Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-04-27 / 17. szám

ezt az egyházkerületi consistorium nem pótolja, midőn a szülök vagy gyámok netalán törvénytelen okokból gátolnák, a házasságot. 5. Az előbbeni hitvesnek elegendően és törvényesen be nem bizonyított halála, ha ez ott, hol az özvegyek vagy özvegynők házasságra lépni akarnak, nem köztudomású. 6. A házasság tartama alatt valamelyik fél által elkövetett házasságtörés, ha az törvényesen van bebizonyítva. 7. Dühöngés, eszelösség és nagy bűkór, melyeknek foka azonban meggátolhatja-e a házasságot, az es perességi consistorium döntse el. 8. A házasság főcéljával merőben ellenkező tehetetlenség. 15. Kanon. Azon akadályok , melyek nemcsak a házasság megkötését tiltják, hanem a megkötöttet fel is bontják, ezek : 1) Házassági kötelék, melylyel valaki még élő törvényes házastársához van kötve. 2) Rokonság, mely fel- és lemenő egyenes vonalban végnélkül gátolja a házasságot; az oldalagos vonalban második fokon állók közt nem tiltják ugyan általában ev. vallásunk elvei a házasságot; de mivel e fokot tilosnak hagyta a legújabb hazai törvény, az azon fokon állókat királyi fölmentvény nélkül megesketni tilos. Rokonságot pedig nemcsak törvényes, hanem törvénytelen házasság is eszközöl. 3) Sógorság, de csak az első fokon, mely noha gátolja polgári törvény szerint a házasságot, de az ev. vallás elveivel nem ellenkezvén, fölmentvényért szabad ö Fölségéhez folyamodni. 4) Nőrablás, ha nem az elrablottnak és szüleinek belegyezésével történt. 5) Azon férfiú vagy nő, ki házastársának életére tört vagy házasságtörést követett el, e bün cinkosával házasságra nem léphet. 6) Elháríttatván azon esetekben, melyekben a megelőző kanonok szerint helye van a fölmentvénynek, a házasságbontó akadály, érvényessé válik a házasság, mi a consistoriumtól kinyerendő fölmentvény által a legtöbb fokon megtörténhetik. 16. Kanon. A házasságot csak azon esetben felbontó akadályok, midőn az ártatlan fél jogával élni, s a házasságot felbontani kívánja, im ezek : 1) Erőszak és félelem, mely az állhatatost is megszállja. 2) Ármány és csalárdság, miknek közbejötte nélkül a házasság nem létesült vo'na. 3) Tévedés a személynek azon állapota felől, melytől az egyik fél a házasságba beleegyezést függesztette fel, s melyet a másik fél álnokul eltitkolt; péld. az arának eltitkolt terhessége stb. 4) A házasságot megelőzött és sem idő jártával, sem gyógyszerrel el nem enyésztethető tehetetlenség vagy az elhálást gátoló túlságos tehetség; ez okból feloldatik a házasság, ha a férj a lakodalomtól számítandó három év alatt helyre nem állíthatik, mit két, pontosan felügyelt szakértőnek hit alatt kell állítania. 5) Midőn a felek, a házassági életet akár nyíltan, akár hallgatag folytatva, a házasságba beleegyeztek, a sértett felet, ha meg is tudta a tévedést és megszűnt félelme, sem az erőszaktétel, sem a tévedés nem pártolja. 6) Vakesetek, betegség és tehetetlenség, melyek t. i. a házasság megkötése után következnek be, a házasság felbontására nem elegendők. IV. Az elválásról. 17. Kanon. Az elválás törvényszéki kereset, mely nek erejénél fogva a még életben levő házasfelek törvényes házassága törvényes birói ítélet által felbontatik, s ők nem házastársaknak nyilvánosan jelentetnek ki. 18. Kanon. A jogilag érvénytelen házasságoknál a bírónak nem elválasztási, hanem megsemmítö Ítéletet kell hoznia. 19. Kanon. A házasoknak ágytól és asztaltól való birói elkülönítése házasságuk kötelékét fel nem bontja s az csak ideiglen, a házasfelek kiengesztelődésének megkísérlése végett rendelendő, sem egy éven tul, legföljebb két évre kiterjesztendő. 20. Kanon. A házasfeleknek magán elkíilönödése, történt legyen akár mind a két félnek, akár csak az egyiknek akaratával, tilos; az önszántukból elkülönödött házasok pedig a házasság folytatására kéuyszeríteudök. Az elválás valódi és helyes okai ezek : A házasfélnek más férjjel vagy növel, nem a magáéval , elkövetett „házasság törése vagy paráználkodása 21. Kanon, a) A házasságtörő férj vagy nő szintén házasságtörő társa ellen válópert nem kezdhet; de mind a két fél egyházi fegyelem alá vettessék, azonbau bocsánatot nyervén a sértő fél, megszűnik a házasság törés miatt folyamatba tett kereset. b) A házastársnak „gonosz elhagyása" felbontja a házasságot, ha azt a bűnös fél nem magán önszántából 8 társa akarata ellenére tette. 22. Kanon. A fölperes köteles bebizonyítani, hogy az elhagyás a házassági életet megsérteni akaró szán dokkal történt, mi tanuk, levelek és folytonos, semmi valószínű okkal nem támogatható távollét által történhetik meg. 23. Kanon. Eiedménytelenek maradván a kiengesztelés célszerű eszközei, a bűnös meghatározott hármas határnapra idéztessék, s ha nem tudatik tartóz kodási helye, az idéző végzés hírlapokban azon városnak vagy falunak, hol a bűnös lakott, templom ajíajára ragasztassék fel s az illető hatóságok által is hirdettessék ki. 24. Kanon. Elmúlván a két évre terjedő idézés határnapja, a meg nem jelenő bűnös ellen elválasztó ítélet hozatik, s az elhagyott félnek uj házasságra lépnie megengedtetik. A kitűzött határnap előtt visszajött házastársat az elhagyott fél visszafogadhatja, sőt a bíró által megvizsgálandó körülmények szerint visszafogadni köteles.