Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-05-04 / 19. szám

grammatikája és syntaxisa rendszeres tanítását. Ezen idő alatt annyira meg kellett a tanulónak erősödni a magyarból német nyelvre való s viszont fordításban, hogy mindkettővel könnyen boldoguljon, sőt bele kellett tanulni a német nyelven való fogalmazásba is. A negyedik főkör a VI.—VIII. gymnasiumban van, s ide tartozik a német irodalmi termékek, s a német irodalom történelme rövid ismertetése. A német nyelvtan osztályonkint következőleg osztatik fel: Az elemi iskola IV. osztálya tanul hetenkint 2 órán egyes német szókat, melyekből azonnal apró mondatokat alkot ; figyelmez a mondatban előfordultnyelvtani alakra; de azért a főfeladat mindig a mondatalkotás, az előforduló nyelvtani alakok tanítása ennek alá vau rendelve; azonban míg így magát a nyelvet tanulja a növendék, észrevétlenül jut el a nyelvtan tudására. Hogy pedig biztosan eljusson erre is, a megtanult alakokról jegyzetet vezet a tanitó, végül pedig az egész nyelvtant a tanitó utasítása után maga rendezi a tanuló. A kezdő tanuló elég ha a feltétlen (egyszerűJ mondatok alkotásával bír megbarátkozni. Kézikönyvül használható „Brassai okszerű vezér a német nyelv tanulására" cimü munkájának I. folyama. A gymnásium I. osztálya hetenkint 3 órán, a fenebbi módon folytatja a német nyelv tanulását s bevégezi a német nyelv elemeit. Kidolgozza az osztály a német nyelv grammatikáját, hogy ez által gyakorolja magát a nyelvtani alakok ismeretében és tudja a nyelvtant rendszeresen is. Kézikönyve Brassai okszerű vezérének II. folyama. II. osztály hetenkrnt 3 órán — ismétli a nyelvtant — könnyen érthető német könyvet olvas és fordít magyarra, s magyar feladatokat fordít németre. A tanultak mintájára készít saját gondolata után német mondatokat. Kézikönyvül használja Ballagi Károly német nyelv tanát. III. osztály hetenként 3 órán — a rendszeres nyelvtant s helyesírás alapvonalait ismétli, gondot fordít a német szórend és syntaxisra. Fordít németből magyarra, s magyarból németre. Saját gondolataikat németül fogalmazzák, egyszerű feladatokat próbálgatván. Kézikönyve: Ballagi K. magyar feladatok, ebből a könnyebb gyakorlatokat válogatják ki. — Német olvasó könyvül használhatnak bármely könnyebb németséggel írott olvasókönyvet. IV. osztály hetenkint 3 órán, a nyelvtant ismétlik, mondattani, (szóíüzési, szórendi, helyesírási) ismereteiket rendbeszedik. Magyarból németre s viszont fordítanak, Könnyebb feladatokon gyakorolják a német fogalmazást. — Szavalás végett könnyebb német verseket tanulnak. Kézikönyveik ugyanazok, melyek a III. osztályéi. V. osztály hetenkint 3 órán. — A nyelv és mondattant ismétlik. — Ujabb kori írókból könnyebb dolgozatokat fordítanak magyarra. Magyarból németre fordítanak valamely történeti munkát. Fogalmaznak verseket, sőt kurtább folyóbeszédet tanulnak szavalás végett. Kézikönyvük Moenik német olvasó könyve II. vagy III. darabja. VI. osztály hetenkint 3 órán tanulja a német irodalom ó és középkori történelmét. — Opitz korabeli irókat olvas; az olvasottakból tanul könyv nélkül. Ügyiratokat fogalmaz németül. Kézi olvasókönyve Mocnik német olvasókönyve VI. darab. Sebessi János nevelő. (Folyt, következik.) KÖNYVISMERTETÉS. Protestáns egyház-alkotmány, tekintettel történeti fejlődésére. Irta Kerkapoly Károly Pápán, a reformáltfötanoda betűivel, Magda L. által 1860. Ara 1 frt. oszt. ért. A szerző, ki mult év folytán méltó dicséretekkel halmozott világtörténeti munkájával gazdagítá irodalmunkat, ez ujabb müvében ismét egy korszerű érdekes olvasmánnyal kedveskedik a t. olvasóközönségnek. A munka, melynek itt rövid ismertetését adni kívánjuk, 128. lapon címiratához híven tárgyalja a protestáns egyházalkotmányt. Mielőtt szerzőnk a protestáns egyházalkotmány tulajdonképi tárgyalását megkezdené, a szükséges alap letételéről gondoskodik, mert 1—8 lapig egy keresztyén bölcsész fejtegető modorában, az anyaszentegyház nagynevű reformátorainak elveit; a hitvallások tartalmát figyelemmel kisérve, szól az egyház fogalmáról, s eredményül kimutatja, „hogy a való egyház gyökere a szenteknek hitbeni egyessége, a belső, a láthatlan egyház; továbbá, hogy a belső egyháznak — megvalósulása végett — külsővé is kell lenni, s végre, hogy a külső, melyet ölt, a test, melybe átfoly, megfelelni tartozik azon csirának, melyből kifejlik; úgy hogy természetes alakulásátóli minden eltéríttetését meg kell sinylenie az egyháznak, mint melyben ez esetre lélek és test nem öszhangzók." Az egyház fogalmának megismertetése után következik az egyház feladatának, céljának megállapítása, s midőn ezt szerző lehető szabatosan teljesítette, áttér az „egyházi hatalomra," mely épen abban áll, hogy a hívek társulata tehesse mind azt, mi céljának elérésére, feladatának megoldására szükséges. A mily helyesen, ép oly igazán mondatik a 9. lapon: „az egyház hatalma gyakorolhatásának előfeltéteül, s így magának azon hatalomnak első izéül tekintendő a jog, hogy magát szervezve megalakíthassa." — Az egész második fejezetben, — mely a 16. lapon végződik — ki van fejtve, hogy tekintve Krisztus és az apostolok tanát, az ős keresztyén egyház gyakorlatát, a reformátorok és prot. vallástételek