Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-08-26 / 34. szám

Az egyházi hatalom nálatok van atyámfiai! a szent gyülekezeteknél s azoknak összes híveinél. Most már evangyéliomi egyházunk szabadon vá­laszthatja minden egyházi hivatalnokait, szaba­don tanácskozhatik saját ügyei felett, szabadon hozhatja egyházi szabályait, kezelheti vagyonát, gyakorolhatja az egyházi fegyelmet. Az evangyé­liorn alapján a szent apostolok példája s tanitása szerint, a mint az a magyar hazánkban fejlődött, fennáll zsinati presbiteri kormányzatunk. A ti hiteteknek megpróbáltatása, mely sok­kal drágább az aranynál, mely elvesz, nem talál­tatnék néktek dicséretetekre, tisztességtekre, dicsó'ségtekre, söt rut szégyen, bűn és veszedelem lenne reátok és egyházunkra, ha most már a béke, szabadság, és nyugalom napjaiban vallásos hű­ségtek, s buzgalmatok lankadna, egyházunk visszanyert törvényes szabadságát s önkormány­zati jogait vétkes vallásos hanyagságra, hidegségre s nemtelen tétlenségre használnátok. Most van a legnagyobb öntevékenység, most a legbuzgóbb áldozatkészség alkalma és icleje, midőn biztosítva vagyunk a felől, hogy üdvös munkásságunkban egyházaink s iskoláink javára senki sem akadályoz bennünket; sőt az állam, legfőbb felügyelete mellett , hatalomkarjaival minden törvénytelen megtámadás és háborgatás ellen védelmez , és oltalmaz ; mint minden egyes polgár, ugy az egyház, mint erkölcsi testűlet részére is igazságot szolgáltat, ha a szükség kívánja, kényszerít mindenkit, hogy megadja azt, a mivel az egyháznak tartozik. Legyetek azért atyámfiai erősek a hitben, erősek a szeretetben, ugy egyházi jobblétünk reménye sem fog elhagyni bennünket. Mint a megpróbáltatás idején voltatok, le­gyetek ezután is igaz és erös hitű hívei reformált egyházunknak. A tudomány, melyet az tanít, nem embereknek, hanem Istennek tudománya. Minket a hit dolgában semmi emberi tekintély, sem Zwingli, sem Kálvin, sem Ursinus és Olevianus tekintélye nem kötelez; a vallástételeknek csak annyiban tulajdonítunk kötelezőerőt, a mennyi­ben a józan észszel, és Isten igéjével a szentírás­ban megegyeznek. Olvassátok és vizsgáljátok a szentírást. Ne mulassátok el az ég ezen legdrá­gább adományát megszerezni magatoknak. Egy bibliát ez előtt néhány századdal igen drága áron lehetett megszerezni; most az egynapi kézimunka bérért is megszerezhető. Ne legyen olyan család reformált egyházunkban, melynek hajlékát ne díszítse biblia. Ha azt kegyes lélekkel olvassátok, felkölti és táplálja szívetekben azon vallásos ér­zelmet. a melylyel az Íratott; Istenhez emel, imádására buzdít, kegyes föltételekre s jócseleke­detekre ösztönöz, vígasztal és bátorít minden szenvedések közt. Higyjétek el, hogy a lélek azon világossága, a szív azon nemesült érzelme, az akarat azon jóra való ereje, melyet magunk közt is tapasztalhatunk, nem az emberi bölcseségből s okosságból, hanem a szentirásból, s isteni kijelen­tésből veszi eredetét, Európa népei azon lelki míveltség és szellemi fensőség fokára, melyen a világ több részeinek lakosai felett állanak, a ker. vallás karjain emelkedtek. Amerika Európa gyar­mata. Az evangyéliom ezen jótékony világosságát s erejét jelenben különösen a reformált egyház hívei terjesztik leghathatósabban a nagy ember­család minden népei között, földgömbünk legtá­volabb vidékin. Mi is lehetne szebb és áldottabb munkásság, mint közleni az evangyéliomot má­sokkal, mely Istennek hatalma minden hivők idvességére. Biztosan, tapasztalat után állíthatjuk, hogy az igaz emberi mívelődés pályáján ott halad elő az emberiség szépen, hol Jézus evangyélioma fénylik s vallásának éltető szelleme leng. A Khi­naiak s indusok, kiknek száma két annyi, mint az összes keresztyéneké, a természettől szinte oly testi és lelki tehetségekkel vannak fölékesítve, mint mi, még is a hitre nézve a legrutabb bálvá­nyozás, s azzal együtt lelki míveletlenség, durva­ság, többféle erkölcstelen babona uralkodik kö­zöttök. Hát Muhamed követőit nem vallások tö­kéletlensége akadályozza e, hogy az emberi mí­velődés pályáján elébb menni nem tudnak, a csa­lád ugy mint az állam, a tudomány ugy, mint a művészet közöttök csak sinlődik; dicsőségök tem­plomát eddig is csak hóditó fegyverek élén a bé­kés népek feldúlt szabadságának romjaira épiték? Ne legyünk hálátlanok kérlek atyámfiai, az isteni szeretet és kegyelem legfőbb adománya a ker. vallás és egyház iránt, a mely fölnevelt bennün­ket. Ne legyünk olyanok, mint azon hálátlan magzatok, kik minekutána fölnevekedtek s magok táplálhatják magokat, megvetik s kigúnyolják szüleiket, kik őket gyengeségökben saját karjai-

Next

/
Oldalképek
Tartalom