Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-03-16 / 11. szám

hogy a kormányzó egyházi testületek, melyeknek minden tagjai n#m bírhatnak tökéletes szuk avatott­sággal e tárgyban, célcszerüen fognak intézkedhet­ni, lesznek oly iskoláink, melyekben igaz buzgó magyar protestáns és a mai kor által igényelt miveltséggel bíró férfiak fognak növekedhetni. Mit is adjon Isten. Geszt, mart. 8. 1860. Tisza Kálmán. Az 1791-ben Pesten tartatott ágost. vall. zsi­nat végzései. Fölséges Császár s Ap. Király, legkegyelmesebb Urunk ! Nincs istenibb, nincs a fejdelmeket halhatatlaní­tóbb annál, mint midőn ők az Isteni, kinek helyettesei, utánozván, a gondjaikra Istentől bízott népeket egy családnak tekintik s egyenlő atyai indulattal szeretik mindannyiát. Dicső tettek beszélik, nemzetek, Európa hirdetik, a jövő kor pedig hálásan említendi, hogy Fölséged lel kéuek is ez volt magasztos törekvése. Mihelyt ugyanis örökölt trónjára szólítá Fölsége­det az öröködési rend, nem volt Fölségednek nagyobb gondja annál, hogy azok, kiket egyazon családban ugyanazon családfő kormányoz, egyazon haza táplál, ugyanazon törvények védnek, ugyanazon igazságszol­gáltatás ötalmaz, s mindannyian közös törvények alatt élnek a közhazában, kölcsönös testvéri szeretetben ve­télkedjenek egymással. Mivel pedig úgy látszik , hogy ezen, valóbau ki­rályi célok elérését leginkább a mindkét vallású evan­gélikusoknak visszaadott törvényes szabadsága mozdí­taudja elő: Fölséged, testvérének, II. József halhatatlan császár és királynak ritka nyomdokait követve, a koro­názás végett országosan összeült karokat és rendeket egyéb királyi előterjesztvényei között a vallásügynek tárgyalásával s a bécsi és linci békekötések alapjára visszahelyezésével kegyelmesen megbízni s azt, miután a törvények értelmében hozandó legfelsőbb ítélet a fe­lek által Fölségedre bízatott, véglegesen eldönteni, és hazai törvények közé, jelesül a legújabb országgyűlés 26-ik törvénycikkébe beiktatni méltóztatott. Valóban isteni, bárminő diadalemléknél sokkal magasztosabb s épen azért az egész világ örök és hálás magasztalására méltó volt e vállalat! Mert Fölséged ótalma alatt megvagyunk; megvan a lelkiismeret sza­badsága ; megvannak az evangélikusok és polgároknak fölélesztett jogai. A tettek teljességéhez pedig, hogy ne látszassék hiányozni valami, s hogy az egyházi kormány és más ügyek megszilárdításával minélelőbb megszilárdíttat­liassauak a visszaállított királyi jogok is, Fölségednek nagy müve az, hogy alázatos könyörgésünk folytán Budáu és Pesten september 12 kén zsiuatilag összegyűl keléiik s az ágost,. Vállásuaknál korompai gr. Brunszvik Józsefnek, Fölséged valóságos belső államtanácsosának, tek. Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyék főispáni helyettesének s a nmélt. hétszemélyes tábla ülnökének, mint királyi biztosnak s Fölséged szándo­kát buzgón támogató férfiúnak jelenlétében tanácskoz hatáuk. Istennek segélyül hivása után mit tevénk és liatá­rozáuk az ígyen engedélyezett s Összegyűlt zsinaton : ta­nusitják az alább megirt s Fölségedhez, a legfelsőbb fel­ügyelési jog erejénél fogva megillető megerősítés végett fölterjesztett következő kanonok. Első rész. Az egyházi kormányról. 1. Kanon. A magyarországi ág. és helv. vall. ev egyházaknak, az 1G08. és lG47-ben hozott országos törvények erejénél és az azokban említett lGOG-ki bécsi s í 645-ki linci békekötések értelménél fogva mind a két ev. vallás bevett vallás levén s hogy vallásuk és áz ahoz tartozó jogok gyakorlata örökre megállapítassék és az említett 1608. és 1647-ik évi törvények által kiszabott karba visszaállitassék, ugyanazon békekötések a folyó 1791-ki országgyűlés 26-ik törvénycikkében is alapul vétetvén és megujíttatván s ugyanazon egyházak, mert törvényes vallástársulatokat képeznek, vallásukat sza­badon és mindenhol nyilvánosan gyakorolhatván — jo­guk van egyházi kormányzatukat, királyi legfelsőbb felügyelet s megerősítés mellett, megjavítani, rendezni és megállapítani. 2. Kanon. Az egyházi kormányzat ezen rendezési és megállapítást jogát valamennyi egyházkerületből törvényes zsinaton egybegyűlt képviselők és követek által gyakorolják. Mivel pedig az egyházak világiakból és a hivata­lukkal összekötött mindennemű eselekvények végrehaj­tására meghívott lelkészekből állnak; minden egybáz­tagnak az egyházi kormányzathoz egyenlő joga van ; e jognak gyakorlása pedig vagy az egyházi kormányzat az egyházak beleegyezésével és hasznuk tekintetéből a papságnak is, a bevett szokás szerint, megadatik. 3. Kanon. Továbbá mivel mind a két vall. evangé likusok, kik már magokban véve szoros kötelékkel van­nak egymáshoz kapcsolva, a köztök kezdet óta létezett testvéri atyafiságban élni s azt még szorosabbra fűzni óhajtják és a kormányzatra vonatkozólag ellenkező el­veik nincsenek: abban egyezett meg mind a két feleke­zet, hogy mind a két vallású egyházak az egyházi kor­mányzatban s elöljáróik rendezésében , érintetlenül ha­gyatván a felekezetek sajátos hitágazatai és szer­tartásai, legalább a főbb dolgok körül egyenlően és egyenszerűen járjanak el. Az egyes vagy helyi egyházak. 4. Kanon. Minden helyi egyháznak joga van s kö­telessége is, hogy magát, helybeli gyűlése által egyházi kanonok szerint kormányoztassa: mely gyűlés az egy­háznak, az övével egyazon vallású pártfogóiból, kik alatt a földesurak is értetnek, lelkészekből, iskolák ta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom