Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-06-15 / 24. szám

kerület eddigelé nem segítette ez iskolát, s mégis meg­kívánta, hogy a tolnai esperesség is annyit fizessen a sopronyi Lyceumra, mint egyéb esperességek. Ha nehe­zen esik nekik a fizetés, zárják be iskolájokat, s küldjék ifjaikat áopronyba — így okoskodtak eddigelé a ker. gyűléseken. Ma másként. Tiszt. Badics lőrinci lelkész hathatós felszólalása következtében el lőn határozva, hogy a lőrinci iskola éveniíénti 600 frttal segélyeztessék. Délután megérkezett a ft. Wohlmuth úrhoz Rohonczra ment küldöttség azon hírrel, hogy az a pecsétnyomót csak felsőbb helybenhagyás következtében akarja át­adni. E dolog nagy indignatióval fogadtatott. Délután 5 órakor — így hangzik az egyik levél, — kimentünk a Geresdre ment küldöttség, — illetőleg a superintendens elfogadására. A városon kivül a Gyön­gyös folyó hidjánál várakoztunk az érkezendökre. Esti hét óra lehetett, midőn megpillantottuk a jövőket. Erre az útnak két felén egy-egy sor falat képeztünk. A kocsi ott termett, s mi egy hosszan tartó „éljen"-nel fogadtuk superintendensünket, tiszt. Badics úr pedig megható sza­vak kai üdvözölte egyházunk ősz bajnokát. „Áldott, a ki jő az urnák nevében" voltak a találólag választott alapigék. . . Megindult aztán a menet be a városba a templom felé, lassan, ünnepélyesen, esti harangszó mel­lett. . . . mintegy 20 kocsi s nagy néptömeg kisérvén a superintendens! A templom ajtajánál EÖsze kővágó­eörsi lelkész tartott lelkes szónoklatot. Megható volt, látni az imádkozó superintendenst a templomban gyer­tyák lobogó fényénél. . . Megható volt hallani az „Erős várunk nekünk az Isten" s „ha e világ mind ördög volna". . . énekversek hatalmasan zúgó hangjait!. . . Jun. l-jén folytatva lőn a gyűlés s határoztatott, hogy csináltasson a kerület uj pecsétnyomót. Ezután egy küldöttség ment ki a superintendenst széke elfogla­lására behívni. Beléptekor háromszoros éljennel fogad­tatott. Ezután nt. Szedenics, mint ideiglenes elnöke a gyűlésnek, átadta az elnökséget a superintendensnek, a ki erre kitűnő székfoglaló beszédet tartott. E gyűlésen nem volt képviselve a sopronyi felső-és a belső-somogyi esperesség, mivel mindkettő nagy­részt coordinált egyházakból áll. Ezenkívül nem volt képviselve a fehér-esztergomi esperesség, Komárom városa, s Győr városa sem, mivel nem jöttek képviselők. A gyűlést megelőző conferentián Krausz, a sopronyi felső esperesség esperese megjelent, s megilletődve mondta el, hogy ők vissza akarnak térni a nem coordi­nált egyházak közé. Megemlítendő, hogy e gyűlés leginkább lek. Radó Lajos esperességi felügyelő úr lelkes felhívása követ­keztében jött létre. vifiÉ iiiiiirihrtnii — KÜLFÖLD. Florenz. A „Times"nek írják Florenzből, hogy az ottani evangélikus gyülekezet napról-napra több életje­lenséget tanúsít. Gróf Guicciardini Péter és Mazzarella el­hagyták Florenzet s Genuába mentek. Azonban az elha­gyott egyház uj vezért vagy evangélistát talált egy Bar­sali nevű ácsmesterben, ki ugyan mesterségén kívüli nevelés-s oktatásban nem részesült, de a ki rendkívüli erélyt fejt ki, úgy hogy öt negyed óráig képes hallgatói figyelmét lekötni, kik ajakának minden szavát áhí­tattal lesik. Az ő vezetése alatt — 14 napi félbenszaka­dás után—újra össze-összegyűl a kis gyülekezet egy ács­mühelyben, mely neki templomul szolgál. A kormány azt parancsolta, hogy zárt ajtók közt tartsák isteni tiszteletüket s csak a communikánsok bocsátassanak be; azonban az ajtót csak behajták s bemehet a ki ülő vagy álló helyet kap. Csak színből kérdik meg, a ki be akar menni, hogy hiszi-e a pápát, s a ki nem hiszi, mint meg­tért, bebocsáttatik. Csupán egy embertől tagadtatott meg a bemenetel. Ez egy előttük arról ismeretes ember, hogy előbbi összejöveteleikről hamis jelentést tett s ki a gyü­lekezetben hirdetett vallást a többség vallása iránt el­lenségesnek festette. Barsali ezt a kémet a felsőbbség parancsa nyomán oly határozottan visszautasította, mint egykor a híres Ambrus érsek az alattvalói vérével meg­fertőztetett Theodosius császárt. Ez a kis evangélikus gyülekezet, miután egyházi vezetője nincs, bizonyosan az alsóbb osztályból fogja legelszántabb harcosait nyerni. Barsali arra termett, hogy a magaszőrükre befolyást gyakoroljon s a fölötte állók bizalmát megnyerje. Egy szerű, erős alkatú, arca munkás gondolkodó embert árul el. A biblia szabadon terjed egész Toskanában s házalók kalandozzák be az egész országot. —mm —— TF JL. « C? Losonc, jun. 2. 1860. A losonci heJv. hitv. egyház sem engedé jelentéktelenül elsuhanni a nagy reformátor Melanchthon halálának évfordulatát; kevés, de érde­keltség és figyelemben gazdag híveinek körében a f. évi april hó 22-én e tárgyra vonatkozó ima, egyházi beszéd és énekkel mutatá hitvallásának, előharcosai iránt nemcsak teplomban, de annak falain kivül is élő visz­szaemlékezését. Ezután a wittenbergi felhívás nyomán az emlékre kegyes adományok tétettek, az eredményt 8 ft. o. é. pénzben ime ezennel nt. szerkesztő ur kezei­hez juttatom. A fönebb említett hó 29-ke viszont gyászszal ün­nepeltetett, ekkor tartatván sz. egyházunkban „a leg­nagyobb magyarért," néhai gr. Széchenyi Istvánért a gyászistenitisztelet; melyről azonban a politikai lapok szólván: a kővetkezőknek kérek csak egy kis tért, annyival inkább, mert egyházi lapunkban e tárgyra vonatkozó szavakról én legalább még eddig nem em­lékszem. Május 10-kén d. e. 10 órakor az Isten házába hivó jelek ismét azt hirdették: „temetésre szól az ének." Nevezetesen, a dunai mindakét superintendentia egy­házkerületi tanácsosa, a losonci helv. hitv. gyülekezet főgondnoka, n.m. néhai L. Gyürky Pál végtiszteletére

Next

/
Oldalképek
Tartalom