Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-03-16 / 11. szám

Figyelmeztetés gymnási urnáink ügyében. Nem lehetvén irnom arról , mi lelkemet leginkább nyomja, s miről úgy hiszem, mindenki leginkább óhajtana hallani valamit, sokáig kétségeskedtem a felett, ne némuljak-e el a jelen körülmények közt egészen? de végre megfontolva azt, hogy egyházi iskolai életünkben van még igen sok fontos tárgy, mely a tisztába hozatalt várja, s melyet semmi okon elhanyagolnunk nem szabad, elhatározám magamat, hogy szóba liozom egyikét, a szerintem legfontosabb tárgyaknak, megkísértendő a szakférfiak figyelmét és munkásságát felhívni, kik egyedül lehetnek képesek az ezen tárgy irányában fölmerülhető eszméket és nézeteket tisztába hozni. Alig hiszem, hogy legyen hazánkban gondolkozó és buzgó prot. ember, ki ne érezné gymnasiumaink és főiskoláink újra és minedeiiütt egyenlő főelvekre leendő re ndezésének szükségét. Ezen intézeteknek a kor igényei s hitfelekezetünk szükségeihez mért rendezése okvetlenül egyik főtényezője leend egyházunk felvirágzásának, bárminő körülmények között, mert csak ezáltal érhetjük el, hogy mind lelkészeink, mind világi férfiaink olyanokká nevekedjenek, kik mind egyház iránti buzgóságuk , mind tudományos miveltségiik által képesítve legyenek, fontos hivatásuknak megfelelni. Régentén ez könnyebb volt, mert egy felől kevesebb volt a mivelt emberek száma, és így nem volt az egyházában megnyugodt lelkész annyi mindennemű birálgatásnak kitéve, más felől pedig azért, inert sokkal kevesebb kívántatott arra, hogy valaki miveít embernek tartassák, s az egyház iránti buzgalom is több évtized óta nem volt már kísérteteknek kitéve. Az akkori igényeknek tanintézeteink hihetőleg kellőleg meg is feleltek, de váljon így van-e az most? Vannak nekünk ma is, és ezt nagyobb örömmel nem hirdeti senki, mint én, még pedig nagy számmal vannak lelkészeink, vannak világi férfiaink, kik mind a buzgóság, mind a tudományos miveltség tekintetében képesítve vannak arra: hogy fontos hivatalaikat betölthessék, de azt hiszem, hogy kivált az ujabb időben képzettek, ha őszintén nyilatkozni akarnának, kénytelenek lennének bevallani, miszerint ezt sok küzdelemmel, az iskolán kivül kellett, s gyakran nem az ott nyert képződés alapján, de annak ellenére megszerezniök. Ellensége vagyok én annak, hogy az egyházunk kebelében mutatkozó hiányokat túlzott színekkel festve kikürtöljük, és segélyt nem látva, felettük sopánkodjunk, mert ezzel nem egy fegyvert adtunk már is kisebbítőink kezébe, de barátja vagyok annak, hogy a mutatkozó hiányokat felismerjük, őszintén bevalljuk és sopánkodás helyett a bajon segíteni igyekezzünk. Őszintén bevallom most is, hogy iskoláink jelen rendezését hiányosnak, célhoz nem vezetőnek tartom. -Kimondhatom ezt, úgy hiszem, a nélkül, liogy a jelenleg működő tanárokat sérteném, kik közt igen sok első jelességü férfit tisztelek, mert hiszen a hiba épen nem is bennök, hanem a rendezésben van. Gymnásiumaink, nem szükséges feszegetnem, mi okon, kisebb-nagyobb mértékben mindenütt, s nem az egyház igényeihez képest újra alakíttattak, és egyebet nem is említve, két főliibában lélekzenek, az egyik az, hogy a felekezeti irányra nincs bennök elegendő tekintet fordítva, holott ez oly intézeteknél, melyekben főleg s az általános papság elvinél fogva mondhatni, kizárólag papok neveltetnek, okvetlenül szükséges, másik pedig az, hogy mind a humanisticus-, mind a reálirány igényeinek megfelelni akarván, egyiknek sem tehetnek eleget, miután a tudományok mai fejlődött állapotában egyiknek jól megfelelni is nehéz feladat. Ezen gymnasiumok felett állanak, még pedig sok helyen a philosophiai osztály kihagyásával, közvetlenül a tlieologiai intézetek vagy főiskolák, melyek még ott is, hol ez megkisértetett, azt a mi a gymnasiomokban elmulasztatotfc, többé ki nem pótolhatják. Ezen hiányokat át is látták már az egyházkerületek, sőt a baj orvoslására is tettek némi intézkedést, nem feszegetem tehát tovább azokat, hanem e fontos ügy helyes elintéztetése érdekében, e lapok tisztelt szerkesztőjéhez és a hazabeli szakférfiakhoz fordulok egy kérelemmel, az elsőhöz ugyanis azért, hogy becses lapjában helyet adni, az utóbbiakhoz pedig, hogy azt ezen tárgy kifejtése céljából felhasználni szíveskedjenek. Csak ha a szákférfiak általi nyilvános megvitatás utján megáll api ttatnak azon elvek, melyek szerint gymnasium- és főiskoláinknak rendeztetniök kell, s ott kifejtetnek főbb vonásokban legalább a részletek is csak akkor lehet reményleni