Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-06-22 / 25. szám

rakásra-hordása. Szegény honunk ezzel, és itt is úgy járt, mint szokott járni rendesen mindennel. Megmutatta a világnak, hogy mit tud, és mennyi telik tőle. Mátyás király, a könyvtáralapító, felhívta a világot Budáról, hogy vele versenyezzen ; alkotott s alkotmánya szétomlott. A párisi nagy könyvtár, melynek deszkáin és fiókjaiban ötszázezernél több kötet őrzi az emberi tudományt és esztelenséget, ötödik Károly alatt csak húsz kötetből állt: Mátyás hatvanezerrel fejezte be a budai könyvtárt; most alig van belőle a világ könyvtáraiban elszórva száz. Szomorú sorsa a magyar világnak. *) Azóta hány könyvtár gyűlt és enyészett el bonunkban!? A gróf Viczay-féle könyvtár, Sinai Miklós szép gyűjteménye, többnyire a könyvmolyok, az antiquariusok kezébe jutott és kallódott el; a gróf Teleki könyvtár, Jankovics, Horvát, Nagy István gyűjteménye és egyebek halásztak ki valamit ez állótavakból. Legközelebb a Simkó-féle ritka gyűjtemény, fájdalom, végképen elveszett honunkra nézve. Több megmaradt magán könyvtárakon kivül, melyek között elsőbb helyet foglal a nagy gonddal és szakismerettel gyűjtött Prónay könyvtár Almáson s az Aponyi-könyvtár Pozsonban, megvan még a nevezetes Ráday-könyvtár Pécelen. E könyvtárról lesz néhány mondanivaló szóm, kivált a magyar protestáns hitrorokonokhoz és egyházakhoz. A Ráday-könyvtárt, 1714. után Ráday Pál, Rákóczy Ferenc hive kezdte gyűjteni: azonban 1732. történt halála után a munka darabideig vesztegelvén, a tulajdonképeni Ráday-könyvtár csak Pál fiának Gedeonnak szorgalma és áldozatai következtében lehetett azzá, a mi. Ráday Gedeont ismertetnem felesleges dolog volna. Ezerhétszázötventől fogva kilencvenegyig egy volt ő a legnagyobb tudományu, classicai műveltségű, legtisztább ízlésű magyar, sőt európai tudósok közöl, kinek a régi és uj irodalomban nagy jártassága, könyvészeti ismeretei, ritka ízléssel párosult olvasottsága, egy pillanatig sem hagy kétkedni a felől,hogy ö könyvtárában válogatva ne rakta volna le az akkori tudományos világ minden műveltebb európai nyelveken —• az angolt kivéve — megjelent ritkaságait. De kivált központja vala Ráday Gedeon a nehéz időkben küzdő magyar protest. egyház közügyeinek nagy kiterjedésű levelezései jelesbjeinkkel, kivált folytonos hivatalos levelezései Nagy Sámuel akkori bécsi ágenssel egykor nagy világot vethetnek Mária Therézia alatti titkolódzó éveire magyar protestáns egyházunk siralmas történetének. *) Ugyan hová is lett Mátyás könyvtára? Keresték Budán, Bizanczban, Bécsben, Prágában, — nem találták meg. Tubero Corvin Jánossal egykorú dalmata történetíró azt mondja, hogy János vitte magával a könyvtár nagyrészét, mikor Budáról megindult a Duna mentében, és hogy a könyvtár nagy része ott veszett a csatában, melyet az utána küldött áruló sereggel harcolt és elvesztett. E jeles könyvtár magára vonta a magyarhon atyjainak méltó figyelmét annyira, hogy az 1843. évi országgyűlésen e könyvtárnak megmentése és közköltségeui megvétele a nemzet számára határozatba is ment; de a honnak nem volt ideje e határozatot foganatba venni. Az 1848-diki országgyűlés előtt és alatt Armbruster némethoni antiquarius , a mult években augsburgi könyvész Butts Fidélis kerülgették a könyvtárt , és mindakettő álmélkodott az itt rejlő kincsek és ritkaságok felett, holott őket a kétezer kötetre menő hungarikák csak antiquariusi szempontból érdekelhették, és előttük több divatos értéke volt egy csonka Amadis de Gaulának a hátul kötött frivol fametszektekért, mint például egy Bethlen Farkas ép példányának. A hon atyjai végrendeletének foganatba vétele végre nekünk jutott, mint becsületbeli kötelesség. — Én hiszem, hogy annyi áldozatra kész korunk, népünk, egyházunk megmenti e kincset honunk és egyházunk számára, és e nemzeti és vallásos nagybecsű reliquia nem megy el a magyar könyvtárak szokott útán; nem fog vádolhatni bennünket a külföld, hogy apáink gondos gyűjteményére idegeneknek engedtünk sorsot vetni. Hogy azonban tudjuk, miről van a szó és hogy mit kell megmentnnünk : megkisértem, lehető röviden, csak általánosságban felemelni a könyvtárt takaró leplet, és bemutatni azt a közönségnek. A Ráday könyvtárt egésznek mondani ugyan nem lehet, a mennyiben 1791. éven innen növekedése megszűnt: azonban a maga nemében mégis egésznek tekinthető, a mennyiben a 16., 17., 18-dik században világot látott legjelesebb tudományos és szépművészeti munkáknak gyűjteménye. A 15 dik századból és a 16-dik elejéről számos incunabula van benne, ugy hogy alapja lehet bármelyik legjelesebb könyvtárnak honunkban ós külföldön. Van a könyvtárban körülbelől 10,000 et haladó kötetben 4,530 mű, mindenféle irodalmi szakból. Ezenkivül kétezer kötetre menő hungarica, sok ritka régiséggel, kitiinöleg képviselve a theologia és történelem. Részletesen: a) Irodalomtörténetre , bírálatra, bibliographiára tartozó 385 mű, 1690 kötet, b) Régi classicusok müvei, legjobb, legritkább kiadásokban: Hellen ciassicusok 235 mü, 300 kötet; Latin classicusok 165 mű, 165 kötet; Collectiók 48 mü, 95 köt. Nyelvtudomány, Philologia 103 mű, 140 köt. Ujabb latin költészet 198 mü, 237 köt. Történelmi segédtudományok, pénz-, oklevéltan 40 mű, 70 köt. Ujabb prosaieu3ok, többnyire belletristák 173 mű, 700 köt. Német költészek 284 mű, 480 köt. Francia költészek 200 mü, 590 köt. Olasz költészek 117 mü, 209 köt. Spanyol költészek 17 mü, 20 köt. Lengyel költészek 11 mü, 11 köt. Szépművészet 18 mü, 21 köt Bölcsészettan régibb 150 mü, 245 köt. Paedagogia 48 mü, 107 köt. Mathematika, Stratégia 100 mű, 170 köt. Történelem 420 mü, 900 köt. Utazások 220 mü, 395 köt. Földabroszok kötve. 14 mü, 22 köt. Jogtan, törvény 340 mü, 510 köt. Orvostan 139 mü, 225 köt. Természet,n 105 mű, 293 k'U. GruH^a1

", 9) ni í)) ;>;. T ih