Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-04-27 / 17. szám

c) A házastárs életére törés. 25. Kanon. Bebizonyítván a föl peres, hogy életére tört házastársa, a sértett félnek uj házasság megengedendő, a bűnös félnek pedig megtiltandó. d) Megengesztelhetlen gyűlölet. 26. Kanon. A megengesztelhetlen és a házassági kötelesség megszegő megtagadásával összekötött gyűlölet igazságos ok, hogy a sértett fél elválást kérjen. Ez esetben a biró, hogy alkalmat adjon nekik kiengesztelödniök, a házastársakat egy évre különítse el az ágy-és asztaltól; el nem enyészvén a kiengesztelődés reménye, a biró az ágy- és asztaltól való elkülönítés kitűzött idejét újból tűzze ki s annak lefolytával s valamennyi eszköznek hasztalan megkísérlésével a házasságot bontsa fel, a sértő házastársat pedig a házasságügyi törvényszék által meghatározandó ideig új házasságtól tiltsa eh 27. Kanon. Az elválás folytán fölmerült követeléseket, ide értetvén a gyermekek nevelésére vonatkozó kérdések is, a házasságügyi törvényszék a hazai törvények szerint itéli el. 28. Kanon. Kihirdettetvén az elválás, ha a házas felek újból egymással házasságra lépni akarnak: meg kell újra mindazt tsüniek, mi bármely más házasság megkötéséhez megkivántatik, 29. Kanon. A perköltségeket az elválásra okot szolgáltatott fél tartozik viselni. 30. Kanon. Ritkább eseteknek, minők a fentebbi kanonokban nincsenek említve, előfordultakor a törvényszékek a külföldi prot. egyházban uralkodó, hanem ezen házassági törvényekkel nem ellenkező szokáshoz alkalmazkodandnak. 31. Kanon. A törvényes gyermekek levén a törvényes házasság főgyümölcse s ők örökösödvén szülők után ; föl kell ügyelni, hogy törvénytelen gyermek ne örökösödjék és zavart ne tegyen a családban. 32. Kanon. Esküvő után elhálásnak kellvén következnie : önként következik, hogy a lelkészi összeadást megelőzött elhálásból származott magzatot csak azután következett házasság teszi törvényessé s azt is csak azon esetben, ha őt mind a két fél, magáénak elismeri s az ellenkező világosan be nem bizonyítható. 33. Kanon. Törvényes magzat az, melyet törvényes házasok nemzenek. 34. Kanon. Tökéletes magzat az, mely kellő s rendes és a természet által megszabott időben, t. i. mintegy kilenc hónap lefolyta után születik : mivel pedig e természeti határidő különböző okoknál fogva megváltozhatok, olyan esetekben, midőn méltó ok forogna fen a kételkedésre, szakértők tanácsa kérendő ki. (Folyt, következik.) Nevezetes protestánsok életrajzai. Ugyhiszem, nem jövök összeütközésbe, tisztelt szerkesztő ur, az ön becses lapjának programmjával, midőn fenebbi cím alatt egy cikksorozatot kezdek n eg egyházi irodalmunknak, talán egyik legelhanyagoltabb teréről. A XVI. és XVII. század virágzó protestáns irodalmát ma már kevesen ismerik, s még kevesebben kutatják. Férfiak, kik ezen időben fényes irói névvel birtak, s kik más téren vallásuknak nevezetes szolgálatokat tettek, ma már feledve vannak. Hogyan éltek és működtek, volt-e és minő eredménye munkálkodásuknak? kérdések , melyek megérdemlik, hogy tanulmányok tárgyává legyenek. Én ugyhiszem, hogyha idők és körülmények a protestáns theologiai irodalomban szünetet nem hoznak be , ha a megkezdett munka a megkezdett uton megszakadás nélkül folytattatik ,. az úttörők biographusai sem maradtak volna el. — Bizonynyal nem ! De midőn egy irodalom hosszabb szünet után akkép születik újra , hogy a mult hagyományaival szakít, lehetlen, hogy a mult férfiai is ne essenek az elfeledés áldozatául. Ez sorsa a régi protestáns iroda lom bajnokainak. Eléggé keserű sors, ha életükben, ha magában , munkálkodásokban nem találták meg jutalmukat. Illő hát, hogy valaha azoknak emléke felemlíttessék. Hadd ismerjük meg őket. Koronként, a mint körülményeim engedik, s a mint kutatásaimból egy egy egészet állíthatok össze, nem mulasztom el a nagy célhoz egyes cikkekkel járulni. Erre nézve az egykorú könyvekben, az írók munkáibau gyakran nevezetes adatokat találhatni. Egy ilyet, egy egykorú életrajzot mutatok be ez alkalommal. I. Czeglédi István. Kolozsvárt 1675-ben nagy figyelmet ébresztett a kővetkező munka : „Már minden épületeivel s fegyveres házaival együtt elkészült Sión vára, melyet a néhai boldog emlékezetű J. C. hűséges tanubizonyságtevöje a kassai reformata ekklésia munkás tanítója, idveztilt Czeglédi István, a magyar nemzetben levő Krisztus, igaz reformáta ekkle lesiája, régen kivánt lelki javára, evangyéliumi vallásban való erős és állhatatos megállására, éltében felrakott és elvégzett volt a végre, hogy mikor ennek bástyái ostromoltatnak, lehessen készen minden munitióival, tudja magát oltalmazni, és győzedelemmel a várvivókat alóla elűzni. — Mostan pedig holta után, a méltóságos erdélyi fejedelem, mostani urunk parancsolatjából és a megholtnak utolsó kötelező akaratjából, kibocsáttatott. Kölcséry Sámuel, a debreceni K. G. egyik alázatos tanítójának forgolódása által." 2. Sam. 5. v. 7. 9. Megvevé Dávid a a Sión várát s lakozék benne. Kezdetett nyomtatása Sáros-Patakon, s elvégeztetett Kolozsváron. Rosnyai Antal által Exiliumában 1675. E negyedrétü terjedelmes s a bevezetésén és mutató táblán kivül 655 lapot tevő munka Apafi Mihálynak van ajánlva. Elején egy ajánló levél egy bevezetés szá mos, Czeglédit dicsőítő vers s ama férfiúnak életrajza olvasható, a mint azt barátja és kortársa Kölcséry Sámuel (a később Erdélyben oly híressé lett Kölcséry Sámuelnek atyja) irta. íme egész terjedelmében itt következik : „A néhai dicséretes emlékezetű, Krisztus hasznos szolgájának, a cassai reform, ekklésiának hűséges an-