer benne, mint szívélyes családapában, mint a törvény s mérsékeltség emberében; és ezekkel kapcsolatban a tanult ember lelkében feleleveníttetik, a kevésbé tanultakéba becsepegtetik az egész reformátió történelme (mert hisz Melanchthon élete bele van szőve a reformatió minden nevezetesebb eseményébe), — megismertetnek némileg azon kornak nevelési elvei, szokásai, miveltségi állapota stb. Más részt, valamint szerző kebelében hőn lángol a nagy férfi iránti tisztelet, szeretet tüze, ugy előadása is oly meleg s szívhez szóló, hogy a munka egy kedélyes, a nemes példa követésére hathatón buzdító olvasmánynyá válik. Mindössze is óhajtandó lett volna, hogy könnyebb áttekintés s az olvasottak rendben megtarthatása végett azon apró szakaszok, melyekben e mű irva van, jobban csoportosíttattak volna, s továbbá, hogy a latin s görög különben igen jeles idézetek — minthogy a mü laicus közönség részére íratott, s épen mint ilyennek van föbecse — magyarosittattak volna, és végül igen óhajtandó lett volna a sajtóhibák kimaradása, melyek nem ritkán nem magyar kifejezések s mondatok előállásának lesznek okozóivá. BELFÖLD. A gömörmegyei ág. hitv. esperesség őszi közgyűlése. Több ügyek sürgetvén elintézést, f. é. october 16-kán Ochtina helységébe tüzetett ki őszi közgyűlésünk, és bár a gazdák vetés, a szőlőbirtokosok szüret által vétettek épen e napokban fölötte igénybe, mind az uri rend, mind a papság, mind pedig a földmivelő osztály szép számmal volt közörömünkre képviselve. A gyűlést szokott módon istentisztelet előzte meg, melyen az ének elzengése után Bartholomeidesz Károly helybeli lelkész és dékán csepegteté az Isten igéje malasztját sziveinkbe, az egyetemes papság eszméjét s az ezen eszméből folyó kötelességeket oly. világosan és lelkierővel fejtegetvén, mely mindnyájunknak csak lelkiépületére válhatott. Isten házáböl az iskolaterembe vonulván s a gyűlés Szent-Iványi Miklós felügyelő és Bartholomeidesz János föesperes, érdemdús és küzszeretetü elnökeink vezérlete alatt alakulván, a tárgyak felvétele kezdetett meg, melyek között közérdekűek következők valának : 1) Jelentés tétetvén a Sexty-féle és esperességi özvegy-árva pénztárokról, örömmel értesültünk, hogy az első Bradoivka Károly kövi, a másik Hoznék Nátán nagyszlabosi lelkészek lelkiismeretes kezelése mellett évről évre növekedésnek örvend, bár még nem hiányoznak olyanok, kik e legüdvösebb intézetnek tagjaivá nem váltak. 2) Tárgyalás alá vétetett a miskolczi gyűlés által megalapított: esperességünk, illetőleg egyházainkhoz tárgyalás és szavazás végett megküldött egyházkerületi kivetés, melynek tételei következők: Superintendens fizetése 1,200 fr. Káplánja 300 fr. Nyolc esperes 800 fr. Kerületi egyházi jegyzők dija 100 fr. Özvegyi nyugdíjak 400 fr. Öt ösztöndíj 210 fr. Pataki catecheta, csizféle ösztöndíj 100 fr. Adó 100 fr. Uti költségek és tiszteletdíjak 400 fr. Iskolai segély 4,095 fr. Pótlék a hittani intézet elmaradott jövedelme fejében 1,000 fr. Összesen 8,705 fr. Mind ezen tételek egyhangúlag elfogadtattak, csak az esperesi fizetésre nézve nyilványult ellenvélemény, mely egyrészről belügynek nyilváníttatott, más részről pedig ellene azon észrevétel tétetett, hogy kerületi kivetés mellett a nagyobb esperességek a kisebbek terhét is viselik. Ezen lelkes eljárás, egyházaink és iskoláink felvirágzása melletti buzgóság valóban a legőszintébb méltánylatot érdemli s becsületére válik e határozat esperességünknek és egyházainknak annyival inkább, minthogy esperességünkben né-