Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-08-19 / 33. szám

Nem mondhatom eléggé: az iskolának nem lehet feladata, jelen álláspontján, a magáén kivül bár mi nyelvet is mint „élőt gyakorlatin" tanítani: tehát a latin s görög taníttassák mint „klassikus" nyelv, s mint ilyen 4 év alatt könnyen megtanulható, a francia s angol, mint élő, de az iskolában csak mint „irodalmi" nyelv s 2 év erre elég. A német pedig tanittassék egészen gyakorlatilag, de külön órákban. Csepeli Sándor tanár. A külföldi Gymnasiumok rövid ismertetése. (Folytatás). Általában mint látszik a classicai tanulmányoknak inkább gyakorlati mint tudományos cél tűzetik eléjöks a latin szerzők főkép stilistikai és szónoklati, s tán jogtudományi mint fensöbb emberi s bölcsészeti oldalról tekintetnek. Ide mutat a görögnek csaknem teljes elhanyagolása, miután az e végre kiszabott időn nemcsak a görög költök szerzők szellemébe behatni, hanem azok megértésébe bevezettetni alig lehet. Igy nemcsak a magasabb költészet (drama és lyra) nem érintethetnek, de a görög mivelt próza, történetírási styl sem tétetik megközelíthetővé. Számosan is vannak tanárok az egyetemeken, kik ezen szerkezetet nem helyeslik. Ugy vélik hogy ezen irány által a valódi tudomány anyagivá közéletivé törpittetik s a rendszer a philologiai tanulmány céljának hibás felfogásán alapszik. Hogy e nyomorúságon, itt ott derék felügyelök egyénisége némileg segít, tapasztalható; de hogy ez csak esetleg történik igy, shogy a rendszer káros hatása a nemzeti irodalmon, s fensöbb műveltségű körökben nem sokára érezhető lesz, az is könnyenbelátható. Mily arányban lehetnek az űj és élőnyelvek s a reálismeretek a humaniórák mellé beosztva, a fentebbiek szerént az óraszám és tantárgyak sorozatából kivehető. Méltó lesz talán mégis megemlítenünk a francia tanfolyam olvasmányait. Ezek: Télemaque, La fontainé meséi, Boileau Massillon „petit careme-"je, szemelvények Bulfonból és Flechier-böl, halottibeszéd Bossuettól, egy színdarab Conneilletöl és Moliéretöl. Érdekes lesz még a középoktatáshoz csatolt képezdékről is szólani. Két ily föintézet van, egyik a humanisticai tanulmányok számára Liittichben, másik az u. n. exact tudományok végett Gentben az első különös kormányzat alatt áll és teljes convictust képez, a másik a genti egyetemhez van kötve, és ennek külső tanítványai vannak. A humanist. képezdébe csak 18 éven felül és 24-en alul levő ifjak vétetnek fel. Vizsgálatot kell kiállniok és a ministeriumtól engedélylyel birniok. Ez az engedély pedig évenként csak oly számnak adatik, a mily az oktatási szükséghez képest kellőnek látszik. Az igy belépőnek korábban .érettségi vizsgálatot tevőnek, u. n. egyetemi növendéknek kellett lenni; ez most egy bizonyítvánnyal pótoltatik a classicai nyelvekből, mellyet ugyanazon megbizottság ád ki, mely a képezdéböl utóbb kilépő növendéknek a tanárjelőlti diplomát s a tanársági képességről bizonyítványt ád (professeur aggregé). A felvételi vizsgálat targyai: 1., egy latin fogalmazvány és latin fordítás. 2., görög fordítás. 3., francia fogalmazvány. 4., két tétel az ókori történelemből és szóbeli vizsgálat. Különösen tekintetbe vétetik a tanítási tehetség. A képezdei oktatás maga három évig tart. Részint elméleti, részint gyakorlati. Az elméletinek tárgyai: 1. Latin és görögnyelv és irodalom. 2. Régi irodalmak története, az irodalom elmélet elveinek kifejtése és szemléltetése a latin, görög és francia legnagyobb szerzők remekeiből. 3. A francia irodalom története. 4. Fiam német és angol irodalom. 5. Bölcsészet, anthropologia, logica, morál. 6. 0 történelem, Kelet és Görögország. 7. Róma története. 8. Római régiségek. 9. A középkor története. 10. Belgium története. 11. 0 és uj politicai, mint szinte természeti földrajz, tekintettel a gymnásiumi földrajz-tanításra. 12. Átalános nyelvtan, a görög, latin s francia szókötés főtételei egybevetve. 13. Nevelés és módszertan. A 4., szám alatti tárgy nem kötelezett. A bölcsészet kötelezett tárgy, de vizsgálaton nem fordul elő „valamint a 10. 11. alattiak sem, kivévén azon növendékeket, kik történettanárok kívánnak lenni. A 2, 3, 5, 6, 7, 8, 9, 10. alattiak a lüttichi egyetemben adatnak elő; de a 2-höz tartozó elméleti esmeretek és az itt elnem számláltak külön képezdében. Vannak itt is mint némely francia tanintézetekben, mellékes értekezleti vagy társalkodás! és gyakorlati órák (conférences) melyekben a növendékek egymás müveinek élő szóbeli birálgatásában vezettetnek, és gyakoroltatnak, melyeken oktatási kísérleteket is tesznek, mindenkor az u. n. „maitre de conference-töl" vezettetnek s ez mind a háromév alatt történik. A francia fordításokon, görög gyakorlatokon és az olvasmányokhoz való előkészületen kivül, a másodévesek, kik nyelvtanárságra készülnek négyhetenkínt, a harmadévesek öt hétben egy írott munkát értekezéseket, fogalmazványokatkészitnek, melyek a tanárok által a ministeriumhoz, ettől a javítási bizottsághoz küldetnek. Év végén az ifjak érdem szerint rendsoroztatnak. Két évnél tovább egy osztályban nem maradhatnak betegség s más ily eset mentsége nélkül. A második év végén a vizsgáló bizottság elé állanak hogy tanárjelöltség címet s ehezvaló diplomát nyerhessenek (aspirant professeur aggregé.) Harmadik év végeztével pedig képesekké kell lenniök ugyanazon bizottság előtt, melynek tagjai az illető képezdei társukból is választattak, vizsgálatot adni tanárjelöltség (professeur aggregé cime) elnyerése végett, mely alkalommal a szó-és írásbeli teljesítendökön kivül előadást kell tartaniok az irodalom vagy természettudomány valamely tárgyáról a jelelt szaktudományához képest (E tárgy a bizonyítványban megneveztetik).