Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-05-25 / 21. szám

megismerkedik a tanuló a faj és a nem helyes fogalmá­val. A tanitás harmadik köre a III. és IV. gymnasiumba jut s magábanfoglalja a rendszer elemeibe való beveze­tést. A tanitás negyedik körét az V. és VI. gymnasiumba kell tenni, melynek feladata, hogy az eddigi úton szer­zett természetrajzi ismereteket tudományos rendszerbe szedje s állítsa össze a tanuló, a rendszerezéshez csa­tolván, mint hozzátartozó s kiegészítő részt a természet­rajz természettanát is, mint a milyenek az élő termé­szetre tartozó életmű- és élettan, továbbá élettelenekre tartozó kristálytan, a geognosia és geologia. A természetrajz tanmódszere egészen gyakorlati vagy is szemléleti levén, miután minden tárgyat meg­vizsgál a tanuló maga, ezen tantárgy megtanulása nem kerül annyi erejébe, mint ha a könyv holt betűiből, habár rajzok segítségével is, kellene tanulni. A természetrajz osztályonként következőleg osz­tatik fel: A III. elemi osztály tanul hetenként 4 órán, neve­zetesen, Állattant egész éven át hetenként 1 órán. A tanitó válogat egyes gerinces állatok olyan typicus repraesen­tansait, melyeknek ismerete későbben az állattan reud­szere tudománya alapjául szolgáljon; Ásványtant a téli félévben hetenkint 2 órán, szinte a rendszert repraesentáló typicus ásvány példány ok vizsgáitatása utján tanítja. Növénytant a nyári félévben hetenként 2 órán, hasonló modorban. A tanitó vezérkönyvei Lüben Methodiscbe Anwei­sung in dem Unterricht der Thierkunde. Göncy, vezér­könyv a növénytan tanítása s tanulásában. Ásványtanban ilyen nem létezik, hanem gyermekek számára irott ilyen menetűt Ltiben, Leitfaden in derNaturgeschichtel. —IV. cursus. Ezt a tanitó, míg magyarul ilyent készít valaki, használhatja. IV. elemi osztály tanul hetenként 4 órán: Az állattanból egész éven át hetenként 2 órán a gerinctelenek repraesentansait.; Ásványtanból téli félévben hetenként 2 órán ismétli 8 folytatja a multévieket.; Növénytanból nyári félévben hetenként 2 órán szé­lesbiti multévi ismeretét , hozzáadja , mintegy össze­gyűjteti a tanitó az eddig megismert növényekről elvonva a növényéletmü- s némi élettant. A tanitó vezérkönyvei azok, melyek fennebb em­lítve voltak. A tanuló a megismert tárgyakat odahaza kép­zelete után leírni tanulja. — A Gymnásium I. osztálya tanul hetenként 4 órán Állattant egész éven át hetenként 2 órán. Az eddig megismert egyes gerincesek fajai bélyegeit egymással egybeveti s egymástól megkülönbözteti, a melyből két fajt nem ismer, ezen cél elérhetése tekintetéből ilyet ta­nul ; s a faji bélyegek ily móddal való ismerete utján megérti a nemi fogalmat sat. Ásványtant tanul téli félévben hetenként 2 órán, a már megismert ásványdarabokat olyanok ismeretével szaporítja, melyeken előtte még ismeretlen kristályala­kokat szemlélhet; az eddig megismert kristályalakokat s általában az ásványok bélyege is kezdi rendbe állogatni. Növénytant nyári félévben hetenként 2 órán ta­nul s törekszik ebben a faj és nemi fogalom megérté­sére, mintáz Göncy növénytana II. folyamában meg van írva. Az életmű és élettant ismétli. A tanitó vezérkönyvei a fennebbiek s maradnak ezek mind végig. A tauulót a tárgyak leírására, de fogalmazására is kell szoktatni folyvást. II. osztály hetenként 4 órán. Állattanból egész éven át hetenként 2 órán a ge­rincteleneknek egy nem alá tartozó fajait egybeveti s itt is a faji és a nemi fogalom felfogásában szerez további gyakorlatot. Ásványtanból téli félévben hetenként 2 órán, a multévieket ismétlik, a kristályalakokat rendszer nélkül ismerni tanulják. Növénytanból nyári félévben hetenként 2 órán, a multévieket ismétlik , elöttök ismeretlen növényeket keresnek s a Linné rendszerét kezdik összeállítani. Stbessi János nevelő. (Folyt, következik.) KÖNYVISMERTETÉS. Ünnepélyes egyházi beszéd a marmarosszigeti helv. hitv. evang. templom tűzvész okozta romjai fölött. Tartotta a szent­gyülekezethez 1859. october 30-án Szarka József, marmaros­szigeti reform, prédikátor. M.-Sziget. A cs. kir. állami nyomdából. 1860. Ara 30 uj kr. A marm-szigeti ref. egyház fólsegélésére. Kitűnő egyházi beszéd, melyen apostoli ihlet leng és vonul végig. „Szándokom volt — így kezdi szónok egyh. tanítása elöbeszédét — már több hetek óta, hogy ama romtemplomtól, melyben folyó évi august. 7-kén, tehát a végzetes hetet megnyitó vasárnapon tartottam utolszor egyházi tanítást, szeretett hallgatóimhoz, mi­után közisteuitisztelet helyéül immár nem használtat­hatik — szívélyes végbucsút vegyek. Végbucsúí! oh igen; mert 335 éves imaháza vala azon különben el­aggott szenthely a tisztúlt vallás követőinek e városban. Azonban, e vasárnapunk a reformatió évfordulati emlék­napjának mintegy szombata levén, kettős érdektalál­kozás borongó lelkemet egy nagyszerű magáuünnep tartását igénylő elmélkedésre bivta föl" stb. Az alap­igék folytán gyönyörű rajzolatát adja az első ker. egyházi életnek, melyben a tagokat egy hit, egy szere­tet, egy értelem, egy érdek forrasztá egymáshoz s Krisztus szelleme hevíté, s erre hívja fel buzdító lelkes szavakban híveit is. Búcsút venni akarván szónok a rom­templomtól , elébb annak történelmi pályáját vonzó érdekes alakban tűnteti föl. Végül azt mondja: „Mmő javítások, fölszerelések tétettek ujabb korszakban egész a jelen év (1859.) feléig templomunk s tornyunk úgy bel- mint küldiszítésérenézve: egyházi jegyzökönyvünk 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom