Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-10-25 / 43. szám

debreceni főiskolai hittanártól. — Az apostoli kor története s jelleme, K. Tóth Mihály tói. — A II-dik füzetben ezek állanak : A tiszántúli reformált egyházkerület által meginditott egyházi „Nép könyvtár" alapszabályok, melyek az 1858-dik évi augusztus 11-kén s több napjain tartott közgyűlésében megállapíttattak. Továbbá: A protestáns keresztyén egyháznak jelen állapota az egész földön, különösen hazánkban , Szeg ed i Sándor, debreceni gymnásiumi tanártól. Az apostoli korszak vértanúi Könyves lóth Mihály tói. — Rövid áttekintés a magyarországi protestáns egyház élete felett, az erre vonatkozó törvények vezérlete szerint, Kallós Lajos, debreceni főiskolai tanártól. — Erkölcsi elmélkedések az ősz, szüret, eredendő bün-, ó év felett, Baksai D á ni eltol; végre : Egy házi beszéd, „Karácsom örömhíru

cím alatt, Kovács József, magyarnjfalusi ref. lelkészből. — A III ik füzet tartalma ez : Bővebb ismertetése némely tárgyaknak, melyek a Jésus Krisztusnak az első füzetben adott életrajzában előfordultak, Menyhárt János tói. — Néhány jellemvonás János, Péter és Pál apostolok erkölcsi képéhez, Szentegyházi tói. — Az ó szövetség védelmére vonatkozó eszmék s gondolatok, Varga Lajos, náuási reform, lelkésztől. Párhuzam, vagyis rövid összehasonlítása a reformátusok és római katholikusok egyházi szel'tariásainak, Vári Szabó Sámuel, tiszaföldvári ref. lelkésztől.— Mutatvány népiskolákbani használatra, Hübner és Küster utáni modorban készített új szövetségi szent történetek elelbeszélésébŐl, B enedek L aj o s, h.-böszörményi lelkipásztor és a.-szabolcsi esperestől. —- Erkölcsi elmélkedések (új évi, téli, farsangi, virágvasárnapi, nagypénteki, húsvéti), B a ksay Dániel tol. —• Mutatvány Gz el der Márton imakönyvéböl. Végül, ezen füzetben áll a szerkesztőtől két rendbeli igen szükséges kiigazítás, az I-sö füzetbe csúszott tetemes hibákra nézve, melyek közül egyik az abauji egyházmegye népnevelési statisticáját, — másik az erdélyi ref. egyház kormányzási szervezetét illeti. — Végre a iV-ik füzetben következő dolgozatok adatnak : Az ó szövetséy védelmére vonatkozó eszmék és gondolatok (folytatása s vége) Var g a Lajostól. — Jerusalem végnapjai (történeti elbeszélés), Gyöngyösi Sámuel, debreceni segéd-lelkésztől. — A keresztyén egyház élete a három első században K. Tóth Mihály tói. — Adventi ének , B aksay Dániel fái. — Bűnbánó éneke, Ki s Ar o ntól. — Jésus a tengeren (szent történeti ballada), Gyöngyösi Sámuel tői. — Jacrus leánya, E.-től. — Adat a debreceni reformált kollégium történetéhez, K. Tóth Mihá ly tol. Észrevételek. T. 2! Révész Imre urnák Sylvester (Erdosi) János protestáns voltáról 1859. kiadott munkájára nézve. (Folytatás.) Ezeket előre bocsátván, alaposnak állítjuk, hogy Sylvester János, krakkói tanuló korában husszita vallást tartó volt, mert mind azon magyar- és erdélyországi ifjak, kik azon időben a krakkói főiskolában tanultak, husszita vallást tartók voltak és idővel a reformátiónak első bajnokai lettek, nevezetesen Dévay Mátyás, Kálmáncsehi Márton, Gálszécsi István, Székely István , Szegedi István , Újhelyi Imre, Husztí János, Debreczeni Gergely, sat. és ha azon krakkói főiskola levéltárában az 1493. esztendőtől fogva ottan tanuló magyar ifjak részére tett alapítványokról és az ottan iskolai pályát végzett s ott papi hivatalra is felszentelt és ordinált magyar ifjakról szóló jegyzökönyveket feltalálhatjuk, azokból ki fog világosodni az is, hogy a husszita vallást tartó magyar ifjak közül, kik és melyik magyar ekklézsiábaordináltattak papihivatalba, mert areformátió elején szokásban volt, hogy az ágostai vallást tartó magyarországi ifjak is többnyire Vittembergában szenteltettek fel a papi hivatalra és onnan ordiuáltattak az ekklézsiákba. Itt még azt is meg kell jegyeznünk, hogy Magyarhazánkban már a reformátió előtt is lelkészi társulatok, confraternitások voltak, nevezetesen már 1248. és 1298. esztendőben Szepes vármegyében Szepes-Váralyán (Suburbium) a lelkészek fraternitásban állottak és elhatározták, hogy csak egyedül a lelkészek lehetnek tagjai a fraternitásnak, kik esküvel és kézadással fogadták, hogy hűséges tagok lesznek, magok közül évenként 4 tagot választottak az időközben előforduló egyházi dolgokra nézve, kik az általok történteket és javitandókat megerősítés végett az évenként kétszer tartatni szokott fraternitási gyűlés eleibe terjesztették és a gyűlés határozatait minden tagjának szaáblyul kellett tartania s az egy évre választott 4 tagnak a levéltárhoz 4kulcsot készíttettek és azoknál volt afratcrnitás pecsétje is, kik a gyűlésre 14 nappal előbb azon pecsét alatt kelt meghívó leveleket tartoztak a tagoknak elküldeni l

5

). A lelkészeknek hasonló fraternitások volt 1386. esztendőben Egerben, kiknek száma 50 vagy legfeljebb 60 lévén, esküvel kötelezték magokat a szabályok megtartására l

6

) utóbb pedig 1402. esztendőben említtetnek a lőcsei és 1456. eszt. az egri püspöki megyében volt Bártfa királyi városi fraternitások I

7

), sőt a fraternitásoknak nyomuk van a reformátió idejében is, nevezetesen a Szepességben több fraternitások említtetnek, u. m. a Hornád folyóvíz táján lévő felső- és alsóhornádi fraternitás, a 24 királyi városi lelkészek fraternitása, a zöldmezői (de viridi campo) így a felső és alsó-poprádi fraternitások 1

8

), nyoma van annak is, hogy magok a fraternitások határozták el még azt is, hogy a keresztség urvacsorája, gyónás sat. tárgyában, melyik egyházi rendhez tartsák magokat lí

}

) és ha az említett fraternitások jegyzőkönyveit feltalálhatjuk, azokból a magyarországi egyházi történeteknek hiányzó lánc szemeit kipótolhatjuk, mert azokból ki fog tűnni, hogy a reformátió kezdetekor egész fraternitások az az egyszerre számos lelkészek lettek a reformátió követői és ki fog tűnni az is, még pedig név szerint, hogy mely ekklézsiában és kik voltak azon lelkészek, kik fraternitás tagjai lévén, a reformátió zászlójához állottak. De térjünk vissza tárgyunkhoz és folytassuk a beszédet Sylvester (Erdösi) Jánosról. Sylvester János született 1500. eszt. táján, Szathmár vármegyében, Szinerváralyán — gyermekkori neveléséről nincs adat; — a felsőbb tudományok tanulása végett a krakkói főiskolába menvén, 1526. esztendőben az ottan tamuló magyar ifjak sorába ujonan Ion beirva, mi azt mutatja, hogy már az előtt is tanult azon főiskolában és ottan a magyar tanuló ifjaknak seniorjok lett 1527. esztendőben 2

0

), ö utána pedig 1528. esztendőben Nagyhalászi Lőrinc lett senior, s innen iazt következtethetjük , hogy Sylvester János 1528. esztendőben tért vissza hazájába és mint a körülményekből ki fog tetszeni 1533. eszt. közepéig Szathmár vármegyében a Drágfí családnál viselt tanitói hivatalt s időközbeu 1529. eszt. táján lépett házasságra. Ezen időben néhai Kanisay László országbírójának és Vas vármegye főispánjának nőjétől Drágfi Katalintól született egyetlenegy leánya Kanisai Orsolya, az akkori háborús időkben Vas vármegyéből nevezett édesanyjával Szathmár vármegyében fekvő birtokjukba költözvén, itt 1532. eszt.ben Nádasdi Tamás, kit Zápolya János király egri parancsnokká tett, Kanisai Orsolyát házastársul eljegyezte és Zápolya János király 1532. eszt. junius 5-én Lippán kelt adománylevele által, néhai Kanisai Lászlót illető jószágokat nevezett Kanisai Orsolyánakjadományozta és ezt egyszersmind fiusította, (fiu ággá tette) azon birtokokra nézve, de oly feltétel alatt, hogy az ő hív emberéhez 15

) Fejér codex dipl. Tom. 6 vol. 2 pag. 167. Inchoífer Annales Eccles. Tom. 2. pag. 524. 1C

) Batthyáni leges Eccles. Tom. III. pag. 281. 17

) Batthyani leges ecles. Tom. III. pag. 382. 506. 18

) Klein Tom. 1 pag 29. 19

) Batthyani leges eccles. Tom. III. pag. 507. 518. j 20

) Regest. Bursae Cracov.