Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-05-25 / 21. szám

abban felállított megszorítás legalább némely egyes érdeklőbb esetekben a törvényességnek külszine alatt kikerülhető legyen: különbséget tett a consistorium az ideiglenes, helyettes, ideiglenes rendes lelkész, administrator és káplán nevezetek között; s a ki a lelkészüres gyülekezetbe helyettes vagy ideiglenes lelkész-cím alatt lett rendeltetve, — mintha arra nézve már a csupa cím magicus erejénél fogva megszűnnék a korteskedés lehetősége —, az a reá esett választás esetében megadatott rendes lelkészül. Alig hinnők? ha ime a tapasztalás nem bizonyítaná, miszerint valamely törvény enerválására s a birói arbitrium körébe lehető internálására sokszor még a lexicalis szavaknak is nagy hasznát vehetjük! így járunk az olyan statútummal, mely már alapjában eltévesztett. A ily statutumról lehet igazán elmondani azt, hogy hasonló a pókhálóhoz, melyen a kis legyek fenakadnak, de az erős dongók könnyen keresztülrontanak. A 7l-ik statutumnak ezen nehézségeit belátva, azt, hajói emlékszünk, 1849-ben az egyházi kormányhatóság a gyülekezetek szavazata alá bocsátotta, úgyhogy egyszersmind uj statutumjavaslat is terjesztetett elő, mely ekként vala szerkesztve : „A mely káplánra vagy administratorra nézve bebizonyosodik, hogy főnökét helyéből kiszorítani igyekezett, — vagy ha főnöke nincs* azon egyházat, melyben szolgál — nemtelen és a papi hivatalt alacsonyító uton, p. o. etetés, itatás, tolakodás, csúszás-mászás, pénzzeli vagy más adománynyali megvesztegetés , házasságigérés, fizetésbőli elengedés s más efélék által törekedett megnyerni, — abban az egyházban soha lelkészi hivatalra elő nem mehet, másutt is három évek eltelése előtt sem káplánul, sem lelkészül nem alkalmazta thatik." A gyülekezetek szavaztak ; az uj statutumjavaslat elesett; a régi 71-dik megmaradt. Nem tudjuk, micsoda eredménye lesz az e tárgybani ez idei szavazásnak. Most semmi uj statutumjavaslat sem pályáz; hanem a régi 71-ik fel van téve azon egyszerű kérdéssel: maradjon-e vagy essék? Azt hiszszük, hogy 1849—1860-ig szerzett tapasztalataink is elégségesek arra, miszerint a 71-ik statutum cél- és korszerűtlensége, sőt logicai helytelen volta is a többség által tisztán belátható legyen.... Ekként vélekedünk mi a 71-dik statutumról. Ha azonban valaki mindamellett is annak szükségéről s helyes voltáról meggyőz bennünket, köszönettel veendjük s tartózkodás nélkül fogjuk bevallani tévedésünket. De azon esetben is szabad legyen befejezésül annyit mondanunk, hogy bármily testületre s így az egyházra nézve is mindig üdvösebbnek látjuk a szelid törvényt, de szigorú végrehajtást; mint megfordítva: a szigorú törvényt, de szelid és arbitrarius végrehajtást; s ezen elvnek kellő alkalmaztatása mellett sok ferdeségek fognának egyházi igazgatásunk köréből kiküszöböltetni. qp. ISKOLAÜGY. Egy protestáns gymnásium terve. (Folytatás). Vezérkönyvek a fentebbiek. A Gymnasium I. osztálya hetenként 2 órán, a szabad kézzel való rajzolás és a természet utján próbál, házakat, növényeket, s állatokat rajzolni, ilyeneket mintákról másol is. II. osztály hetenként 2 órán a fentebbiek folytatása mellett, a kitiinőbbek megkísértik természet-, vagy gypsalakok után az emberi test részeit, egyszerűbb ornamentumokat rajzolni, próbálnak ilyeneket feltalálás utján is alkotni, valamint mintákról is másolnak. III. osztály hetenként 3 órán a mult évben megkezdett feladatokat a kitűzött módszer szerint folytatja, gyakorolja s előbb viszi. IV. osztály hetenként 3 órán a mult évieket folytatja s a szabad kézzel való rajzot bevégezi; a lineáris rajz elemeit megkezdi. V. osztály hetenként 3 órán a lineáris rajzból a geometriai rajz elemeit bevégezi. E mellett ornamentumokat és stereometriai alakokat másol. VI. osztály hetenként 3 órán tanulja az előterjesztő (darstellende) geometriából a projectio és constructio tudományát. VII. osztály folytatja hetenként 3 órán a construc tiót, tanulja az árnyéktant és a perspectivát. VIII. osztály hetenként 3 órán tanul gép- és épületrajzolást. d) Természetrajz. A természetrajz szorosan véve az állat-, növény- és ásványtant foglalja magában; azonban én, mint a természetrajz szélesebb köréhez tartozó tantárgyat, a geologiát is ideszámítom. A természetrajz tanítása kezdődik a III. elemi osztályban s négy főkörre oszlik. A tanítás első köre a III. és IV. elemi osztályban, egyes természeti tárgyak ismertetését foglalja magában s elvezérli a tanulót a tárgyak helves felismerésére, s azok megismert bélyegei helyes felfogása 8 előadására. A tanítás második köre esik az I. és II. gymnásiumi osztályba s e körben