Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-09-25 / 38. szám

Ugyanazon 10-ik pont szerint; „A pap^ felügyelő, gondnok S pénztárnok nem választathatnak rokonokból;" ennek, a pap- s felügyelőre vonatkozólag, gyakorlati értelmét, megvallom, nem értem* Ugyanazon 1. 20. § 1. pontja, mely szerint az egyháztanács kötelességei közé tartozik a közgyűlés, egyházmegye és kerület határozatait fogonatositani, azzal egészítendő ki, hogy az „egyetemes gyűlés" határozatai is oda számitandók. 13. 1. 22. § 5. pontja az egyházmegyei gyűlés tárgyai közé sorozza „a tisztviselők és zsinati követek választását." Itt a sz. alkalmasint az esperességi tisztviselők választásának „elrendelését" értette, különben e pont ellenkeznék a 14. I. 25. § 1. pontjával, mely szerint a felügyelők s esperesek az egyes egyházak által választatnak. A zsinati követek választására nézve pedig ellentétben áll e pont a 29. I. 54. § 1. pontjával, mely szerint a zsinati követek is az egyes egyházak, nem tehát az esperességi gyűlés által választandók. Az egyes egyházak választásjogát ezentúl is épségben fentartandónak vélem valamennyi egyházmegyei tisztviselőre nézve, kiket sz., a felügyelőkön s espereseken kivül, a 15. 1. 25. § 6. pontjában az esperességi gyűlés szine előtt választani akarna. Ugyanazon 15. 1. 25 § 9. e.) p. szerint az egyházmegyei tisztviselők, az elnököket kivéve, hivatalaiktól 4 év előtt is megfosztandók volnának „polgári vagy egyházi perbe idézés után." Puszta megidéztetés után ? Hány becsületes és ártatlan ember idéztetik törvénybe s föl is mentetik a kereset alól ? Az ilyen tehát, csupán azért, mert perbe volt fogva, hivatalától elmozdítandó volna. És „polgári" perbe! Sz. tán criminalis pert akart mondani." Mert ha valamelyik esperességi tisztviselő péld. adósságért perbe idéztetik, azért hivatalától el kellene öt mozdítani ? —• Perről levén szó, itt jegyzem meg, hogy a 17. 1. 27. § 2. d.) pontja — mely szerint az alfelügyelö és alesperes az egyházmegyei gyűlésen többi közt akkor elnökölhetnek, midőn főfelügyelő s főesperes „pör alatt vannak" — nem szabatos. Sz. aligha egyházi pert nem értett, mert polgári per miatt, nem látom át, miért nem elnökölhetnének ? 17. I. a már felhítt 27 § 4. pontjában olyasmi van ajánlva, a mitől Isten óvja meg gyűléseinket. Azt olvassuk ott ugyanis, hogy „minden képviselőnek joga van a „ kimondott végzés ellen" kifogást tenni, de csak akkor mehet szavazás alá, ha vele együtt négy képviselő vagy csak maga is a papi elnök pártolná." így gyűléseink szenvedélyes viták terévé válnának, mert ritkák levén azon esetek, hogy valamely végzés egyértelmesen hozatnék, a kevesebbségben maradt rész minden végzésnél izgágát támaszthatna. De gyakorlatilag is mi cél éretnék el e javaslattal ? Szavazás alá bocsájtatván az ügy, azok, kiknek véleményeiből alakult e végzés, újra mellette szavaznának, a kevesebbség tehát megint ott volna, a hol azelőtt volt. Vagy az lebegett sz. szemei előtt, hogy ha az elnök a többség ellenére mondaná ki a végzést ? 21. 1. 32. § 4. p. ismét olyasmi rendeltetnék, a mit én törvényül ki nem mondanék, jelesül, hogy az egyházmegyei hitelesített jegyzökönyvet a főjegyző azonnal sajtó alá adja az egyházmegyei pénztár költségén. Ki akarják-e jegyzökönyveiket nyomatni avagy nem, bízzuk azt az egyes espeségekre, ezek legjobban fogják tudni, meggyőzi-e e költséget pénztáruk ? • < 22. 1. 35. § 1. p. a kerületi gyűlés tárgyai közé vannak sorozva „a kerületben levő egyházmegyék s főiskolák ügyei" s kifeledvék az elemi iskolák. 23. 1. 36. § 1. és 2. p. szerint a kerület tisztviselői •) többi közt „a püspök — superintendens — és helyettese — vice superintendens,— a fő- és alfelügyelö" volnának. Minden legkisebb hátrány nélkül nélkülözhetvén eddig is mind a püspökhelyettest, mind az alfelügyelöt a kerületek, azt tartom, entia sine necessitate non sunt multiplicanda. A püspökhelyettes szükségtelenségét maga sz. is érezni látszik, mert annak a 37. §-ban fizetést nem is indítványoz. Hasonlót kell mondanom az ugyanazon lapon s 36. § 4. pontjához javaslóit „belső és külső pénztárnokról," mert a mint ezek teendői a 77. lapon a 2. és 3. pontban részletezve vannak, azt bizony egy pénztárnok is megteheti s a pénztár 200. ftot. (ennyit indítványoz sz. egyegy pénztárnoknak) takarít meg. 25. 1. 43. § 4. p. az egyetemes gyűlés tárgyai közé ez van sorozva: „A legfelsőbb világi hatóságokkal, „hova a vallásos ügyek rendezése tartozand," egybeköttetésben s levelezésben leend." Csak egyszerűen kérdem : csakugyan komolyan óhajtja sz., hogy vallásos ügyeink rendezése a legfelsőbb világi hatóságokhoz tartozzék ? Sz. a zsinaton kerületenként akar szavaztatni s 5 kerületet indítványozva, nem látom át, miként fordulhatna eltt az az eset, melyről a 27. 1. 49. § 3. e.) pontjában gondoskodva van, t. i. hogy a szavazatok két egyenlő részre oszolhatnának. Mik a 29. 1. 54. §-ban a zsinati követek választásáról mondatnak, célszerűtlenek. Halljuk magát a szerzőt: „Mivel egy részről zsinati képviselökül olyakat kell választani, kik nem csak tapasztaltak s tudományosak, hanem egyszersmind az egyházi törvényekben is jártasok, ezt pedig nem minden egyes egyházak tudják megítélni, de az egész kerületben levő egyéneket nem is ismerik y más részről azonban azoknak, kik az egyetemes egyházat a törvényhozásban képviselik, mégis alulról kell megválasztatniok (ez mind helyes); a választásra nézt következő szabályok hozatnak: 1) Miniden kerület kijelöljön, az egyes egyházak pedig ezekből válaszszanak. 2). E célra szükséges minden kerületnek kétannyit kijelölni, mint a mennyit egy egy kerületnek kell küldeni, hogy az egyes egyházak ezekből szabadon s tet^ szésök szerint megválaszthassák a kellő számot." — Kér*dem már most: fogják-e ismerni az egyes gyülekezetek a tapasztalt, tudományos, egyházi törvényekben jártas fériia~ kat, mihelyt a kerület két annyit jelöl ki ? Ezt semmikép sem állithatván, célosabbnak tartom, hogy állapittassék meg* mit sz. is az 53. §-ban tesz, minden kerület hány követet küldjön s e követszámot ismét maga a kerület oszsza fel