Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-03-16 / 11. szám

gedtetbetik, hogy belv, vall. templomot, a helybeli gyűlés beleegyeztével, úgy közösen, mint rendkívüli, saját vallású lelkészek által végzendő istenitiszteletre, valamint viszont a heh. vallásuaknak is, hogy ág. vall. templomot, hasonló módon, épségben maradván a megengedő fél tulajdoni joga, használhassanak. Továbbá olyan helyeken, hol mind a két vallású evangélikusok élnek, közös templomot közös erővel és költségen, hozzájárulván mind a két fél beleegyezése , építeniök szabad legyen. 8. Kanon. Az ág. vall. lelkészek, midőn arra felhívatnak, helv. vallásuaknak s viszont a helv. vall. lelkészek az egyházuk körében élő ág. vallásuaknak keresztelés, házasok esketése és temetés körül, a másik lelkész jogsérelme nélkül, papi szolgálatot tenni, valamint a szolgálatukkal élni óhajtó foglyoknál megjelenni s őket a halálra előkészíteni kötelesek. Az esperesség. 9. Kanon. Az egyes egyházak közötti kölcsönös kapocs és közös kormányzat tekintetéből egyazon közelebbi felügyelet alá rendelt egyházak esperességet vagy egyházmegyét képeznek. Ennek elöljárója az esperességi „világi felügyelő és esperes, kikhez az esperességi consistorium megalakítása végett, a helyi gyűlések szavazataival mind a két rendből egyenlő számban választandó ülnökök adassanak. Rendkívüli, az egész egyházmegyét vagy annak nagyobb részét érdeklő esetekben pedig választathatnak, de az egyházkerületi consistorium tudtával, a felügyelő és esperes által olyan rendes esperességi gyűléseken, melyekre minden egyház, vagy ha többnek úgy tetszik , több gyülekezet is egy vagy több követet ktildend. Az esperességi consistorium kötelességei. 10. Kanon. 1. Házasságügyekben nem fog ugyan bíráskodni, de kötelessége lesz a háborgó házasfeleket megbékéltetni s nem sükerülvén a megbékéltetés, ha az egyik vagy mind a két fél elválni vagy elkülönlttetni akarna, mind a két fél részére vizsgálatot tenni és a feleket, tudtul adván nekik azokat, a mik előtte történtek, a házassági törvényszékhez utasítani. 2. Az esperességbeli egyházak-, azoknak helybeli gyűlései-, lelkészek-, iskolatauitók- s minden alsóbb hivatalnokra ügyeljen fel. 3. Az egyházakat és iskolákat egyszerre, vagy külön-külön is, néha váratlanul az esperes és egyházmegyei felügyelő, vagy ezek helyett más, az esperességi consistorium által kiküldendő szakértő férfiak által utasítás szerint úgy látogattassa évenként, hogy azok, a melyek ott és miképen végeztettek és találtattak ugyanazon consistoriumnak följelentessenek s e jelentés azután az egyházkerületi consistoriumnak küldessék, melynek úgy az anya- mint a leánygyülekezetek, lelkészek, iskolatanítók, továbbá az esperességi felügyelet alá tartozó közös és különös alapítványok, telkek és javadalmak jegyzéke is terjesztessék föl évenként. 4. Azokat, melyek a felsöség parancsából kihirdetendők és végrehajtandók, hirdettesse ki s hajtassa végre. 5. Mindazokról, mik a consistoriumbao indítványoztalak, előterjesztetnek, bejelentetnek, tárgyaltatnak, végeztetnek és kiadatnak, jól elkészített, rövid, de célszerű, hü és körülményes előadást magában foglaló jegyzökönyvet, melybe a beadványok sorban és szá mozva vezettessenek be, írasson s azt a végzésekkel a jegyző által jó rendben tartassa; a megelőzött gyűlés jegyzökönyvét olvastassa fel s a végzések végrehajtattak-e kellően s időközben a fölmerült ügyekben mit tőn az esperes és felügyelő, ezeknek jegyzőkönyveiből vizsgálja meg s a mi mindezekben netán helyrehozandó vagy pótlandó mutatkoznék, azt hozza helyre és pótolja ki. 6. Az egyes egyházak számadásait azoknak helybeli gyűlése által vizsgáltassa meg s ha az egyházlátogatók által, vagy máskép hiba vétetnék bennök észre, azokat vizsgálja meg, a hibát pedig igazítsa ki; nem különben az egész esperességet illető alapítványokról beadott számadásokat vizsgálja meg, s ha úgy kellene, igazítsa ki, vagy az egyházkerületi consistorium elé terjeszsze. 7. Az esperességbeli egyházaknak vagy egyes tagoknak sérelmeit s akár a lelkészek vagy iskolataní tók, akár az egyházak vagy ezeknek tagjai ellen támasztott s egyházi hatóság elé tartozó panaszokat és pereket mint első fokú törvényszék folyamatba tegye, vizsgálja meg s mind a két fél kihallgatása után Ítéletet hozzon ; midőn pedig az egyik vagy mind a két fél, meg nem elégedve az Ítélettel, egyházkerületi eonsistoriumra fölebbezne, a maga Ítéletének végrehajtását felfüggesztvén, a periratokat, visszaküldetés fejében, az egyházkerületi consistoriumnak küldje el. 8. Minden egyházi perben, nehogy hosszú perle kedéssel terheltessenek a gyülekezetek, szóbeli vagy summás eljárást kövessen : de ha a felek irva akarják peröket előadni vagy védeni, azt nekik engedje meg. A szóval történteket pedig jegyző által irassa fel, jegyzőkönyvbe iktattassa s itélethozás előtt felolvastassa. 9. Egyházi fegyelmet, a mennyiben ez az esperességet illeti, helyesen gyakoroljon, a kötelességmulasztókat vagy kicsapongókat az ügy fontosságához képest intse és dorgálja meg, vagy, ha szükséges, az egyház kerületi consistoriumnak jelentse fel s erre fölebbezni a végrehájtás előtt engedje meg. 10. Az egyházak, lelkészek, iskolatauitók jogait, kiváltságait, jövedelmeit és javadalmait, a lelkészek és iskolatanitók becsületét is azok ellen, a kik őket méltatlanul megsértenék , törvényes és célszerű módon védje, a súlyos bántalmakat pedig, a körülményék szerint, az egyházkerületi consistoriumnak is jelentse fel. -11. Midőn a leánygyülekezetek összekapcsolása vagy elválasztása, avagy teljes vallásgyakorlat behozatala kéretik, a kérelem okait vizsgálják meg, tanácsot az ügy és igazság szerint adjon, jogos, de a polgári hatóságtól függő dolgokat, kérelmezőket ahhoz utasít-