Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-10-25 / 43. szám

menjen férjhez — s azon oklevél arról is szól, hogy néhai Kanisai Lászlónak fia Ferenc is meghalt azon 1532. eszt. jun. 5. napja előtt néhány napokkal és így csak egyedül Orsolya volt, kit a Kanisay László birtokai illethettek. Hogy Nádasdi Tamás mikor vette nőül Kanisay Orsolyát? Erre nézve a történetírók különböznek egymástól, nevezetesen Budai polgári lexicona szerint 2

1

), azon házasság 1533. eszt. végén történt, ellenben Horváth Mihály Nádasdi életirója azt állítja, bogy Nádasdi Tamás a menny egzőjét 1534. eszt. végén vagy a kővetkező év első napjaiban nagy fénynyel H.-M.-Vásárhelyen tartotta 2

2

), de annyi bizonyos, hogy Nádasdi Tamás nőül vévén Kanisai Orsolyát, Zápolya János királytól engedelmet kért, hogy nője birtokait megnézhesse, mire engedelmet nyervén, annak ürügye aiatt elutazoli és jó baráijai által 1534. esztendei auguszt. 6. napjáig Ferdinánd királytól részére kieszközlött kegyelmet megnyervén , Zápolya pártját elhagyta, s Ferdinánd király részére állván, nőjével és napával együtt Sárvárra tette lakását 1534. esztendőben. Ezek így történvén, több mint, valószínű, hogy Sylvester János mint már Nádasdi és Drágfi család pártfogoltja, az akkori háborús időben, addig miglen Nádasdi Tamásnak sorsa, Ferdinánd király által biztosíttatnék, családját (mig az is majd Nádasdihoz Sárvárra költözhetne hátrahagyván, Nádasdi költségén Vittembergába ment 1534. eszt. és ott a tanulók sorába ezen szavakkal irta be nevét: Ego Joannes Sylvester alias Erdosi subscribo legibus studiosorum natíonis Hangaricae Vittembergae commorantium 2

3

), miszerint nem állhat meg T. Révész Imre urnák azon állítása, hogy Sylvester sehol se nevezte magát Erdősinek, s hogy őtet Veszprémi nevezte Erdősinek— sőt Sylvester alias Erdősi Jánosnak azon saját aláírása azt is mutatja, hogy Laskói Csókás Péternek a Vittembergában tanuló magyar ifjak névjegyzékében hibásan volt Sylvester Lukács névvel feljegyezve. Sylvester alias Erdősi János két évig 1536. eszt. oct. 17-ik napjáig volt Vittembergában 2

4

), s onnan visszajővén, egyenesen Sárvárra, az ö pártfogójához Nádasdi Tamáshoz ment, a ki már akkor Ferdinánd király részén tárnokmester volt és mint Sárvárnak földesura annak határában közel a városhoz a Rába és Gyöngyös folyóvizek között fekvő szigetben, melyet Ujszigetnek — máskép Neanesi — neveztek , iskolát és könyvnyomdát állítván , azon iskolában Sylvester Jánosra bizta a tanítói hivatalt és a könyvnyomdát, ki is mindjárt azon hivatalának kezdetével Neanesiban 1536. eszt. novemb. 14. napján, Tódor fiának ajánlotta az általa Vittembergában készített érdekes Grammatica Hungaro-latina címti munkát, mely utóbb 1539. eszt. Neanesiben kinyomatott s minthogy azt az ő fiának Tódornak a Neanesiban 1536. eszt. november 14. napján, ajánlotta , azáltal igazoltatik, hogy már akkor az ő Tódor fia Sárváron lakott és a neanesi iskolában tanuló volt, a mi kitetszik a fiának szóló ajánló beszédjének ezen soraiból is: quod autem ad curam attinet paternam nec ipse tibi deero, juvante me ad hocprincipe meo, qui non vulgarem mei una tecum curam se gerere mihi jam olim recepit; továbbá: kitetszik a fentebbi adatokból az is, hogy midőn Melanchton Filep vittembergai professor 1537. eszt. oct. 4-én Nádasdi Tamáshoz irt levelében Dévay Mátyást az ő pártfogásába ajánlotta és azon levél utolsó sorában Sylvester Jánost kegyeibe ajánlja — már akkor Sylvester János udvari papja volt Nádasdi Tamásnak , ugyan is Sylvester János Üj-Szigeten az iskolai tanítói hivatalt rövid ideig viselvén, ötet 1537. esztendőben gróf Nádasdi Tamás udvari papjává tette Sárváron, s azon idő alatt kiadta az ál-21

) Budai polgári lexicon Nádasdy Tamás, Kanisai László és Dragfi Katalin nevek alatt. 22

