Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-06-01 / 22. szám

tálát, az alakok bettikkei való jegyzésének ismeretét, olyan egyszerű módon, mint az Nauman Mineralogiájában van. — E mellett „Tafeln zur Bestimmung der Mineralien von Franz v. Kobell" címti könyvecske segítségével s utasítása szerint próbálgatják az elöttök ismeretlen ásványokat determinálni. Növénytanból nyári félévben hetenként 2 órán tanulják a növények természetes rendszerét, Gönczy növénytana III. folyama szerint; próbálgatnak determinálni Ctirie, de kivált Koeli Taschenbuch der deutschen schweizer Flóra szerint. VI. osztály hetenként 4 órán. Állattanból egész éven át hetenként 2 órán, a gerinctelenek rendszerét építik fel, összekötvén ezt ezeknek anatómiája, physiologiájával, s főleg bele olvasztatván az idetartozó palaeontologicus állatokat. Geologia téli félévben hetenként 2 órán, mint a mely az ásványtannak befejezésére mellőzhetetlenül szükséges. Növénytanból nyári félévben hetenként 2 órán, a növényekanatomiája, chemiájaés phisiologiája, ezekkel kapcsolatban a palaeontologicus növények. Gönczy növ. IY. folyama szerint. Az állat- és növénytanban tanult palaeozologiát és palaeophytomiát össze kell kapcsolni a geologia tanításával, mindamellett is, hogy a palaeophytomia a geologia előadása után való nyárra van kitűzve. e) Vegytan (chemia) Ezen tudományt a VII. és VIII. osztálybelieknek azon órákban kell tanítani, melyek a VI. osztályban bevégezett természetrajz tanítására voltak szentelve ; tanítása kísérletek utján haladván, a tanulót kellemesen, s minden megerőltetés nélkül lehet belevezetni. A vegytan az említett két osztályban következőleg osztatik fel: VII. osztály hetenként 4 órán tanulja az életmütlen testek általános vegytanát a galvanismus és a fénytan alapján. A tanuló kézikönyve lehet Nendtvich Regnault után készített magyar vegytana. VIII. osztály hetenként 4 órán tanulja az életmtives testek általános vegytanát, és determinálni tanul qualitativ analysisek Utján. f) Földrajz (geographia) A földrajzot, mint önálló tudományt sem régebben nem tanitották, sem mai időben nem tanítják iskoláinkbán. Mai időben elégnek tartják, ha a gymnasium első Osztályában egy átfutó folyamot tartanak a tájékozási földrajzból, s azután e tant hozzácsapják a történelem tanításához. Igaz, hogy a földrajz az események folyása, áttekintésesmegérthetésére szolgáló vezérfonal; de az ezen célra szolgáló földrajz nem egyéb tájékozási, helyi (topographiai) s a kort leiró történetek szolgálatában álló segédtudománynál. A földrajz magában véve önálló tudomány s mint ilyen az ember szellemi mivelödése s miveltségére nézve mellőzhetlen. Ez ismerteti meg a földet mint égi testet; ez világosit fel bennünket a föld Színén valamint a légkörben mutatkozó tünemények, változatok salakzatokkal ez tárja elébünk a föld felületén találtató, termő s lakó lények elterjedését; ennek tudása által kötjük össze magUDkat a föld egyéb részein létező emberekkel; szóval a földrajz mint önálló tudomány nemcsak históriai, hanem tudományos mivelődésünkre szorosan megkívántató tudomány. De ha a földrajzot úgy tekintjük is, mint egyik tanitástani segédeszközt, lehetetlen ezen tantárgyat a tanitás köréből csak amúgy könnyedén kiszorítanunk s a história tanításához csapnunk. Ugyanis ezen tantárgy az, melynek ölébe minden tantárgy, mint folyók a tengerbe, egybefoly, mely a kiilönszakú, kiváltképen természeti tantárgyaknak, felelevenítő s ismételő, s újból egybefoglaló réve. Ezen tantervbe ennélfogva a földrajz, úgy is mint önálló tudomány fel van véve, s tanítása négy fökörre van osztva. Tanításának első főköre esik az elemi iskolába, még pedig az I. és II. elemi tanuló tisztán földrajzi előfogalmakkal foglalkozik, a III. és IV. elemi osztály e tant olyan terjedelemben tanulja, hogy világánál magát mind a földön, mind a világban tájékozni tudja. A tanitás második főköre esik az I.—IV. gymnasiumba, felfogja s bevégezi a föld általános rajzát, terjedelmesebben mint az első körre számítva volt. Párhuzamban tartja az új földrajz ismeretével az ó földrajzot, hogy így egyiket a másikkal combinatióban vezetvén, nemcsak a tanulása s tudása sikerét, hanem a római classicusok megértését is biztosítsa és egyúttal a história tanító kezére is dolgozzék. A tanitás harmadik főköre esik az V.—VI. gymnasiumba, magában foglalj a a földrajz tudományos tanítását. A tanitás negyedik fököre a VII.—VIII. gymnasium számára van hagyva, melyben a tanuló amíveltebb népek és országok, kiváltképen pedig az austriai birodalom és hazánk statisticája, az általános népismerettel nemzeti, nyelvi, vallási elterjedés, népjellem, szokások, viselet ismergetésével foglalkozik. A tanitás sikeressé tételére hálozatokba földabroszokat is rajzolnak. Az alkalmazott mathesis tanulását pedig a VIII. osztályban a földabrosz és földgömb tudományos projectioja tanulásával végezik. A földrajz osztályonként következőleg osztatik fel: az Elemi iskola I. osztálya hetenként 2 órán tanul földrajzi előfogalmakat. A ház vagy iskola falain, udvaron, kerítésen megtanulja a tér és határ fogalmát. Megismeri a világtájakat s tanulja magát tájékozni a szobában, udvaron, falun vagy városban. Fogalmat szerez arról, hogy valamely tért le lehet rajzolni s így megérti a mappát. Megtanulja a falut, várost, megyét, kerületet, országot felfogni. S miután így analyticai úton haladva, tudja magát Magyarországban tájékozni, syntheticai úton fogja fel az egész hazát, természetesen annak csak általános körrajzát. így átmegy nagy körrajzokban a földgömb ismeretére is, hogy így mindjárt az első évben a földről habár kicsiny mértékben, de egészded fogalma legyen. Magyar földgömböt lehet szerezni Böbm és Felkfélét, Pesten Ráth Mórnál elég olcsón.