Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-08-19 / 33. szám

ják, hogy, midőn valamely ügy legválságosabb körülmények közé jut, akkor támadnak annak bajnokai, kivívói. Ref. vallásunk történetéből, az 1731-ki ,Carolina resolutio' szól állításom mellett, azon válságos időszak, midőn Magyarországban, 1726-tól 1757-ig nem voltak superintendensek , generális notáriusok által kormányoztatván az egyházi kerületek. Azonban, egyházkerületünknek Huszti, Rápóthi és Zoványiban támadtak férfiai, kik a vallás védelme mellett fölkeltek, s kiknek szilárdkeblüségükön megtört a politika fegyvere, s a különben is külharcok által veszélyezett trón megvédése tekintetéből, jónak látta a politika, ezen nagy néptöredékeket , a protestántismus követőit, előbbi állapotba helyezni. Palacky mondja, nem mi, hogy a magyar nemzetiség megőrzése s föntartása tekintetéből, a százötven éves török járomnak köszönhetjük leginkább, hogy nem germanizáltattunk ; én e mellé azt teszem, hogy e mellett, még a protestantismusnak köszönhetünk különösen az ujabb időben legtöbbet. A superintendensi hivatalnak közelebb 1855. aug. 11-én történt megörültével, ujolag a Carolina resolutio időszaka látszott életbelépni, habár nem oly szigorral és terjedelemben. A jelenlegi kormányérdekek nem képviselnek vallásüldözést^ azonban a protestantismusnak, e szabad röptű sasnak mégis szárnyát akarták szegni, azonban e szárnyak, a királyi rendeletek, békekötések által érckeménységüvé petrifikálódtak s oly férfiak által hordattak, kik igazságos téren állva, törvényekkel vértezve, ügy a különnemü ujabb rendeletek, mint a septemberi pátens ellen azt megollalmazák, s a hatalom ellenében is, az ész, kitartás és szellem — a protestantismusnak e jellemző nyiltfegyvereivel megőrizték annak szüziességét. E fényes győzelmü ügynek főbajnokát, a valódi „justum ac tenacem propositi virum-ot," főtisztelendő superintendens urat üdvözöljük mi azon állásponton, hol Debrecennek már 21, az egyházkerületnek pedig 34. férfia ügyelt a protestántismus érdekeire, és főtisztelendő superintendens ur ezen álláson 35-ik férfiúnak álláspontja, bizonyára a tiszta öntudat által dicskörzött oly pont, melyre egy más hazában élő s vallásunk érdekében 300 éven át itt küzdött eldödei, önelégülten tekintenek le, mondván: „te betöltéd hivatásodat." Mi is elégedettségünkkel párosult hálánkat fejezendök, jöttünk egyházkerületünk s százezrek nevében főtisztelendő superintendens úrhoz, vallásunknak fölkeni bajnokához, kérve a magyarok Istenétől, hogy drága életét a fényes pályán, évek hosszú során tartsa meg a protestántismus és haza javára s e kivánt hosszú évek során is lengje át szent-lelke által, hogy vallásnak és hazánknak, mint eddigelé, örökre legyen rendületlenül hive" stb. E kivonatosan közlött beszédre a nap hőse, snperintendensünk velős szavakkal válaszolt, melyre a Hymnusz énekeltetvén, s tömeg, gr. Dégenfeld Imre ur lakához ment, hol is a tisztelt gr. ur, Illésy György ur által üdvözöltetvén a fáklyásmenet, a Szózat éneklése után eloszlott. Ily emlékezetes ünnepet ül Debrecen, melyre még a késő kor is önelégülten fog visszaemlékezni. (Pesti Napló). Nagy József ur Szalontáról aug. 3-kán irja : „Bármint agyarkodjék a rágalmazó sereg, bármi dühös magyarfaló cikkeket pazaroljanak továbbá is ellenünk, részünkről magunkkal tisztában vagyunk, érezzük, hogy itthon, s tudjuk, hányadán vagyunk. Müveit nemzethez illöleg a testvér más ajkú hazabeliekkel közösen, a szellemi, úgy mint anyagi téren haladunk. Minden község tegye meg a mit tehet. Irtunk volt az Arany-kertről, most tudjuk, hogy van Aranyalapítványunk. A legközelebb tartott ref. egyházi gyűlésben 2000 uj ft. tökével egy iskolai alapítvány hozatott létre, hogy ennek 100 fr. évi kamatjából a szegény sorsú jó tanuló gyermekek felsőbb iskolai tanulmányuk alatt is segíttessenek. Köszönetnyilvánítás mellett föl kell említenem Rozvány György ügyvéd s közjegyző urat, ki bár az ó hitű egyházhoz tartozik, e szent célra még a mult évben 200 uj fr. tökealapítványt sajátjából az arra érdemes szegény tanulóknak vallás- és nyelvkülönbség nélküli részesítésével tön, most pedig ez alapítványi jogáról az egyházi gyűlés elé terjesztett folyamodványában lemondván, azt a föalapítványhoz azon indítványnyal kérte csatoltatni, hogy az városunk kedves szülöttje, hazánk szeretett költője iránti hálás tisztelet emlékeül Arany-alapítványnak neveztessék , mi egyhangú határozattá lön. S ezután már évenkint 20 uj írtjával 6 iskolai növendék fogja szedni gyümölcsét ez üdvös intézménynek. Azonban e szép tettek csak előzője még egy harmadiknak, mi ha foganatba vétetik, e kettőnek koronája lesz. Erről eleve hallgatok; lesznek, kik országszerte közzéteszik. Soraimat azon óhajtással zárom be : adja a magyarok Istene, hogy e kis alapítvány az Arany névhez méltó és hasonló hazafiakat teremtsen a hazának." A heves-nagykunsági ref. egyházmegye jul. 3, 4-ik napjain Karcagon tartván gyűlését, esperes ur elöterjeszté közelebb tartott egyházkerületi gyűléseink határozatait; jelesen az april 20-diki gyűlésnek a népiskolák ügyében hozott 41-ik számára, melyben a nyomtatásban megjelent alapszabályok tárgyában szabályszerű jelentés rendeltetik tétetni az egyházkerületi gyűlésre, mint szinte dekánságok fölállítása s dékánok választása meghagyatik: egy választmány nevezteték ki még e gyűlés folytán beadandó terv készítésére, mely terv helyeseltetvén, kilencvenhétezer népességű egyházmegyénkben hét dekánság állíttatott föl, s dekánoknak választattak : Vári Szabó Sámuel, Gyikó János, Kocha István, Csete Lajos, Kulifay Zsigmond, Tassi László, Csíkos Sándor. — Segédgondnoki-székünk megürülvén, egy világi ülnökválasztásra szavazás rendeltetett, hogy díszes soraikból a világi elnöki szék betöltethessék.