Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1859-10-18 / 42. szám
nagyszámú értelmessége. Igazgató tanár ur, kéttagúnk által szállásáról a tanácskozásban részvétre meghivatván, megérkeztével, miután a kitörő lelkesedés közti éljenzés elhangzott, — B. A. által elfogadó beszéddel ÜdvŐzöltetett. A lelkes viszonzó szónoklat emelte a közörömöt. — Elnök atyánkfia, miután a közgyűlést megnyitotta, előterjesztvén, mikép az iskolaügy kezelésére addig is, míg a tanodai gondnokság választása és a mélt. egyházi főtanács általi megerősítése megtÖrténend , egy iskolai igazgató tanács felállítása szükségeltetnék: egyházközönségi gyűlésünk e végre, az eddig e tárgyban működött igazgató választmányt, ideiglesen feljogosítá, oly utasítás mellett, hogy rendesen minden 15-ik napon, rendkívül pedig'valahányszor szükség igénylendi, gyűljön össze, s az igazgató tanár úrral egyetértoleg, a szükséges teendőket teljesítsék ; s jelesen, mái nap délutáni 4 órakor is , maguk szervezése és a közelebbrőli igazítandók rendezése végett, tartsanak gyűlést. Egyébiránt a közgyűlés a lényegesebb tárgyakban átvizsgáloM jogát fentartja. Ezután felolvastatott a mélt, egyházi főtanácsnok igazgató tanár ur kinevezése tárgyában leirata. Tiz órakor megkezdetett a harangozás. Három fertály 11-re, a harangok összehúzása alatt testületileg a már népséggel megtömt templomba ment el. Egyházközönségi elnök atyánkfia a szószékből imával összeköttetésben hatós beiktató beszédet tartott. Ezt követte a tarackdörgések közt szószékbe lépett igazgató tanár ur egy iskolatanár tisztét tárgyazó tartalmas és jeles beköszöntő beszéde. Fogadta népünket az iskolaügy pártolására buzdító jól indokolt szónoklatával, és az ünnepélyt egy lelkesítő megáldó imával be is végezte, E. M. atyánkfia. A beszédeket kebli iskolamesterünk jói betanult nép- és karénekeik előzék meg. Délután 2 órakor végződött ünnepély tartásunkat Béldi vendéglőben fejeztük be. Itt jó kívánalmakkal teli sziv- i vei, teli poharakat ürítettünk nemzetiségünk, anyaszentegyhá- \ zunk és iskoláink virágzásáért. Üdvözöltük a mélt. egyházi főtanácsot ; anyaszentegyházunk főpásztorát főt. B. S. urunkat ; mélt. S. J. iskolatanácsos urat; a tanári kart; ügy- j barátinkat.— G. M. I. ő nagyméltósága üdvözletére, mikor üdvözlő szónokunk folytatná; „Magyarhont Sz. nagy szelleme villanyozá át s ébreszté fel álomkorából. Erdélyhonunknak egy M. I. mint szellemi és anyagi haladásunk tényezője méltán kevélysége, dicsekedése* stb. — egyszerre 50 ajk zengé a szívből fakadt éljent, — Je sais, que la vertu, azt mondja Thomas, nJ en a pas besoin, mais il sera Thommage de notre reconoissance.^ Délutáni 4 órakor, igazgatótanár atyánkfia lakában, igazgató választmány gyűlése tartatván, két bizottmány neveztetett ki. Egyik: hogy készítsen gymnásiumuuk leendő igazgatását és egyházközönségünk irányábani viszonyát tárgyazó javaslatot; másik : hogy véleményezzen a falusi népiskolák számára egy a rendes elemi tanrendszerrel összehangzó tanszervezetet. — Végül: igazgató tanár atyánkfia előterjesztvén, mikép a kezdődő gymnásium rendes tanítás életbeléptetésére, hogy a tanítói erő teljes és a m. kormány tantervének megfelelő legyen, — még egy segédtanító kívántatik : választmányunk felhatalmazta igazgató tanár atyánkfiát egy belátása szerint képes egyénnek meghívására. Ez jelennen iskolaügyünk állása. Van már folyamban lévő 4 osztályú rendes elemi iskolánk. Az algymnás. első osztály rende§ tanítása ezúttal lépett életbe. A tanítói személyzet, a direktoron kivül, áll 4 osztálytanítóból; s a városi iskolamester ötödiknek számítható. Sok ugyan még a teendőnk ; de