Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-09-25 / 38. szám

lélekszám szerint az illető egyházmegyék közt; ezek fogják ismerni alkalmatos embereiket. A zsinati törvényekről 32. I. 58. § 10. p. helyesen mondatik: „ezeket módosítani vagy megváltoztatni csak a zsinatnak áll jogábande abban már nem fogok sz.-vel kezet, hogy „ha némely törvények alkalmazásában az alsóbb hatóságok különértelmüek lennének: „ezeknek jogos felvilágositója s magyarázója az egyetemes gyűlés,'4

mert a törvények jogos felvilágositója s magyarázója tán világszerte csak maga a törvényhozó. A mi ugyanott a 11-ik pontban mondatik, hogy „a zsinati követek napidijait meghatározni az egyetemes gyűlésnek kellene," azt ismét a kerületekre biznám, gazdálkodjanak pénztáraikkal ők magok. 41. 1. 70. § 1. p. az egyházmegyeni elnökök elleni perek első folyamodási székéül helyesen van az egyházkerületi szék, feljebbviteli székül pedig 42. 1. az egyetemes vagy felvizsgálati szék megállapítva ; de harmadik fokról az egész munkában gondoskodva nincs, holott minden egyházi perre három törvényszék levén kijelölve, nagyon méltányos, hogy e kedvezményben az esperességi elnökök is részesüljenek. De ezek számára honnan teremtsük elő a felvizsgálati törvényszéket ? Minden indokolás nélkül, hogy hosszúra ne terjedjen cikkem, a másik prot. testvérfelekezet valamelyik kerületi törvényszékét indítványozom. A testvérfelekezetet tartanám akkor is fölkérendőnek, ha az egyházkerületi elnökök ellen per indíttatnék, miután cz az egyetemes consistoriumban mint első folyamodási széken, tárgyaltatott már. 41. 1. 72. § 1. p. a felebbezési székhez négygyei több ülnöknek, mint az első folyamodásuhoz, választása és itélethozáshoz 8 szavazat, a 37. I. pedig 63. § 6. pont., az első folyamodásű törvényszéken szintén itélethozáshoz 9. szavazat van indítványozva; emitt tehát kevesebb ülnök mellett több, amott több ülnök mellett kevesebb szavazat.— Egyébiránt e 9. és 8. szavazatszámmal sehogy sem tudok tisztába jöni. A 9. cel akkor sem, ha az sajtóhiba volna 6 helyett, mert az első folyamodásű törvényszék ülnökei 36. 1. 64. § 1. a.) p. szerint: két papi s két nempapi ülnök és Igy 4. Az indítványozott helyettes és ideiglenes ülnökök csak akkor szavazhatnak, ha a rendes ülnökök a sz. által felhordott okoknál fogva nem ítélhetnek. A szintén indítványozott rendkívüliek csak oktató vagy tanitó perében bíráskodhatnak. Ez utóbbi zeren kivül tehát más perben honnan kerül ki a 9., vagy sajtóhiba esetében, a 6. szavazat, miután az elnökök bevett szokás szerint csak szavazategyenlőség esetében szavaznak? Ugyanezt kell kérdenem a felebbezési törvényszék 8. szavazatára nézve, holott az ülnökök három papi s három nempapi, és igy. csak 6. A. 6. és 8. szám, igaz, kijö az elnökök beletudtával; de mi történjék akkor, ha az elnökökéivel együtt két egyenlő részre oszlanak a szavazatok ? 43. 1. 75 § szerint elfogadhatónak vélem, hogy a felvizsgálati törvényszéken az egyetemes felügyelő mellett a hivatalra vagy korra nézve legidösb püspök is elnököljön, de azon módosítással, ha a per nem az ö kerületéből való, mert ekkor egyházkerülete törvényszékén ö már elnökölt és a perbe befolyt. 91. 1. 136. §-ban sz. ünnepek számát, bizonyosan a ref. atyafiak iránti figyelemből, leszállította. Ezt én, nem hitágazatok, de körülményeink tekintetéből, nem tartom tanácsosnak, csupán azon okból, mert az ág. vall. leánygyülekezetekben többnyire kath. ünnepeken tartatik az istentisztelet, az anyagyülekezetek pedig dolgoznak. Szállítsuk le most már az ünnepek számát s egész legiopert támasztottunk az anya- és leánygyülekezetek közt, mert amazok nem akarandják megkevesbittetni számát a vasárnapi istentiszteleteknek, melyeket pap végez; ezek vonalkodnának megelégedni a lelkész kevesebb szolgálatával, mint a mennyi az anya- és leángyülekezet közt szerződésileg állapíttatott meg. Ezek rövid s igénytelen észrevételeim a jelen munkára. Fogadja azokat a t. sz. annak jeieül, hogy müvét kellő komolysággal tanulmányoztam. Örömest bevallom, hogy lényeges szolgálatot tett a fontos ügynek, nem csekély munkával összegyűjtve azt, mi a zsinaton korunk igényei szerint tárgyalandó. Nézeteiből nem egyet el fognak ugyan ejteni a törvényhozó atyák, de azért óhajtóm, hogy valaki csak akár közvetlenül, akár közvetve fog befolyni a zsinatra, tanulmányozza e munkát. G—?/. BELFÖLD. Egyházmegyei gyűlés Alsó-Borsodban Augustus 28-kán tartá egyházmegyénk Palkonyán őszi gyűlését. A szokott ima végeztével esperesünk tarta korszerű megnyitó beszédet, melyben midőn a protestáns egyházunkat fenyegető vészes mult felett átpillantana, elismerő s hálanyilatkozattal fordult elnöktársa, nagyságos Nagy Gedeon ur felé, ki félelmet, lankadást nem ismerő bátor szívvel küzde ama nehéz napokban egyházunk szabadsága mellett. Elmondá, hogy egyedül ö volt az, ki a hírlapok hasábjain apostoli bátor lélekkel kinyilatkoztatá, hogy „szent vallásunk szabadságáért vagyonát, s ha kell, dicsőén elvérzett őseink példájához hűen életét is kész feláldozni." A gyűlés megéljenzé a lelkes elnököt, ki ezen szívből jövő s közelismerést tolmácsoló szavak által megilletődve válaszolt. Önérzettel emlékezett meg továbbá esperesünk az alsó-borsodi egyházmegye tanácsbirái s lelkipásztorairól is, kik a terhes napok sulyja alatt egy percig sem ingadozának. A megnyitottnak nyilvánított egyházmegyei gyűlés, mindenekelőtt hivatalnokai kiegészítése végett, a beadott szavazatokat bontá fel, mely szerint: világi tanácsbiróvá, általános nagy többséggel báró Vay Béla, aljegyzővé Nyilas Sámuel szederkényi lelkész választattak el. Egyházi rendből választandó tanácsbiróra a szavazatok többfelé