) Horváth Mihály gróf Nádasdi Tamás élete, kinyomatott Budán 1838. lap 65. 23

) Kazinczi Ferenc magyar régiségek és ritkaságok lap XI. a4

) Ungarischer Plutarch. I tala magyar nyelvre fordított új testamentomi szentírást, | mely azon neanesi könyvnyomdában Abádi Benedek által kinyomatott 1541. esztendőben. Itt Abádi Benedekről szükséges megjegyeznünk, hogy ő 1534. esztendőben Krakkóban tanult mint husszita vallást tartó, utóbb is Sárvárra ment Nádasdi Tamás pártfogójához s ottan a neanesi könyvnyomda ő reá bizattatván | 1541. eszt. ő nyomatta ki a Sylvester által magyar nyelvre fordított új-testamentomi szentírást, onnan Nádasdy Tamás költségével kiment Vittembergába 1543. esztendőben, és | ott a magyar tanulók sorába beíratott Abádi Dimper Benedek néven, következő 1544. esztendőben pedig Vittembergában a helybeli lelkipásztor és superintendens Hofíman Károly által a papi hivatalra felszenteltetett, mivel még akkor szokásban volt, hogy a magyarországi ágostai vallást tartó papi jelöltek Vittembergában, vagy pedig Sziléziában Brig | városában szoktak a papi hivatalra felszenteltetni 2

5

). Abádi Dimper Benedek Vittembergából visszajővén, hogy hol viselte papi hivatalát előttünk homály fedi, igen hihető, hogy ismét Nádasdi Tamáshoz ment, de annyi bizonyos, hogy még 1549. esztendőben életben volt, és ala- I posan állíthatjuk, hogy az Orthographia Ungarica, mely 1549. eszt. Krakkóban kinyomatott az ő munkája, mely így kezdődik: az olvasónak isteni kedvet kér B. A. Hogy ki lehetett azon B. A.? azt már többen nyomozták, főképen pedig Kazinczy Ferenc, a mint a magyar régiségek 132—138 lapjain olvashatni, ő gyanította ugyan, hogy a B. A. név Baksai Ábrahám, Báthori András, Batizi András vagy Bejthe András szerkesztőkre mutathatna, de átlátta, hogy azon munkának más szerzője volt s végre azt is mondja, hogy Abádi Benedek felöl se lehet kérdés, mert azonfelytil, hogy ő is neophitus volt, mi szüksége volt volna annak Krakkóban nyomtattatni a ki Új Szigeten, maga nyomtattatgatott s ilyetén vélekedéssel lévén azon B. A. szerzőre nézve végre ezen szavakkal fejezte be nyomozgatását: nyugodjál békével sirodban áldott öreg, te is gyarapítotíad a jót 2

6

); holott pedig a felhozottakból láthatni, hogy Abádi Benedek már 1543. eszt. Vittembergába menvén, elhagyta az újszigeti nyomdában való, működését és így nem ok , hogy az érdeklett munkáját Új-Szigeten a maga nyomdájában kellett volna kinyomatni, mert az nem volt az ő sajátja és őtet nem is kellett volna még azon korban jó öregnek címezni , mert legfeljebb is 40 éves lehetett mikor az Orto-I graphia Uugaricaját Krakkóban 1549. eszt. kinyomatta; egyébiránt azon Ortographia Ungarica tartalmából is kitetszik, hogy annak szerzője reformátio bajnoka és nem más, hanem Benedictus Abádi volt, kinek munkájában az uri imádság, az apostoli hitforma, és tízparancsolat Luther követőjére mutat és több pontokban különbözik a református lelkész, Batizi Andrásnak a keresztyéni tudományról irt Krakkóban 1550 eszt. kinyomott könyvecskéjében olvasható imádságoktól. — Ismét elhagytuk a fonalat, de azon rövid kitéréssel és Abádi Benedekről való néhány sorokkal is azt igazoljuk, hogy Nádasdi Tamás nem csak Sylvester Jánost mint protestánst és udvari papját elősegítette, hanem Abádi Benedeket is ő tarlotta az új-szigeti iskolában mint ! tanítót és nyomdaigazgatót ós ő küldötte Vittembergába ís. Hogy Sylvester János Nádasdi Tamásnak udvari papja volt, arra nézve T. Révész Imre ur említett értekezetében ugy nyilatkozott, hogy abban lehetetlenség nincs ugyan , de adatot sem hozhat fel mellette, — már pedig az Ungarischer Plutarch mint a könyv cimje is mutatja, hiteles adatok nyomán állítja, hogy Sylvester Jánost Nádasdi Tamás Sárváron udvari papjává tette 1537. esztendőben s hogy ottan azon papi hivatalát 6 évig folytatván 1543. esztendőben Nádasdi Tamás ajánlatára, Ferdinánd császár 25

) Sam. Klein Nachrichten Tom. 1 pag. 296. 475. Zu ende des Jahre3 1544 sind diese 3 ordiníret worden als Benedict Dimper Abadi wohin steht nicht; Johan Fabri ans Kalocsa, Benedict Ruben nach Erlau. 26

) Kazinczi magyar régiségek lap 138.