Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-05-04 / 19. szám

fogalmazásait concret feladatokon próbálgatta, lassanként átmegy elvont természetű feladatokról való irásra. A helyesírásra folyvást nagy gondot fordít. — Olvas szavalás végett válogatott verseket és folyóbeszédben feladványokat tanul. Ütenymódszer szerint hetenként ir egy órán. A nyelvtan és fogalmazás tanítására még itt sincsen kézikönyvre szükség; ezen feladatokat mind megtanulhatják s megcsinálhatják a tanitó magyarázata után, és csak így is van benne haszon. III. osztály hetenként 2 órán folytatja a mondattant, elvont természetű feladatokról fogalmaz. Ismétli a magyar nyelvtant, a körmondatok készítés módját, a helyesírásra folytonos figyelmet fordít. — Olvas. Szavalás végett tanul válogatott verseket és folyóbeszédben feladványokat. Ütenymódszer szerint hetenként ir egy órán. IV. osztály tanul hetenként 2 órán. Miután mind a körmondatok készítése, mind a fogalmazásban gyakorlati uton elég gyakorlottságot szerzett a tanuló, ideje, hogy a mondat- és beszédszerkesztést elméletileg is megtanulja. A magyar nyelvtantanitás itt is tehát két főrészre oszlik: elméleti és gyakorlati tanításra. Az elméleti tanitás magában foglalja a körmondat minden nemeinek szabályokba foglalt módon való tanítását; — ezekhez járul különféle fogalmazás elmé lete, mint a milyenek : „a levélírás, a leírások (descriptío), elbeszélések, mesék, párbeszédek" (dialogi) s egyes feladat feletti dolgozatok összeállításai (chria); — továbbá a magyar vers-mértékek főbb szabályai, s egykét szabály a rhytmusról. A gyakorlati tanitás folytatása, t. i. a miről elméletileg tanulnak, arra több rendbeli példát kell dolgozniok, melykor olykor kiterjesztvén a figyelmet az ügyiratok készítésére is, kiváltképen azok kedveért, kik az iskolából vagy végkép kilépnek, vagy valamely ipariskolába mennek át. Tanulnak e mellett verseket és folyó beszédeket, s classicus Íróinkat fejtegetik. A szépirástanitás itt már megszüntethető. V. osztály hetenként 2 órán folytatja a szónoklat és költészet elméleti szabályait—készít gyakorlatilag szónoklat beszédeket és verseket. Olvassa a magyar szónokok és költők müveit és fejtegeti; a jelesebb darabokat könyv nélkül is megtanulja. Ezek mellett ismétli a nyelv- és mondattant, s a helyesírásra folyvást nagy gondot fordít. Olvasó-könyvül használhatni Toldi Ferenc Magyar chrestomatia-ját. A tanitó vezér-könyvül használhatja Szworényi szónoklatát és költészeti cimü könyvét. VI. osztály hetenként 2 órán ismétli a szónoklat és költészet elméletét; szónoklati dolgozatokat és verseket készít; remekírókat olvas és fejteget. Olvasó-könyve Tatai István Magyar költészeti és szónoklati remekek gyűjteménye. A tanitó folyvást használhatja mind Szworényit, mind Tatai útmutatásait. Ezek mellett egyik feladata az osztálynak megtanulni a magyar nemzeti irodalom ó és középkori történelmet, olvasván erre az ezen korbeli irók müveit. VII. osztály hetenként 2 órán tanulja a magyar nemzeti irodalom újkori történelmét, olvasva s fejtegetve ezen korban élt s élő nevezetesebb költőink s prózaicusaink kitűnőbb müveit. Folyvást gyakorolják magokat az oratio és vers készítésében. E mellett megtanulják a tapasztalati lélektan főbb vonalait. VIII. osztály hetenként 2 órán tanul logikát lélektani alapon fejtegetve; ezen kivül az alap (fundamentális) philosopbia főbb vonalait. Átismétli a magyar nemzeti irodalom történelmét. /?) Német nyelvtan. A német nyelvtan tanítása megkezdésére azon vidék, melyben az iskola van, lehet döntő befolyással. Az egészen magyar nyelven beszélő nép között valószínűleg a II. gymnasiumban kellend tanítását megkezdeni ; míg az olyan vidéken, hol német ajkúak is vannak hamarább. — Mindenesetben az idegen nyelv megkezdése csak akkor tanácsos, mikor a gyermek saját anyai nyelve természete és formáival meglehetősen ismerős. Arra is ügyelni kell, hogy két idegen nyelvet egyszerre ne kezdjen. Minthogy azonban az áll, hogy a gyenge gyermek könnyebben tanulja az élő nyelveket, mint a már kifejlett, s minthogy az I. gymnasiumi osztályban, úgy is a latin nyelvet kell megkezdeni; természetesebb, ha a német nyelvet már a negyedik elemi osztályú tanuló elkezdi , s lassankint halad előre benne , mintha a gymnasiumban rohanjuk meg különben is sok munkája közepett. A magyar gyermeknek a német nyelvben való tanítása analyticai uton halad, még pedig úgy, hogy mihelyt egy alany s állítmánynak való szó birtokában van, azonnal mondattá kell azokat vele alakíttatni s minden ilyen mondatot szóval előadatni s egyszersmind le is kell iratni vele: egyúttal minden mondatot arra kell használni, hogy belőle valami grammaticai formát tanuljon, s így a nyelv használati tudásának alá kell rendelni a nyelvtant (grammatikát) s ezen uton haladni elő mindaddig, míg a beszélni tudás mellett a grammatika minden főbb formája ki nincsen fejtve s meg nincsen tanítva, és csak ekkor rendeztetjük el a nyelvtani szabályokat,—valamint a tanulás alatt kikerülketlenül megtanult szóftizési szabályokat is. A német nyelv tanításának első főköre tehát a IV. elemi-iskolába esik s áll egyes szók megtanulása s ezekből alkottatott egyes mondatok beszéltetése s íratásából, egyszersmind az előfordult grammatikai formák megtanulásából. — A tanitás második főköre az I. és Ií. gymnasiumba esik s magában foglalja az összetett mondatok készítését. — A harmadik főköre a III. és V. gymnasiumba esik s magában foglalja a német nyelv