Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-01-27 / 4. szám

PROTESTÁNS SZERKESZTŐ-ES KIADQ-hivatal: Lövészutca., 10. szám, 1. emelet ELOF1ZETESI D!J : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs, k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA! 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdíj külön 30 ujkr. HIVATALOS. A cs. kir. vallás- és oktatásügyi rainisteriumnak 1860. január 10-kén kelt rendelete •V kiható Magyarofözágra, Horvát- és Tótországra, a Szerbvajdaságra s Temesi Báoságrs és a Katonai Határőrvidékre, a fon elősorolt koronaországokbeli mindkét hitvallású evangélikusok ügyében 1859. sept. l-jén kelt legfelsőbb nyiltparancs és 1859. sept. 2-kán kelt vallásügyministeri rendelet, (Birodalmi törvénylap 160. s 161. szám) foganatosítása iránt. Az 1859. septeraber 1-én kelt legfelsőbb nyiltparancs, és a vallás^ és oktatásügy minisztérium 1859. sept. 2-kán kelt rendelete által, a magyar-, horvát- és tótországi, szerbvajdasági s temesi bánsági és a katonai határőrvidéki mindkét hitvallású evangélikusoknak lehetővé tétetett, nemsokára teljesülve látni azon régóta táplált és gyakran fölterjesztett kívánságukat, hogy egyházi rendtartásuk végképeni megalakítására szükséges, törvényes zsinatokat tarthassanak. Hogy pedig ezen föladat, mely az idézett legfelsőbb nyiltparancs LV. és LVI. §§-ban is világosan a zsinatok teendőjének nyilváníttatott, lehetőleg rövid idő alatt valósuljon, s a legközelebbi zsinatok ugyanazon nyiltparancs XL1V. §-hoz képest haladék nélkül egybehivathassanak, most már a fönemlített országokbeli mindkét hitvallású evangélikusok dolga, minélelőbb, a zsinatban hivataluknál fogva résztveendő, valamint az arra küldendő egyének választásához fogni. Ezen választások rendes eszközlése végett azonban, amint azt a viszonyok természete kívánja, legközelebb a helybeli egyházi községek, s annakutána az egyházmegyék és egyházkerületek, illetőleg ezeknek közgyűlései és consistoriumai alakítandók meg az idézett legfelsőbb nyiltparancs határozatai szerént. Számos községek, azon helyes fölfogásból indulva ki, hogy a törvényesen szabályozott zsinatokhoz vezető ut csak az ezen rendezésbeni fokozatos előhaladás által található föl, s a rendezett egyházi állapotokra leendő átmenetel is csak azáltal készíttethetik elő: rendezésöket maguk szántából az 1859. sept. 2-án kelt miniszteri rendelet szerént már eszközölték. Ennélfogva semmisem ellenzi azt, hogy az ilyes községek haladék nélkül esperességeik s annakutána a superintendentiák rendezéséhez fogjanak. Azon helybeli egyházközségek pedig, melyek rendezésöket még meg nem kezdették, saját érdekökben ezennel folszólíttatnak, hogy a rendezést haladék nélkül teljesítsék, s arról legfölebb 1860. március végéig ugy egyházi elöljáróságuk, mint a politikai hatóságok utján is, az országos hatóságnak, (a Határőrvidéken a hadi főkormánynak) jelentést tegyenek. Oly helybeli egyházközség, mely 1860. március végéig jelentést nem tesz aziránt, hogy magát az 1859. sept. 2-án kelt miniszteri rendelet határozatai szerént rendezte legyen, a cs. kir. kormány s ennek valamennyi organumai által rendezettnek többé nem tekintethetik és el nem ismertethetik, s ennélfogva az ezen elismerés által föltételezett minden igényeit és Jogait elveszti. Az ilyes egyházközségnek testületi joga élvezetébe való visszahelyezése csak a politikai országos hatóság (a katonai Határőrvidéken a hadi főparancsnokság) jóváhagyásának kikérése mellett, azon esetben történhetik, ha szorosan be van bizonyulva, hogy az utóbb a törvényes szerkezetet elfogadta. Ellenben egy egyházközség sem vonhatja ki magát rendezésének elmulasztása által az őt illető kötelességek és tartozások teljesítése alól. Az egyházi és iskolai célokra megtagadott vagy általában késedelmes fizetések , az azok húzására jogosítottak folyamodása folytán mindeneséire a fönálló szabályok szerént, a politikai közigazgatási közlönyök által fognak behajtatni. Egyházmegyei (tractualis) közgyűlések ezentúl csak az 1859. sept. 2-ki miniszteri rendelet által kiszabott szerkezetben s ennélfogva csak azon helybeli egyházközségek rendezésének megtörténte után tarthatók, a mélyeknek papjaik és világi küldöttjeik ezen conventekre meghivatnak. Ha az ekkép egybehítt egyházmegyei gyűlésen még nem rendezett egyházközségek kép -viselői is megjelennének, ezek szavazatjoggal nem birnak. Ha pedig a fönebbi intézkedés ellenére esperességi conventek oly egyházmegyékben, melyeknek egy-