Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1860-08-05 / 31. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ES KIADO-hivatal: Lövészutca, 10. szám. 1. emelet. ELOFIZETESI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész érre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben akiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 sjkr. Az állam és egyház közti viszony, s ebből származó felségi jogokról (Jura majestatica oirca sacra). '(Vég-e). Ugy látszik első tekintettel, hogy ez nem annyira jog, mint kötelesség. De ha tekintetbe veszszük a különböző' egyházak közt történt s történhető' súrlódásokat , viszonyokat , melynél fogva a hatalmasabb egyház, a néptömegnek vallási gyűlöletre gerjesztése által, a fejlésnek indult gyengébbet tettleges erőszakkal elnyomni, kiirtani törekedik: ily esetekben az egyházügyekbei avatkozás inkább jognak , mint kötelességnek mondható: mert hacsak kötelesség volna, a hatalmasabb üldöző egyház mondhatná; hogy az államhatalom ne avatkozzék még ily esetekben is a vallási ügyekbe, hanem csak közönyös nézője legyen a gyengébb egyház bántatásának s kiirtatásának. Joga van tehát az államhatalomnak, a különböző egyházakat védelme alá venni, meg nem engedni, hogy belfüggetlenségük más egyházak által háboríttassék. Ezekben áll az államhatalom joga a különböző egyházak irányában, melyek a törvényekben szintúgy, mint a törvényhozásban, ; ,jura majestatica circa sacra4 4 neveztetnek; oly jogok, melyek az állam és egyház közt felbomlott viszonyt , s azon természetes harmóniát állítják helyre, melynek következtében sem az egyháznak nincs arra szüksége, hogy isteni rendelvények színe alatt az államot uralma alá hajtani törekedjék, — sem az állam nem szorul arra, hogy némely államférfiak; mint Benj. Gonstant, Klüber, Montesquieu tanácsát követve , azon indokból engedjen a különböző hiten levőknek vallási szabadságot, hogy ez által bennök a féltékenység indulatai felgerjesztetvén, egymást féken tartsák, s ekkép annál biztosabban uralkodhassék felettük*); szóval, oly jogok, melyeknél többet sem az egyháznak, sem az államnak külön céljaik elérése végett nem volna tanácsos birni. Csudálkozásraméltó jelenség , hogy ezen szükséges viszony az állani és egyház közt, legközelebbi években bomlásnak indult, történvén erre vonatkozólag némi előhanyatlások szintúgy, mint visszahanyatlások. Az előhanyatlásokról ez alkalommal több, itt elő nem adható okoknál fogva, szólni nem célom. Csak a visszahanyatlásokról szólok még röviden, melyek a legújabb concordatumok következtében történtek. A legközelebbi évtizedekben tudtommal e kővetkező concordátumok köttettek: Bajorországgal 1817. *) Benj. Constant: Cours de politiqne constilntionell. 1, 352, 353. Kliiber: ÖÍFentl. Recht des dentschen Bnndes § 422, igy szól: „A politika remeke több vallásfeleket tűrni az államban, s legbiztosabb ezköz, hogy egyiktől se Montesquieu. Lettres persannes-ában, a persa Usbeck által szintén ezt tanácsolja az uralkodóknak, mint legbiztosabb eszközt a korlátlan hatalomra. Ha gondolóra veszszük, hogy Spanyolországban, hol a katholika valláson kivül más nem türetik, az inquisitionális törvényszék felette állt az uralkodói hatalomnak, szinte kísértetbe jön az ember hinni, hogy van benne valami igaz; inert több egyházak egyenjogúsága alatt az meg nem történhetendik. De más részről el kell ismerni hogy illy diplomatiai elövigyázatot csak a Spanyolországhoz hasonló körülmények tehetik szükségessé; a protesta tismus erre sohasem szolgáltatott alkalmat.
