Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-01-12 / 2. szám

mázott a híres Sánta Márton *), ki a reformált vallás fáklyáját oly sok vidéken hordozta, s hol Szegedi Kis István mint lelkész és egyszersmind mint superintendens 3 558 körül működött, **) igen hihető, hogy ezen reformátorok a szomszéd Visontán is megjelentek, s a reformáta vallást elterjesztették, igen hihető, liogy már ezen korban itt ref. egyház állíttatott. ***) Azonban egyházunk keletkezési idejét, mint többnyire minden régieket — sötétség fedi, úgy, hogy babáiszármazása megközelíti is a reformátiót, mégis azon időn, miről Lampe ennek létezését említi — túl menni nem tudtam. Ez pedig nem terjedt túl az 1672-dik éven. Mert midőn azt mondja Lampe (Lib. III. pag. 675.) hogy a két baranyai, és valkoni (Valconensis) egyházmegyében több ref. egyház volt 90-nél, s elszámlálja ezen egyházakat, s köztük Visontát is, mely akkor a felsőbaranyai egyházmegyéhez tartozott: világosan állítja, hogy circa annum 1672. volt ennyi egyház. (Említi Lampe Györgyöst (Györgyös) és Tarnocát mint egyházakat, melyek most csak mint puszták ismeretesek, mintegy fél órányira Visontától. Említi Babócsát is, mely egyház ugyan, de r. cath. és horvátul beszél. Mi veszély törölte el ezen egyházakat.?! Visontának hát mint ref. egyháznak létezését 1672-dik éven túli időről felmutatni nem tudom s így csak igen kevés idővel, csak 8 évvel túl azon időtől, melyről 106 éves anyakönyvünk (I754rfíl) mint csalhatlan okmány, teljes felvilágosítást ad. Ezen okmányt néhai boldog emlékezetű Natkai János visontai lelkész buzgalmának köszönhetjük, ki tudni kívánván, mennyire lehet felmenni a lefolyt évek folyamán az egyház származása forrása felé, váljon hány lelkész volt itt, s kik voltak azok? kikérdezte a legidősb embereket, s azoktól igyekezett a lelkészek nevét, s itteni szolgálatuk idejét kitanulni. Hadd álljanak itt ezen derék lelkész ide vonatkozó sorai : Anno 1756 visontai Mátyás István 85 esztendős,Bóli Pál 80, Király Gergely 75, azt vallották, hogy im e következendő Prédikátorokat ismerték , úgymint hozatott. „1680-ban Kolozsvári, 1691-ben Vásárhelyi, 1701-ben, Veszprémi, 1707-ben, Komáromi, 1710-ben Sós Dániel, 1714 Pátkai, 1719 Pázmán György, 1728 Borsos, 1732 Ónadi, 1739 Kádos, 1742 Pápai, 1749 Sólyom, 1754 Natkai János úraimékat. Ezek előtt lévő Predicatoroknak neveikről pedig nem emlékeznek." Meghalt Natkai Visontán 1777-ben s róla azon anyakönyvben , melynek homlokán az ő neve áll, ezek találtatnak: „Tiszteletes Natkai János ezen helységnek predikatora sz. Mihálynap étszakáján megholt, úgymint septembernek 29 dik napján. Itt kezdvén predikátorságát, itt végezte el is világi életének pályafutását, 24 esztendeig való szolgálatja után, életének 54 esztendejében." *) Budai Ezsaias Magyarország Históriája II. darab, 103. lap. **) Lampe Histor. eccles. reformat. in Hungaria , pag. 677—678. ***) Csorba József, Somogyvármegye ismertetése 127. lap. Követték őt — anyakönyvünk szerint — a lelkészi hivatalban 1777-ben Mészáros János, 1787 Gál János interimalis, 1788 Mikolai András, 1796 Banai Mihály, 1814 Kalmár István, 1836 Barla-Szabó János. Százhat éves anyakönyvünk mutatja, hogy az 1783-dik évig a lelkész egyszersmind iskolatanitói kötelességet teljesített. Lássuk az anyakönyvet: „A visontai sz. ekklésiában 1783-dik esztendőtől fogva szolgált rectorok specifica deductiója, ennekelőtte hogy lettek volna rectorok, nem tudatik." „Hozatott Debrecenből 1783-ben Cseke János. Ezt követték: Majlát István, Szikszai János, Horváth Ferenc, Barakonyi Sámuel, Siskei Gábor, Sarkadi István, Szabó István , Varjú János, Naszályi János , Rózsa Já nos, Rozs Pál, Kovács József, Filep Péter, Nagy Bénjámin, Császár János, Dénizs János, Pap János, Beke József, Szénási István, Pernye Mihály, Szalai István, Sípos Gábor, Fekete István, Baksay János, Erős Lajos, Kis Sándor, Varga Gedeon, Péter József, Biró József, Nagyváthy Ferenc.* Ezen régi anyakönyvünk azt is mutatja, hogy a szomszéd Homokszentgyörgy, Görgeteg, Ujnép és Rinyaújlak helységek helvét hitvallású lakosi több éveken át itt kereszteltettek meg. Az említettem helységeket már Lampe is említi mint egyházakat, Homokszentgyörgyöt kivéve. Holott nagyon hihető, hegy Homokszentgyörgyön is volt már 1672-dik év körül helvét hitvallású egyház, mert ez is szomszéd Kálmáncsehez, s mivel mint helység már III. Béla király idejében létezett *). Mi egyházunkban az iskolai nevelés állapotját illeti: habár az iskolai jegyzőkönyv kimutatása szerint több évek óta folyvást növekedik is a tanulók száma: mégis azonban meg kell vallanunk, hogy sok szülék nem teljesítik kötelességeiket. Mert — főként a nyári napokban — elvonják gyermekeiket az iskolától, a nevelési ügy nem kis kárával. De reméljünk , lássanként eloszlik a sötétség, és lesz világosság! A felnőttek a sz. biblián és keresztyén tanításokon kivül kezdenek olvasni Hir- és más lapokat. Különösen olvassák a ,Naptárakat.' Vajha ezek szerkesztésére minél nagyobb figyelmet forditnának a szerkesztő és kiadó urak, hogy vallásosságot és illedelmet sértő adomák — habár gyönyörködtetők lennének is — ezekbe be ne csúszhassanak. Egyházunk épületei —• általában véve —• jók. Szentegyházunk építése 1829-ben végeztetett be a lakosok költségén, mit az egyházunknál meglevő iratok eléggé bizonyítnak. Hibásan állítja hát Csorba József — kinek érdemét Somogyvármegye ismertetésében elismerjük és becsüljük —• hogy szép templomát (t. i. Visontának) gr. Széchényi István még akkor birtokosa építette **), habár méltán hisszük is, hogy e nemes érzelmű gróf, jobbágyainak az építésben segítőjök volt. A lelkészi lak, *) Csorba József, Somogyvármegye ismertetése 148. lap. **) Csorba József, Somogyvármegye ismertbtése, 218. lap.