Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-01-20 / 3. szám

tartottam, és az úrvacsorát mind a két prot. felekezet számára kiosztottam. Ploeston voltam kétszer, először egy párt eskettem és istenitiszteletet tartva, az úrva­csorát is kiosztottam. Másodszor egyet kereszteltem, és egy beteget úrvacsorával éltettem. Harmadszor is táv­iroztak, hogy temetni menjek, de ekkor súlyos betegsé­gem miatt nem tehettem. Itt még nem mehettünk semmire, minthogy a magas ministeriumhoz benyújtott kérelmemre választ nem kamptam, a segély-pénzt tőkésítve kamatra adtam. •— T. Márk Mózes úrról jövő levelemben talán körülmé­nyesen irhatok. Végül hálás köszönetet mondok a tiszáninneni egyházkerület múlt év nov. 11-én Miskolcon tartott közgyűlésének s név szeriut főtisztelendő Apostol Pál superintendens úrnak és sárospataki tanár t. Erdélyi János úrnak, kiknek buzgó munkálkodások folytán ötven­négy pengő frt értékű iskolai könyv küldetett hozzám, nem különben Zilahi Károly és Stein János uraknak, kik a foksányi árpádiát számos könyvekkel gyáraolították. Kisérje Istennek áldása nemes adományaikat. Koos Ferenc, ref. lelkész. esti 9 órakor veszté el hírtelen halál által szeretett nejét Szomori és Somodori Pásmándy Antónia asszonyt boldog házasságuk 34-dik évében. A boldogultnak földi ma­radványai f. li. 8-dikán tétettek Kömlődön az örök nyugalom helyére. Még alig szállt el ajkunkról a sóhaj, melyet kebelünk­ből a nehéz fájdalom fakasztott; még a boldogult nő nemes erényei voltak beszélgetésünk tárgyai, midőn veszsziik a le­sajtó hírt, hogy Nádasdi Sárközy Kázmér urat, a vértesaljai esperesség segédgondnokát hasonló csapás érte, f. h. 12-én esti 7 órakor hunyt cl szeretett neje, Telegdi Csanádi Jo­hanna boldog házasságuk szinte 34-dik évében hosszas sinlődés után. Mind a két boldogult nő példány képe volt a tiszta noí­ségnek, mint hü feleség, gondos anya, deték gazdasszony, lelkes honleány s buzgó keresztyén. Méltó tehát, ha a sértett szivüekkel együtt gyászolunk, mert kettős a mi fájdalmunk, a mennyiben ügyünk két derék bajnokát a küzdelmek köze­pette találta a csapás ós egyházunk kebeléből életének javá­ban oly derék két nő szakasztatott ki, a kik diszei valának annak önmaguk s oszlopokat tudtak nevelni annak számára nagy reményű magzataikból. Protestáns mozgalmak Toskanában. A „Times" tudósításai szerint Florenzben a pro­testáns mozgalmak napról napra nagyobb tért foglalnak el. 200, 300, 500 sőt 1000 olasz is összegyülekezik va­sárnap estenként egy kis teremben, mely nekik imahá­zul szolgál. Ez új gyülekezet sovárogva óhajt valamely nagyobb helyiséget, mert van mintegy 300 úrvacsorájá­val élő tagja. Azok közt, kik az összejövetel helyére to­lakodnak, láthatni néha 30 katholikus papot is szokásos ruhájában. A gyülekezet lelkes papja a nápolyi szüle­tésű Muzzavella, ki egykor a piemonti waldensesekkel összeköttetésben állott, de később elvált s Turinban és Genuában „Societa evangélica" cím alatt egy külön fe­lekezetet állított. Rangjára nézve legelőkelőbb a gyüle­kezetben gróf Guicciardini Péter Florenzböl, azon fér­fiú, ki évek előtt börtönt és száműzetést állott ki, mivel saját házánál titokban néhány barátjával együtt bibliát olvasott. A mozgalom nem szorítkozik csak a fővárosra. Egész Toskanában mindenütt, de még inkább Romag­nában számos biblia terjesztetik el és az emberek nagy figyelemmel olvassák. (A. A. Z.) rJF JL » C? Kettős gyászhír. Egyházunk két jeles oszlopát a most feliradt új év első napjaiban súlyos csapással látogatta meg az ég. Bócsai Sár1 k'ózy József úr a tatai ref. egyház lelkes gondnoka f. h. 5-én A kézsmárki peres ügyet illetőleg ezt irják a „Wanderernek" Kézsmárkról: „A kézsmárki protes­táns convent küldöttei s egyéb részvevői ellen folyton folyvást folyik a vizsgálat. Hála az ön lapjában közzé^ tett dec. 11-diki lőcsei tudósításnak, a vizsgálat módjá­ban mégis némi könnyebbség tapasztalható, a mennyi­ben a vizsgálat alá veendő, de még ki nem hallgatott egyének nem kénytelenek a költséges utat Kassára tenni, hanem a legközelebbi kerületi hatóságnál kihall­gattatnak. Ön olvasóinak bizonyosan érdekes fog lenni egy pontnak közlése, melyre alapíttatott a Zsedényi, Mádai és Pálkövi úrak elleni ítélet. Mivel ezen urak a magok védelmében nagy súlyt fektettek arra, hogy egy cs. kir. biztos jelenlétében hozott végzés s annak kinyo­matása épen úgy nem tekinthető büntetésreméltó té­nyül, mint olyan irat kinyomatása, mely a megelőző censurán keresztül ment, nem lehet sajtóper tárgya: ezen védők elégtelenségét azon véleményére alapította a kassai cs. kir. törvényszék: „hogy a kézsmárki con­vent oly nyelven tanácskozott és végezett, melyet a jelen­volt cs. kir. biztos nem értettHa most ön olvasói meg­tudják, hogy ezen a cs. kir. biztos által nem értett nyelv, a hazai a nemzeti nyelv volt, bizonyosan azon szerény kérdést teszik magukban, miért nem küldetett oly fon­tos tárgyaláshoz legalább a nemzeti nyelvet értő biztos, miután nem lehet feltenni, hogy az erre képes hivatalno­kokban oly általános fogyatkozás uralkodnék, vagy a kormány képviselésére kéznél levő magyarok ily ese­tekben kevésbbé volnának alkalmazhatók, mint csak a német nyelvet értő tisztitársaik. Segédszerkesztők: Dr. Székács J. és Tőrük P. Felelős szerkesztő s kiadó : I>r Ballagj M«r. Pest, 18G0. Nyomatott Wodianer F.-nél, Erzsébettér (Ujtér) 3. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom