Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-06-08 / 23. szám

Békés vármegyéből irják: Szarvason május 30-bfin a békési á. h. ev. esperesség oly uagyszerü közgyűlést tarta, minő e vidéken ekkorig soha sem fordult elő. Emelte a gyűlés érdekét azon körülmény, miszerint ez alkalommal vala az esperesség választott felügyelője mélt. báró Podmanicky Frigyes úr, (tárgya a közragaszkodásnak,) beigtatandó uj hivatalába. Még 29 én délben érkezvén meg címzett úr a m. túri indóházban, itt elébe küldött szarvasi kocsiktól váratott, és elérve a város határát azzal lepeték meg, hogy itt mind az egyház, mind a község részéről nagyszámú küldöttségtől és egy lovasbanderiumtól lőn fogadtatva és úgy tiszteletteljesen bekísértetve a városba, hol minden harangok zúgtak és mintegy 2500 elemi és felsőbb tanonc képezé tisztelgő sorokat. Ugyancsak 29-kén esti 8 ra vala a főgymnasiumtól egy díszes hangászati és szavalati hangverseny rendezve, programm szerint a mélyen tisztelt esperességi képviselők jelenlétének alkalmából. Golnhofer tanár hegedű- és Chován karigazgató zongorajátékának csodált mesterisége mellett a hangversenyben nem kis tetszést aratott a dalárda összevágó négybangu daliása és több ifjúnak talpra esett szavalása, úgy hogy a zsúfolt helyiségből a választékos közönség lelkesülten távozék.*) Esti 9 és 10 közt a város főbb utcái a lakosságtól, mely a protestáns Ugy s ennek képviselői által igen élénken van érdekelve, önkint és díszesen kivilágítattak. Ugyanez esti 11 óra felé báró Podmanyckit a városban lévő igen számos tisztelőinek tömege fáklyás zenével tiszteié meg, melynek szónoka, miután a május 15-ki legf. kéziratból a lelkiismeretekre kiáradott jótékony megnyugtatást méltánylattal kiemelte volna, élénk szavakkal ecsetlé a Podmanicky család evangyélmi buzgalmát, s különösen az ünneplett Frigyes bárónak jellemteljes tartását a lepergett magyar protestáns vitában úgy mint egyéb közérdekek terén, mire az idvezlett személyére nézve szerényen, az ügyre nézve tapintatosan, és bölcs intésekkel válaszolt. A tetszését helyenkinti riadásban is nyilvánított tömeg a hymnus elzengése után a legdíszesb rendben és csendben fej ezé be a nap ünnepélyeit. 30-kán reggeli 9-kor a harangok zúgása hirdeté, hogy legitten kezdődni fog a közgyűlés. Ennek megnyíltával a város és vidék összes értelmiségét tartalmazni látszott templomban összegyűltek száma ra. e. 4—5000-re rúghatott. Legott a kar ihletten éneklé 4 hangon Luther dicsénekét („Istenünk egy szirtvár,") rá Torkos Károly esperes úr velőkig ható imában kéréle az evengyélmi hűség, béke és testvériség szellemét. Az állva végig hallgatott ima végeztével ismét a dalárda kéré le a szentlelket az ismeretes „Veni sancte spiritus" elzengésével. — Ily ájtati előkészület után megnyílván * a tanácskozás, elsőben is az uj felügyelő úr tevé le ünnepélyesen az esperes ég kezébe a felügyelői esküt, s utána egy igen velős, a közönségtől sűrűen viszhangoztatott székfoglaló beszédben fejté ki protestanticus elveit. Jel*) A hangverseny egy Vajda Péternek állítandó díszes síremlékre jövedelmezett. szava a gyűlésnek lőn egyfelül a Haynau előtti törvényes állapot következetes visszahozatala, másfélül a múlt napokban itt-ott testvéreinktől tapasztalt ballépések irányában oly engesztelet, mely az egyház testén ütött sebeket mielébh behegeszsze. E szellemet emelék maguk a pillanatra eltért gyülekezetek. Ezeknek ugyanis mind papi, mind világi képviselői — támaszkodva a máj. 15. legf. kézirat engedményére — legnagyobb készséggel jelenvén meg, a gyűlés színe előtt nyilvání'ák, miszerint ők önként visszavágyva a testvérekkeli törvényszerű kapcsolatba, minden a pátens alapján történt lépéseiktől végkép elállanak, — se visszahúzó nyilatkozatuk jegyzőkonybe igtatását is kikérék, így mindakét Berény és Gyoma. Hasonló nyilatkozatot a szemlaki gyülekezet a járás dékánja által nyujta át. — Ellenben Pitvaros részéről pap nélkül csak a hívek egy része jelent meg egy tőlük s otthoni több társaiktól aláirt kérvénynyel, melyben előadják, hogy a gyülekezet többsége, mind elejétől fogva nem volt a pátens mellett és csak a papnak épen nem pásztorszerü sürgetésére szervezték magukat, most a május 15-iki engedménynyel minden esetre élni óhajtanak és a coordinátiótól visszalépnek. A gyűlés, a rnájus 15 ki legf. kézirat 1. pontja alatti meghagyásra vetve tekintetét, kísérletet határza a sajnos viszálynak barátságos úton megejtendő kiegyenlítésére. — Következék mélt. b. Prónay Albert úr levelének fölolvasása, melyben ő — mint Haynauig működött bányakerületi felügyelő — több oldalról vett illetékes fölkívatás alap ján meghívja ez esperességet is egy jövő julius 17-kén tartandó bányakerületi gyűlésre, egyszersmind arra, hogy mind kerületi jegyzőségnek, mind superiutendensnek, mind más kerületi felügyelőnek választása iránt tegyen ez esperesség is előkészületet, mennyiben összehívó úr csak gyűlésig szándékszik eme hajdani hivatalának minőségében megmaradni. Az esp. gyűlés a mélt. bárónak jegyzőkönyvben s egy külön tisztelgő irat által fejezi ki háláját azért, hogy a kerületnek újból élére állani szíves volt, és az általa kitűzött választásokat községeinkben elrendeli, azon módosítással azonban, hogy uj kerületi inspektorra szavazás helyett mélt. b. Prónay Albert úr további megmaradásához e hivatalban bizalommal ragaszkodunk. A kerületi gyűlésre menendő követek azonnal kineveztetvén, utasíttatának : fölbíni a kerületet, hogy ez magát a többi kerületekkel s mélt. gróf Zay Károly, egyetemes felügyelő úrral érintkezésbe téve, eszközölje az egyetemes gyűlésnek még ez évben történendő összealakulását s ennek közbejöttével az iskolák régi autonómiai viszonyának helyrehozatalát és a gynm. tantervnek az egyház egyeteme által illetékesen végzendő revisióját, végre előkészületeit egy autonom alapon egybegyűlendő nemzeti zsinatnak. Történt intézkedés az iránt is, hogy az ágost. evangyéhniak mult ápr. 18-kán Pesten mélt. b. Prónay Gábor urnái tartott egyetemes értekezletének egyik javaslata nyomán ez esperesség is hozzájáruljon egy országos egyházi segélypénztár létrehozásához. Az egyházunkban sajnosan advalevő legújabb sza