Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1860-08-12 / 32. szám
gyűlésre hivatkozott, mely egyebet nem védett, mint az 1790: 26 ik t. cikket, az abból kifejlett gyakorlatot, az azon épült autonomiát, majd háláját fejezte ki a r. kath. testvérek iránt azon rokonérzésért, meíylyel a prot. egyház küzdéseit kisérte; végre indítványozta, hogy a gyűlés a tiszántúli helv. hitv. sup. példájára jegyzőkönyvileg háláját fejezze ki a Mindenható iránt, ki a küzdő egyházat el nem hagyta s ö Felsége szivét oda hajtotta, hogy a sanyargatásnak véget vetett. Indítványa egyhangúlag elfogadtatott s ezzel a gyűlésnek vége lett. A közgyűlést díszebéd követte, melynek fűszerét szokás szerint a lelkesnél lelkesebb felköszöntések képezték. A felköszöntéseket Zsedényi felügyelő ur kezdte meg, ki Felséges Urunkért poharat emelvén, azon kívánságát fejezte ki, hogy még ez év folytán egy magyar országgyűlés szine előtt országunk hercegprímása szent István koronáját felséges fejére tehesse. Poharat emelt az ősz Palócy Tamásért is, kivel a hajdani országgyűléseken sohasem szavazott együtt. Palócy örömét fejezte ki, hogy Zsedényivel egy zászló alatt küzdhet. Lelkes felköszöntéseket mondtak még gróf Károlyi Ede, báró Podmanyiczky Frigyes s többen, kik közt különösen kitűnt Farkas Károly mindszenti plébános ur felköszöntése. Aug. 2-dikán a gyűlés folytattatott, melynek tárgyait egyházi ügyek képeztek. Hosszadalmas, de érdekes vitára szolgáltatott alkalmat a nyíregyházi ügy, melyben Jeszenszky László lelkész minden módon erőlködött az ellene szórt vádakat magáról elhárítani, de eredménytelenül s négy tagból álló küldöttség neveztetett ki az ominosus ügy barátságos elintézésére. Hosszas tanácskozásra adott okot az iskolák pénzbeli istápolása. Elhatároztatott, hogy a tiszai kerület egy külön levélben gróf Széchényi István özvegyének, nagy férje gyászhalála fölötti méltó fájdalmát fogja kifejezni. Az ünnepélyek színházi előadásokkal voltak bezárva, melyek 1136 forintot jövedelmeztek az iskolák alaptőkéje nevelésére. N. K. Eperjes, jul. 28. Tisztelt szerkesztőség ! Meggyőződésein szerint, azon eszmék s határzatok, melyek közszellemünket jellemzik, egyenlő értékűek a tényekkel, melyeknek ezek kifolyásai — ezért azt hiszem, nem tehetek érdekesebb szolgálatot az olvasóiknak, mintha közéletünk eme tényezőiből annyit, a mennyit lehet, a t. szerkesztőség rendelkezése alá bocsájtok. Közszellemünk természetesen legtisztább vonásokban nyilvánul gyűléseinkben — mint gazdasági s egyházi gyűléseink, hol más vallásfelekezetek jelesbjeit is van szerencsénk tisztelni. Ezen gyűlések szellemét legcsalhatlanabbul felfoghatjuk a tanácskozás eredményeiből, a jegyzőkönyvekből. Ezért — de azért is, hogy a felelősség se a t. szerkesztőségre, se reám ne háramoljan, — tudósításaim egyedül ezeken alapulnak: illetőleg, ezután nem leendenek mások, mint a jegyzőkönyvek kivonatai. Először is tehát legyen szabad a f. é. jun. 12—13 napjain tartott „Sáros, Zemplén, Abauj ev. egyházmegyei esperességi gyűlés" jegyzőkönyve közérdekű pontjait egyszerűen elsorolnom... 3-ik pont, a pesti apr. 18-ki egy. confenrencia jegyzökönyve felolvastatván, annak 7-ik pontja nyomán t. JJjházy Albert ur jelenti, hogy eddigelé 71 ftot szedett az alapítandó középponti közpénztár számára,— ahoz járul azon 85 ft, mi a pesti egyh. conferenciára menő, de hatóságilag gátolt esp. küldött útiköltségére egybegyűlt, úgyszintén azon 20 ft, melyet a jakabvágási egyház aláírás utján e célra egybegyűjtött... 4. Az ág. hitv. középponti bizottmány máj. 21. felhívása nyomán felolvastattak: Ó-falu anya- s fiókegyházainak, minden egyházi tag által aláirt, ugyszintén a sóskúti egyháznak nyilatkozatai, miszerint az önkénytelen coordinatiotól viszatérni óhajtanak, s határoztatott, hogy a megtért egyházakat az esperesség örömmel visszafogadja kebelébe... 12. A Miskolcon f. é. aug. 1-én tartandó kerületi gyűlésre — küldöttségének jelen esp. gyűlés következendő utasítást adja : 5. Inditványoztassék, hogy a kerület a tartandó zsinaton előterjessze: a) az esperesek, nehogy az egyházban szakadás történhessék, a törvények megtartására hiv. esküvel köteleztessenek; b) a prot. egyház régi jogos követelése, „a vegyes házasságoknak törvény előtti egyenlősége" életbe léptessék; c) szüntetné meg a kormány azon alázó rendeletét, miszerint iskoláinkból a nem prot. ifjak eltiltatnak... 7. A kerület az iskolák feletti intézkedést újból átvegye, a tanrendszert megállapítsa s jelesen : váljon a tankönyvek kellő szellemüek-e ? — bizományilag megvizsgáltassa. 8 Kéressék a kerület, hogy külhoni hitrokonainkat s különösen a Gusztáv-Adolf egyletet, — mint melynek ker. collegiumunk is pénzsegélyeiért hálakötelezettje — ügyünk állásáról értesítse, hogy legott is tudva legyen, miszerint a magyar protestáns egyház a synodal-presbiterial rendszer szabad levegője nélkül nem élhet. — 9. A kerületi határozat, a garas-adó, életbeléptettessék 13. Széchenyi István bold. hazánkfia özvegyéhez az esperesség gyászrészvétének emlékirata intéztessék. — 14. „Inditványoztatván, hogy azon férfiak, kik a közel múltban egyházunk autonom állásaért a küzdtérre nyíltan kiállván, magukat bajnak és veszélynek kitették és az egyház körül érdemeiket tetézvén, hálát érdemelnek, az utókor serkentő példájára megemlittessenek — többek közt, jelesen esperességünkben, mélyen tisztelt felügyelőnk t. Lucskai Bánó József m iránti hálaelismerés kifejezése a jegyzőkönyvbe „maradandó emlékezet okáért igtattatni határoztatott." Ujdonságképen a Bártfán tartott „Anna"-bálról csak annyit irhatok, hogy az rendkívül népes volt. Lengyel főurak is jelentek meg nemzeti öltözékükben s lengyelesen öltözött cselédségekkel. Lelkes áldomásokat mondottak a magyar s lengyel főurak a kölcsönös nemzeti rokonszenv éltetésére. Közlekedési nyelvük leginkább a francia nyelv levén, kitűnő volt gr. Károlyi Ede misága áldomása, ki a francia nyelvet teljesen bírja Az időből végkép kifogyván, addig is, míg más egyleteinkről Írhatnék, áldást kívánva a t. szerkesztőségnek, maradok igaz tisztelője r. I. (Pesti Hírnök.