időnként minden nehézséget legyőz népünk buzgalma, az állhatatos küzdelem , erős akarat és szilárd kitartás. — Mert— hogy a főegy háztanácsi tanbizottmány iratából kölcsönzött jelentékeny szavakkal végezzem be e közleményemet — „a protestáns tanintézetek ugy voltak s vannak az egyház keblében, mint az anyatermészet éltető keblébe plántáit fiatal tölgy. A mint nő a csemete több tápot igényel ugyan, de az anyai kebel, hogy ne mondjuk szeretet, annál több gyökérrel, izmosabb derékkal és dúsabb lombozattal ajándékozza is meg, s így rendre az észrevétlen csirából előbb erős izmos sudár, s később a viharral bátran megküzdő fa növekszik." B. A. Esdeklés. A szepességi városok egyike Leibic f. é. okt. 4-dikén este annyira lángok martalékává lett, hogy csak néhány sarok maradt épen. Az épen dühöngő orkán oly gyorsan hordta szét a lángokat, hogy fél óra alatt az [egész város irtóztató lángtenger volt s minden emberi segítség tehetienné lett. Neveli a nyomort az, hogy a gabona betakarítva csűrben állt s most nincs kenyerünk a jelenre, nincs vető magunk a jövőre, nincs fedelünk a közelgető télre. Hogy mily borzasztóan dühöngött az elem , tanúsítja az , hogy huszonhárom egyén részint megfuladt, részint megégett sa 350 házban és temérdek gabonában szenvedett kárt egy millió forintra lehet tenni. Lángok martaléka lett az evangélikum templom is még nem egészen elkészült uj tornyával s egyetlen harangja is leolvadt. A kath. templomot megkímélte az elem. Szeretett véreink az úrban, kik a sorokat olvassátok 1 ejtsetek a szánalomnak egy könyíijét szerencsétlenségünk felett, kik ily véletlenül sülyedtünk a nyomor örvényébe. Szánjátok meg nyomorult véreiteket, segítsétek Istentől nyert javaitokból, és a fajdalom keserű könyüi, melyek szemünkből peregnek, szivünk mélyen hála gyöngyeivé fognak változni, melyek ékesebben szólanak a legékesebben szóló nyelvnél. Leibic oct. 10-én 1859. Wiitchen F. ev. lelkész. KÖNTVISMERTETÉS. Észrevételek. T. T. Révész Imre urnák Sylvester (Erdösi) János protestáns voltáról 1SŐ9. kiadott munkájára nézve. A tudós szerző említett munkájában Sylvester Jánosnak 1528. 1529. év táján a reformátióhoz való nyílt áttéréséről értekezvén, ugy látszik azon véleményben volt, hogy Sylvester János azon 1528 év előtt r. kathol. volt — holott kétséget sem szenved, hogy Sylvester János már az előtt is a husszita vallást követte és a hittudományt 152G. esztendőben Krakkóban tanulta, a hol a husszita vallást követő magyar tanuló ifjak részére nevezetes alapítványok voltak, és ha azon alapítók neveit nyomozzuk, ott fogjuk találni Balassa, Batthyáni, Bátori, Drágfi, Massai, Perényi, Petrovits , Révay, Thurzó és Török Bálint alapítók neveit. De mielőtt Sylvester Jánosról bővebben szólanánk, a Magyarhaza egyházi történetére nézve előlegesen meg kell említnünk, hogy e hazában a 16. századbeli reformátió előtt is már több keresztyén hitfelekezetek voltak s azon keresztyén gyülekezetek, akikarómai pápától való függést nem ismerték és annak hittanait nem tartották eretnekeknek Haeretikusoknak neveztettek ; — így nevezetesen már III. Béla király idejében a Valdensisek (máskép Albigenses, Pikardisták, Leonisták, Transmontani) a magok hittanait Magyarországban is terjesztvén, 3. Sándor pápa 1174. évben meghagyta 3. Béla királynak, hogy az Albigensisek ellen a vallást oltalmazza azok tudni illik eretnekeknek tartattak, mert a római pápát és tőle való függést nem ismerték, a Biblián kivül a vallásra nézve semmitse fogad-') Lásd Péterfi Sacra Concilia P. 1. pag. — Gánoczi: Episcopi Varadienses P. 1, pag. 45. — Anton Foresti Historische Welt Carten Tom. III. pag. 178.
