Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-03-23 / 12. szám

vallású egyházkerületnek is bejelenteni, hogy emigy, ha azoknak is úgy tetszenék, mind a két vallású zsinat egyazon időben és helyen tartatbassék. 22. Kanon. Ezen egyetemes eonsistorium tekintélye, hogy uralommá vagy hierarchiává ne fajulhasson, úgy korlátoztatik, bogy 1. Semmi új-egyházi törvényt nem hozhat, hanem csak a hitvallások és kánonok szerint Ítélhet és kormányozhat. 2. A gyülekezetek és egyházkerületek jogai és szabadságai ellen vagy azoknak megcsonkítására mitsem szabad tennie vagy parancsolnia. 3. Tagjai csak az egyházi, házassági s más rendes Ügyekben szavazhatnak saját belátásuk szerint; de más rendkívüli, fontosb ügyekben egyházkerületeik utasításait várják be, s nem más, hanem csak azoknak szavazatait nyilváníthatják és tőlök csak ezeket lehet elfogadni. 23. Kanon. Nem látszván igazságosnak, hogy valamely vallást követők ügyei egy egyházkerületnek tettével három egyházkerület akarata ellenére intéztessenek : abban lőn megállapodás, hogy valahányszor a vegyes egyetemes consistoriumban három, ugyanazon vallású egyházkerület egy véleményen van , ugyanazon vallású negyedik kerület ellenvéleménye semmi tekintetbe se vétessék, hanem a háromnak tette mind a négynek tette gyanánt tekintessék. Midőn pedig bármely tárgyban hat egyházkerület egyetért, az az egész vegyes egyetemes eonsistorium tette gyanánt tartandó. 24. Kanon. Vagy az egyik, vagy a másik vallást tulajdonkép illető, tisztán hitágazati, szertartási és istenitiszteleti tárgyakban ezen egyetemes coüsistoriumnak ugyanazon vallású tagjai külön ülnek össze. 25. Kanon. Ezen egyetemes eonsistorium köteles a zsinatnak, ha ez azt kivánandja, végzéseiről számot adni. A zsinat. 26. Kanon. Összehivassék-e avagy nem s minő tárgyakban ez vagy amaz , avagy mind a két vallású zsinat, az nem az egyetemes eonsistorium önkényétől, hanem valamely felekezet valamennyi, vagy három egyházkerületének egyetértésétől függ. Azonban ha az egyetemes eonsistorium szükségesnek vélné a zsinattartást, előbb a zsinat tárgyait s a maga indokait megírja az egyházkerületeknek, helyet és határnapot, ezt is indokolva, indítványozand, hogy mindezekre nézve követeiket utasíthassák s általok az egyetemes consistoriumban szavazhassanak az egyházkerületek, követeiktől pedig csak az utasításul adott, nem pedig más szavazatok fogadtatnak el, s ezek összeszámíttatván, a többség határozand. 27. Kanon. Mivel minden emberi intézmény gya korta rejlő hiányokban (melyek amazoknak behozatalakor a legszemesebbek éberségét is kikerülik s csak a tapasztalat hozza napfényre) léledzhetnek; mivel to-I vábbá bármily jó törvények idő haladtával s változott körülmények közt, javíthatók, söt javítandók; mivel végezetre a legjobb intézmények is, roszul vagy hanyagul tartatván meg, erejökből kivetkőztethetnek s elavulhatnak : ez okból, hogy egyházi törvényeinket is az idő kívánalmához képest kijavíthassuk s azoknak pontos megtartása fölött őrködhessünk, a zsinat minden tizedik évben a legújabb törvény szabta föltételek alatt annálinkább hivassék össze rendesen, mivel magának a fejedelemnek és országnak is érdekében áll, hogy mindennemű társulatban jó rend tartassék fen. Rendkívüli esetekben pedig, ha szükségesnek tartatnék a zsinat, ez, az említett föltételek alatt, időközben is meg fog tartatni. 28. Kunon. Az egyetemes felügyelöket rendszerint az egyházkerületek közgyűléseiben választandják; de ha a zsinat összeültekor úgy történnék, hogy az egyházkerületi főfelügyelők valamelyike a zsinaton egyetemes felügyelővé választatnék, ennek helyébe az illető egyházkerület más főfelügyelőt választand. 29. Kanon. Mivel az ezen országban létező ág. és helv. vall. egyházaknak, mint vallástársulatoknak joguk van egyházi kormányzatukra, tanaik tisztaságának védelmezésére, a tanítás-, egyházi fegyelemre- s az egyházat bármikép érdeklő ügyekre vonatkozó egyházi kanonokat a legközelebbi országgyűlés 26-dik törvénycikkében megirt módon alkotniok, az ezen törvény szabta módon alkotottakat pedig senki más, csak a zsinat változtathatja meg: mivel továbbá a kanonok egyetemes, vagy nemzeti zsinatokon magoknak a gyülekezeteknek és egyházkerületeknek követei és képviselői által, következőleg az összes egyházak szavazatával alkottatnak; ez okból azok valamennyi egyházra s ezeknek egyes tagjaira nézve kötelező erejűek, 30. Kanon. A zsinat miként leendő összehívása- s tartására nézve jövőre a következők rendeltetnek: 1. Valamely vallású zsinatra küldendő világi követek és lelkészek száma száznál több ne legyen, ennél lehet ugyan valamivel kisebb, de 72-tön alul nem. 2. Követek minden egyházkerületből egyenlő számban küldessenek. 3. Ha a zsinaton szavazatokkal kell valamely kérdést eldönteni: minden egyházkerület a maga körében szavazatokat gyüjtend s az, mi a szavazatoknak (oda értve azokéit is, kik a zsinaton személyesen lesznek jelen) többségével eldöntetik az egyházkerület szavazata gyanánt fog vétetni; ha pedig nem lesznek teljesek az egyházkerületek szavazatai, az, mi a többség határozand, a zsinat végzése gyanánt fog tartatni; egyenlő szavazatok esetében pedig az elnöké döntend. 4. A követek egyházmegyei gyűléseken az egyes gyülekezetek szavazataival választassanak s esperességeik altal megbízó levelekkel láttassanak el; de a superintendensek és főfelügyelők már hivataluk erejénél iogva követekül tekintendők. 5. Ha pedig ezek a zsinatra nem jöhetnének, követet magok helyett nem ök , hanem az egyházkerületi gyűlés küldend* 6. Követekül nemcsak nemesek, lelkészek és tanárok, hanem más, bármily rendű alkalmatos és jámbor férfiak is küldhetők.