Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-03-16 / 11. szám

nítói- vagy tanáraiból, felügyelő- és vénekből áll. Emezek, t. i. a felügyelő és vének, eddig szokásos módon választatnak. A pártfogók uralmat az egyházak fölött? azoknak ápolói ugyan, de egyszersmind tagjai is levén, semmikép sem gyakorolhatnak, hanem azokat tanácscsal és tettel védeni és gyámolítani kötelesek. 5. Kanon. Némely egyházakhoz, melyeknek a vallásgyakorlat minden ágában hivatalkodó saját lelkészeik vannak, mások csatolvák, melyek részint imaházzal és az istenitisztelet némely részeit elvégező iskolatanítóval vannak ellátva, részint vagy az egyiket vagy a másikat, vagy mind a kettőt nélkülözik: mind e két rendbeli leáuygyülekezetek az anyaegyház lelkészének szolgálatával élvén , valamint emennek fentartásához a szerződésileg és az elöljárók által megállapított arány szerint járulni kötelesek : úgy az anyaegyhaz helybeli gyűlésében aránylagos részök legyen. 6. Kanon. A helybeli gyűlésnek, mely mindig illő helyen üljön össze, kötelességei ezek: 1. Gondoskodás, hogy a nyilvános istenitisztelet helyesen s illően végeztessék s arra az egyháztagok járjanak. 2. Gondoskodás az iskolákról s azokra való felügyelés, mely kivált oda is irányzandó, hogy azokba mind a kétnemű tanképes gyermekek járjanak a szegények pedig ingyen oktattassanak. 3. Gondoskodás a mindennemű szegények és árvák alamizsnáiról. 4. Gondoskodás a templomok-, épületek-, egyházi és iskolai telkek — s bármi néven nevezendő javak — és jövedelmekről, nem különben az egyház jogai-és kiváltságairól, melyeket a templomok, paplakok és iskolák birnak, és azoknak helyes kezeléséről azon kötelezettséggel, hogy rólok mind magok közt mind az egyházmegyei consistoriumnak számot adjanak. 5. Mindaz, mi az egyházi fegyelemhez, a mennyiben ez nem terjed túl a helybeli gyűlés határain, tartozik. 6. A felsőbb consistoriumok parancsainak megtartása és végrehajtása s az azokkal való levelezés. 7. A lelkészek, iskolatanítók és kántorok fizetéseinek , legyenek ezek akár készpénzben akár termesztményekben megállapítva, a szerződés szerint és kötelezett minő- s mennyiségben behajtása: mikről úgy intézkedjék a gyűlés, hogy a hátralékok halomra ne szaporodjanak s midőn a hívek azokat fizetni egyáltalában nem akarnák a polgári hatóság hatalmához folyamodjék : erre azonban előbb az egyházmegyei consistorium beleegyezését kérje ki s nyerje meg. 8. Joga az egyháznak lelkészeket, iskolatanítók-és kántorokat híni és elbocsátani, e jogot azonban a felső 3

ég tudtával eddig szokásos módon ügy gyakorolja, hogy a nagyobb egyházakban, a hol ez szokásban volt, nem valamennyi családfő, hanem az egyháznak csakis azon képviselői, kik azzal régi szokásnál fogva megbizvák, szavazzanak. 9. Az egyház peres ügyeit az egyház nevében annak felügyelője, úgy fel- mint alperesileg folytatja, fenmaradván a helybeli gyűlésnek, ha neki úgy tetszenék, azon hatalma, hogy helyette az egyházmegyei felügyelő perelhessen. 10. Bármely egyháznak akár már hozott, akár ezentúl hozandó végzéseiről ugyanazon egyház gyűlése köteles az egyházmegyei consistoriumot tudósítani. 11. A nyert kegyes alapítványokat minden egyház köteles az esperességi consistoriumnak esetről esetre bejelenteni. 12. A helyi egyház végzései- és tetteiről, a dolgok fontosságához képest azoknak szükséges előadásával is, pontos jegyzőkönyvek vezettessenek, az okmányok kellő rendben és gondosan őriztessenek s azoknak tel jes jegyzéke készen tartassék. 13. Mivel ezeken kivül az egyes egyházakban van nak még más különféle, a gyűlés vagy egyház egyes tagjaira bízott kötelességek, minő többi közt a kiadások és bevételek kezelése; s a különböző egyházaknak saját temetőhelyeik vannak: szükséges, hogy azoknak gyűlése úgy a kezelőknek , mint a szolgálatban állóknak, egyházfiak-és sírásóknak különös, az egyházmegyei consistorium által átvizsgálandó és helybehagyandó, azok által pedig, a kiket illetendnek, pontosan megtartandó utasításokat adjon , melyekkel az egyház biztossága és java eszélyesen mozdíttassék elő. 14. A hivatalukban, mig egészségesek voltak, híven eljárt lelkészek, ha hosszas betegségbe esnek vagy élemedett korukban kötelességeiknek mindenben meg nem felelhetnek, e miatt hivataluktól nyomban meg ne fosztassanak, hanem az egyházmegyei consistorium, de az egyházak beleegyeztével], adjon hozzájok a papi teendők elvégzésére képes helyetteseket, vagy káplánokat (ilyeket azonban maga a lelkész az egyháznak és egyházmegyei consistoriumnak engedélye nélkül hoszszabb időre soha nem helyettesíthet), kiknek , ha másként nem szerződtek, a rendes jövedelem harmadát s az egész palástdíjt rendelendi az esperességi consistorium, melynek a barátságos szerződés bejelentendő és annak jegyzőkönyvébe beiktatandó. 15. Az egyház nevében panaszokat, vagy bárminő folyamodványokat a polgári hatóságnak vagy kormányszéknek az esperességi vagy egyházkerületi avagy legfőbb consistorium előleges átnézése és beleegyezése nélkül benyjútani (ha nem veszélyes a halasztás) nem szabad. Az egyházkerületi consistorium pedig a maga beleegyezésével az országos kormányszékekhez fölterjesztendö folyamodványokat mindenkor jelentse be a legfőbb consistoriumnak. 16. Az egyszer megállapított s esperességi jegyzőkönyvbe beiktatott lelkészi és iskolatanítói fizetést az egyházak meg ne változtassák az esperességi consistorium tudta és beleegyezése nélkül. Midőn pedig ilyesmi följelentetik a consistoriumnak, ez az ügyet igazságosan döntse el minélelőbb. De a lelkész vagy iskolatanító személye iránti jóakarat, vagy jótékonyságból adott javadalmak a rendes fizetésbe ne számíttassanak be. 7. Kanon. Az ág. vall. evangélikusoknak megen-