Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-10-14 / 41. szám

sok módosabbakat; — mert a több gyermekű apa kicsinyei mellé dajkát s ápolót nem fogadhat, de a módosabb gazda lovait, ökreit s egyéb barmait rendelt helyére kihajthatja, s gyermeke helyett cselédet s napszámost könnyen fogadhat. Rendesen a módosabbak közül választják a bírót, gondnokot és tanácsbelieket; de honnan töltik be ezen hivatalokat, ha a módosabbak még hanyagabból járatják gyermekeiket iskolába, mint a szegényebbek? Legtöbbször a hatalmasabbakkal gyűlnék meg bajuk az iskolafelügyelöknek, talán azért van ez a „botránykő" az „iskolaszervezetben" is kikerülve, az „alapszabályokban" pedig csak igen igen gyengén érintve; de meglássák az igen tisztelt felügyelök, hogy ha az iskolai felügyeletnek ezen kényesebb oldalától visszarettennek, ha egész éven át a pontos iskoláztatásra nem ügyeink: sem a legszorgalmasabb tanitók buzgalma, sem a legjobb kézikönyvek, sem a legillendöbb fizetések is a nevelés és oktatás terén csudákat nem teremthetnek. Tollamból nem keserű epe, hanem igazság szeretete folydogált. — Tartoztam ezen kis fáradságommal hivataltársaim irányába, kiktől a gyanúsítás sértő nyilait szeretném elhárítani; tartoztam meggyőződésem szerint az országos iskola-ügynek, mert az édes mindnyájunké, melyet mindnyájan kötelesek vagyunk pártolni és felkarolni, Én az ügy nehézkesen haladó kerekeit „szerény észrevételeim" által reménylem biztos kerékvágásba zökkenthetni. Óhajtanám, hogy a népiskolákra felügyelő t. körlelkész urak is látogatás alkalmával az érintettem körülményeket szemügyre és figyelembe vennék; hiszem, hogy ez által minden értetlenségnek és sikertelenségnek nyomába jönnének, s az iskolák pangásán sokat segíthetnének. Szentmártoni Dániel pándi ref. iskolatanitó. A magyarországi helv. hitv. legnagyobb egyházmegyéje, a békés bánsági (magába foglalja Békés, Csanád, Csongrád, Temes, Torontál, Krassó megyék és a katonai határőrvidék ref. községeit) legközelebb Szentesen tartott közgyűlésében, a négy kerület által kidolgozott népiskolai szervezet életbeléptetését elhatározta, az egyházmegyei népiskolai választmányt megalakította s annak tagjaira bízta az iskolákra felügyelő dékánok megválasztását. És pedig: Szeged és Gyula környékére Szathmári Károly egyházmegyei jegyző, Békés, Gyoma és Öcsöd vidékére Bonyhai Benjámin, Szentes és Holdmezövásárhely környékére Szél Sámuel, Makó és Majlát vidékére Bánfi József egyházmegyei ülnökök vannak kiküldve. Ezeken kivül az egyházmegyei választmány többi tagjai: Csák János, Hajnal Ábel, Szalai István és Szőllösi Antal lelkészek, Erdélyi Indali Péter, Szegedi Károly és Vincze Sándor tanárok. Az újonnan választandó dékánok működésüket azonnal meg fogják kezdeni, s már a jövő egyházmegyei közgyűlésen, jelentéseik nyomán, a népiskolák állapota tüzetes tárgyalás ós átalakítás alá kerül. A bánság szervezése hátrább marad. Egyetemes ág. hitv. tanári érekezlet Pesten. A tiszai ev. ág. hitv. ker. utolsó gyűlésének határozata folytán, ö méltósága b. Prónay Gábor illő tisztelettel megkérettetett, hogy Pestre egyetemes értekezletre hivja egybe az ág. h. tanárokat, hogy azok az iskoláknak kül- és belszervezete felett tanácskozván, egy, a kor igényeinek, a hazának és szent vallásunknak megfelelő, a magyarhoni evang. egyház autonómiáján alapuló tantervet készítsenek, mely az egyetemes egyházi gyűlés elé terjesztve, s így a kerületeknek átvizsgálás végett átadva, a következő egyetemes gyűlés által vég megerősítést nyerjen, ugy, hogy e szervezet valamennyi ev. iskolára nézve kötelező erővel bírjon. Mint várni lehete, a nemes báró az evangyéliomi ügy iránti buzgóságát újra bebizonyitá, mely sem fáradságot, sem megerőltetést, s munkálkodást, sem pedig áldozatot nem sajnált ott, a hol arról van szó, mikép segítsük elő egyházunk s hazánk javát, miért is a tanitó urakat e tárgybani értekezés végett, october 6. s következő napjaira Pestre egybehivá. — Az értekezleten képviselve volt: a pesti theologiai intézet, az eperjesi collegium, a késmárki, sopronyi, pozsonyi Iyceum, a rozsnyói, selmeci, szarvasi fögymnasium, a nyíregyházi és sopronyi tanítóképezde és a b.-csabai, miskolci, pesti s verbászi gymnásium. Lőcséről, fájdalom nem jelent meg senki sem, s ugy látszik, hogy az ottani tanoda a magyar prot. egyház történelmi s törvény szentségesítette frigyéből kilépni szándékoznék, mi annál valószínűbbnek látszik, ha tudjuk, hogy a lőcsei iskolánál, valamennyi tanár autonom választása többé nem a patronatus joga, miután hírlapi tudósítások szerint, már is „idegenföldü tanárok neveztettek ki. Miután a gyűlés b. Prónay Gábor elnök ur által megnyittatott, másodelnökül köztiszteletben álló Boleman pozsonyi tanár ur egyértelmüleg megválasztatott, mire a tanácskozmány megkezdődött, melyröli jelen rövid tudósításnál megjegyzendő, hogy az azon véleményeknek s nézeteknek kifejezése akar lenni, melyek leginkább tudtak maguknak elismerést szerezni, s melyek a tudósító gondolkozásával főleg megegyeznek. A tárgyalások első s főpontja az elvkérdés volt, s a tízévi gymnasialis tapasztalatokon alapuló nyilatkozatok annyira egy jellemüek s egy szelleműek valának, hogy véleményfelvilágositásra s kiegészítésre került ugyan a sor, de vitatkozásról szó sem volt. Ezen tapasztalatokon nyugvó Ítéletek folytán, nyilvánvalóvá lett az, mit különben már 10 év előtt is sejtettünk, hogy t. i. az „Organisations Entwurf" egy a szó teljes érteimében elhibázott, idegen földből anyaföldünkre megerötetéssel átültettetett, hazai s egyházi viszonyainkhoz teljességgel nem alkalmazkodó s — hacsak ifjaink lelki sorvadását , miveltségi hátramaradását nem kívánjuk, továbbá nem követhető tanszervezetet parancsol. Részletesen tárgyalva következő pontok valának az egyetértés teljes kifejezései: 1. „A követett rendszer szerint minden rendű s rangú grammatikák, a kivételek, kivételei kivételeinekhalmozásával együtt ifjaink mivelődésének első hátrányai." — IIIus-