Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-03-23 / 12. szám

7. Ugy az egyházi mint a világi követek elnökválasztás előtt saját vallásuk főfelügyelőjénél esperességök megbízólevelével igazolandják magokat. 8. Az egyetemes felügyelő a felügyelők és egyházkerületek közös tanácsa és értelme nyomán mindenek előtt a követek ülésrendét intézi el. 9. A zsinatot is ö nyitja meg. 10. Elnököt a világi rendből, nem különben világi és egyházi jegyzőt maga a zsiuat mindjárt az első ülésben választand; de hitágazati s istentiszteleti lényeges tárgyakban superintendens vagy esperes hivatalosan elnöklend. 11. A zsinat mindenkor az egyházak jogai- és sza badságainak fentartására törekvendik. 12. A zsinat végzéseit és határozatait valamennyi jelenlevő tag aláírja s pecsétévei megerősíti. Második rész. A lelkészek és hallgatók kötelességeiről, a szent cselekvények körül megtartandó rendből s egyházi fegyelemről. I. A lelkészek kötelességeiről : 1. Kanon. Egyházat bármikép hajhászni, magát reá feltolni vagy azt világi hatóság segélyével mintegy erőszakosan elfoglalni vagy megtartani, tilos: az ez ellen cselekvök az ügy és körülmények fontosságához képest hosszabb vagy rövidebb ideig hivataltól felfüggesztendők vagy épen el is mozditandók. 2. Kanon. Ha bármely egyház önhatalmúlag mozdítaná el hivatalától a lelkészt, ennek utódául magát a superintendens beleegyezése nélkül adni, ha hivatnék is az egyház által, senki se merészeljen. 3. Kanon. Ki szolgálatát a megürült egyháznak felajánlotta, de időközben kedvesb, vagy jövedelmezőbb állomás akadván nekie, szavát visszahúzta; az, ha nincs papi hivatalban, azon évben egyházat nem kap: ha pedig mint lelkész tettleg hivatalkodnék, félévi fizetésének, mely az egyház nyugalmazott lelkészei számára teendő alapítvány pénztárába fizetendő, elvesztésére büntettessék. Viszont az egyház is az esperességi consistorium beleegyeztével meghitt lelkészt elfogadni köteles. 4. Kanon. Érvénytelenné válik a papul meghívás, ha ez a hirány kézhezvétele után egy hónap alatt el nem fogadtatik. 5. Kanon. Az üdvnek a szentiratban kijelentett tana s Jézus Krisztus erkölcsi parancsai legyenek a szent beszédek legfőbb célja. 6. Kanon. Minden vasárnap s az ág. vall. ev. egyház által elfogadott ünnepeken szónokoljon. Az ünnepek pedig ezek: új év, vízkereszt, gyertyaszentelő s gyümölcsoltó B. A., nagypéntek, áldozó csütörtök, Péter és Pál napja: úgy szintén húsvét, pünkösd és karácson, melyek csak két nap ünneplendök. 7. Kanon. Hallgatóinak a más vallásúak iránt nemcsak barátságot, hanem keresztyéni szeretetet is minden kitelhető módon ajánljon. 8. Kanon. A nép előtt ismeretlen eretnekségeket ne is emlegessen, más vallásuakra tévtanokat, melyek nekik nincsenek, rájok ne fogjon, annál kevésbé illesse őket gúnyszavakkal. 9. Kanon. Hogy a rend és béke az egyházban fel ne zavartassék, az istenitisztele és szertartások adiaphoráit az egyház akarata nélkül önkényesen meg ne változtassa. 10. Kanon. Istenészetjelölteket, iskolatanitókat vagy tanulókat a szószékről ne ne szónokoltasson, ha az elmondandó beszédet előbb át nem olvasta s megnem vizsgálta. 11. Kanon. Karácsonkor vagy bármikor máskor éjjeli vagy hajnali istenitiszteletet ezentúl se tartson. , 12. Kanon. Nyilvános bűnöket nyilvánosan dorgáljon ugyan, de azt téve a személyek megnevezésétől vagy bárminő kijelelölésétől ovakodjék; magát bántalmais pedig, legyenek azok bár igazak vagy képzeltek, a szószékről sohase boszulja meg. 13. Kanon. Mivel bizonyos, hogy kivált a ker. vallás elveivel felruházandó köznépnél sokkal többet lehet katechizálással, mint félbeszakítás nélkül elmondott hosszú beszédekkel elérni, ez okból a káté kivált a falusi gyülekezetekben vasárnapokon és ünnepeken délu táni órákban a legszorgalmatosabban taníttass ék s e célra Luther kátéja használtassék. 14. Kanon. Másnak teendőibe ne avatkozzék, de maga se engedje meg, hogy beleegyezése nélkül az ö gyülekezeteben bárki is szónokoljon vagy más papi cse lekvényeket végezzen, kivéve a hivatalosan eljáró su perintendenst s esperest s más rendkívüli eseteket. 15. Kanon. A nyilvános istenitiszteletet a helybeli gyűlés hozzájárultával megállapított órákban kezdje s azt maga kényelme vagy magánkedvezés tekintetéből se ne késleltesse, se ne siettesse. II. A szent keresztség kiszolgáltatásáról. 16. Kanon. A csecsemőket a lelkészek haladék nélkül kereszteljék meg, e szentséget halasztgatókat pedig a helybeli gyűlés intse meg s ha a szükség úgy hozza magával, az egyházi f'elsőség is fenyítse meg. 17. Kanon. A kitett csecsemőt, kinek megkereszteltetése nincs tudva, a lelkész föltétel nélkül keresztelje meg. 18. Kanon. Keresztszülő legalább kettő, t. i. egy férfi és egy nő, de négynél több soha se legyen, ezek pedig kell, hogy becsületes állapotúak legyenek. Szent vacsorával még nem élt felavatandókat (catechumeni) komákul híni ne engedjen. III. Az úri szent vacsora kiszolgáltatásáról. 19. Kanon. Az uri szent vacsorához járulni akarókat, legyenek azok saját hallgatói, vagy idegenek és utazók, a lelkész önkényesen el ne távolítsa, de ha méltatlanoknak tart némelyeket, azokat az espercsségnek jelentse fel s az az által hozandó Ítélethez alkalmazkodjék. 20. Kanon. Az úri szent vacsorát senkire, legyen az egészséges avagy beteg, akarata ellen fel ne erőszakolja ; hanem e szentség megvetőinek megtérítésén más kegyes férfiak közreműködésével is dolgozzék.