Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-09-25 / 38. szám

lyamhoz hasonlítható ez, mely ágak kisebb vagy nagyobb távotban egymáson rontanak át, s a hajósnak legnagyobb lelkiéberségre és vigyázatra van szüksége, nehogy eltévedjen ez ágtömkelegben. — Igy a némethoni prot. Theologia mezején a legnagyobb óvatossággal kell a különféle irányok között mozognunk, nehogy önállóságunkat veszejtve, hol eme, hol pedig ama irányhoz szegődjünk, s így sokkal bírva tán, de épen a legfőbbel, az önállósággal nem. Rationalismus és Supranaturalismus; ó és uj orthodoxia, vagy ó és uj Lutherismus, Pietismus és észcriticismus stb. stb. mind oly irányok, melyek mindenike most is számos követövei bír, melyek között, ha önállóságunkat feláldozni nem akarjuk, a lényeges különbségeket s azon éles ellentéteket, melyek ez egymás ellenében álló irányokat oly harcba bonyolította, ismernünk kell. Kiválólag két férfinak köszönhető, kik a múltnak ziláltsága és eldaraboltatásából a szellemet kiemelve annak új alakot adtak, a jelennek vallásos öntudatát a rendszernek egységében fogták föl és belső szükségképeni összefüggésben tüntettek föl; kik bármennyire külömböztek is egymástól, a szemléletet az értelemmel kötötték össze, a tudományt a hittel engesztelték ki, s rendszerök talpkövéül a benmaradó egységet, az emberinek és isteninek kölcsönös áthatását vették föl. E két férfiú Hegel és Schleiermacher. Hegel, ki a maga bölcsészeti rendszerében tárgyilagosság után törekedett, — a lényeget (substantiát) az alanynyal, az énnel, vagyis Fichtét Spinozával összegyeztetni akarta, a .tationalismus ellen fordítá fegyverét s azt megbuktatta. Rationalismus és Supranaturalismus, mely a dualismus földjén kelt ki, mely a kereszténységet puszta tanná alacsonyította le, s melynek támpont és összetartáshiány volt általános jelleme, a mélyebb, vallásos kedélyélet által legyőzetett. Hégel a kinyilatkoztatást helyre állította, csakhogy nem a supranaturálisták értelmében ; mert még ezeknél a kinyilatkoztatás külső, egyszeri, egyedi és csodálatos; Hégel a kinyilatkoztatást mint benmaradót, örököst folytonosát, az egész történeten végig vonulót, mind as isteni életnek az emberiben benmaradó processusát fogja íel. Egészen igy jár el az Istennek emberré létéről szóló tannal. Az Istennek emberré lételét Hegel, melyet a rationalismus egyenesen félre vetett, a kereszténység középpontjává teszi; csakhogy ez is nála nem egyszeri, hannem örök, nem kizárólagos, tehát csak Krisztus személyét illető, harwem olyan, mely az isteninek és emberinek lényeges egységét, mint egy procesusnak két szorosan összefüggő mozanatait fölteszi. Schleiermacher kimondá, hogy ,,a vallás a legbensőbb kedélyélet dolga," s ez által az eddig uralkodó theologia halotti dermedtségét megszüntetve, annak uj és szabadabb életet adott. Schleiermacher a központ, melyből a most uralkodó irányok fejlődtek ki. Még legnagyobb ellenei is erősek általa lettek. Strauss „Jézus élete" cimü müvében, melynek positiv becse kevés van ugyan, de hatása annál rontóbb és megrázkódtatóbb vala, némileg szinte Schleiermacherra támaszkodott; — sőt nem tévedünk, ha állítjuk, hogy az uj katholikusok felekezete és a a szabadgyülekezetek állapitói is, mint egy Wislicenus és Uhlich, kik a népszerűt philosophián nyargalnak, hasonlag ennek a belső vallásosság fogalmából — roszul értelmezvén azt — indultak ki. (Folytatása követ.) Thelusz J* Adalék. A békési ág. hitv. evang Esperesség szarvasi fötanodájá— roli tudósitvány hoz 1859—60 tanévben, fölvilág ositásul. Nevezett tudósitványnak 13-ik lapján szóról szóra ezek olvashatók: Az orosházi tót-komlósi szám föltűnő nagyságával hibásnak árulja el magát Minden esetre föltűnő, hogy Tót-Komlóson a szülöttek száma keresztelési anyakönyveink hiteles igazolása szerint, a névtárban kitett lelkek számához képest sokra rúg. Ez azonban onnan származik, hogy Tót-Komlós számos és terjedelmes pusztákkal lévén körülvéve, melyek ev. lakóinak száma a névtárban kitett létszámban nem foglaltatik, mert egyre változik: onnan is számosan hozattak és hozatnak évenkint hozzánk keresztelés végett. Továbbá a szomszéd egyházakból gyakoriak voltak nálunk ezelőtt a keresztelések, sőt míg az ambrózfalvi egyház anyává nem lett, gyermekeit rendesen Tót-Komlósra hozatta keresztelés végett, halottait is nálunk iratta be. Igy állván a dolog, épen nincs mit csudálni, hogy ha a szülöttek száma a névtárban kitett lelkek létszámához képest jóval is nagyobb. Horváth Sámuel. Nyíltlevél Ballagi Mórhoz Nagytiszteletü ur ! Tisztelt barátom uram ! A quondam híres professornak Posaházynak hallotta ön hírét ugy e ? Hát ennek a tudós férfiúnak következő munkáját: Oratio de recta Eruditionis comparandae ratione" mely épen érdekes tanári beköszöntő beszéd s Bődtől Danelikig egyetlen irodalomtörténetiró által sincs ismertetve, azt az oratiot, kérdem ismeri-e ön? Akár igen akár nem, figyelmeztetem önt ennek a szilárd és makacs férfiúnak következő szavaira: „Cum igitur Viros nobiles judicare oportet, gnari ut sínt justitiae, necessitas cogit." Ön ítélt a nélkül hogy az igazsággal tisztában lett volna. Azon bevezető szavakban, melyeket Fórdös Lajos rendes (kecskeméti) lelkész urnák az igazság még jobban elferditését célzó cikke elibe irt (37 sz. 1213 1.) e szavak állanak: „bárhogy olt (t. i. a n. kör. e. t. tört. adatok cimü cikkben) a közlő (t. i. az expresbyter) állításait (t. i. hogy ezt a cikket a commissio irta — mert ott ugyan más állítás nincs) ugyan nem erősíti" — ugyan tisztelt barátom uram magyarázza meg nekem e szavakat, melyeket sem expresbyteri sem rendes (körösi) levelezői minőségben sehogy sem értek. A miket az expresbyter irt azok „adatok és tények" s magok ezek beszélnek. A miket én alulirt írtam próbálja ugyan Fördős Lajos rendes (kecskeméti) lelkész