Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-10-18 / 42. szám

tak el, papokat magok választottak, az ünnepeket és ceremóniákat megvetették s azt tanították, hogy oltár nem kell, a keresztet nem kell tisztelni és hogy az ur vacsorájában a kenyér és bor a megszentelés által sem változik a Krisztus testévé és vérévé s azon Albigensis keresztyén faitfelezetbeliek Magyarországban a Dráva és Száva folyó vizek között fekvő helységekben legszámosabban voltak I. Lajos király idejében. 2

) — Az Albigensisekről Foresti Antal Jesuita azt irta a maga munkajában 3

), hogy azoknak és a Kálvinistáknak hittana között igen kevés külöübség van. Magyaroszágban főképpen a pécsi püspöki megyében a 15. században igen elterjedt az ugy nevezett Patarenusok vallása, kik azt tanították , hogy a papoknak nincs hatalmok a bün bocsánatra, bogy az ur vacsorájában lévő kenyér és bor nem a Kristus teste és vére, hanem annak csak jegye és pecsétje 4

). A patarenusok már az 1200 esztendőben Boszniában igen is terjesztvén a magok vallását, azokra nézve 1215. esztendőben tartatott Lateranumi zsinaton újra elhatároztatott, hogy az urvacsorájában a kenyér a Krisztus testévé átváltozik és itt nevezték azt legelőször transsubstantiationak 5

). — 1414. esztendőben a pécsi püspöki megyében lakó Patarenusok igen számosan lévén a pécsi püspöknek dézmát fizetni vonakodtak Viclef János 1377. esztendőben XI. Gergely római pápához irt levelében nyilatkoztatta, hogy az urvacsorájában kenyér nem pedig ostya kell, és tagadta,hogy azúr vacsorájában a kenyér Krisztus testévé változhassan s azö követő viklefitáknak neveztettek, kiknek tudományát a huszsziták követték, és ugyan azokkal egy időben az arianusok hitvallása is terjesztetett Magyarországban nevezetesen a kalocsai és bácsi egyházi vidékben papok és világiak is számosan követték Ariust, a kik ellen 1436. esztendőben János Váradi püspök jelentést tett Zsigmond királynak, hogy azok még a husszitáknál is veszedelmesebb eretnekek. 1420. esztendőben a hussziták vallása Magyarországban is terjesztetvén, Zsigmond király 1423. esztendőben kibocsátott rendeletében azt irta, hogy Husz János és Hieronymus eretnekek Viclef Já&osnak kárhoztatott vallását prédikálták és hirdették. 7

) A hussziták 1432. esztendőben Nagy-Szombatot, Mátyus földét, a szepességet és Kézsmarkot elfoglalván, azon vidékeken a busszita vallást terjesztették 8

) s ők azt tanították, hogy a római pápa csak olyan pap mint a többi püspökök s hogy a papok között nincs különbség, hogy a halál után az ember lelke azonnal vagy menyországba vagy pokolba száll, purgatoriumnincs, a holtakért való imádkozás haszontalan papi találmány , a szeutek képeit nem kell tartani, a szentelt vízzel való karapolás nevetséges dolog, a papok csak alamisnából szegény sorsban éljenek; az Isten igéjét ki ki szabadon hirdetheti, valamely vétket a legnagyobb veszedelemnek kikerülése végett sem szabad 2) Lásd Szentiványi Márton dissertatio paralipom. rerum memorabilium Hnngariae. Katona Epitome chronologica rerum Hungaricarum Tom. I. Pag. 346. 376. Thuanus. História Lib. VI. ad annum 1550. Evangelica veritas quam Petrus Waldus Bohemis instillabat, in vicinem etiam omnino prorupit Hungáriám, plurimique in utroque regno beata illa luce coilastreti sunt. 3) Anton Foresti Tom. 2. pag. 260 Ilire Lehr ist wenig unterschieden von der Lehr der Calvinisten, welche die Abligenser wo niclit fiir íhre Viitter, doch gewisse für ihre Vorláuffer erkennen. Koller histor. Episc. 5. Eccl. Tom. 1 pag. 264. •') Foresti Tom. 2. pag. 262. 6) Muratorius antiqua Italia medii aevi. Tom. a III. pag. 143. 487. 499. 507. Farlatus Illyr. Tom. 4. 44. Katona Históriáé crit. ílung. Tom. 5. Pag. 191. 7) Katona hist. crit. Hüng. Tom. 5. ordine 12. Pag. 428.567. 8) Katona Hist. crit. Hung. Tom. 5. ordine 12. Pag. 586. 612. 649. elkövetni; az utolsó kenet nem tartozik a sacramentomok közzé, hogy kiki egyedül csak az Istennek gyónja meg a bűneit, hogy e keresztelés a viznek fejre töltésével légyen ; hogy a szabad ég alatt is mindenütt temploma van az Istennek , hogy a papi öltözetek, oltári ékességek s több affélék tekintetet sem érdemelnek, hogy az urvacsoráját akármely alkalmas helyen és akármely időben ki lehet szolgáltatni az azzal élni kívánóknak, az urvacsorájában a kenyeret és bort ugy amint az evangyéliomban rendeltetett megtartották ;— ellenben a képeket, bérmálást, utolsó kenetet, gyónást, böjtöt megvetették, egyedül csak a vasárnapot tartották ünnepnek ; a többi ünnepeket nem tartották 9

). A busszita vallást követő magyar ifjak részére, már az 1493. esztendőben nevezetes alapítványok voltak a krakkói főiskolában,és ugyanazon évben Staniche Vince professor idejében a magyar tanuló ifjaknak külön seniorjok Váradi Mihály volt és azon 1493, esztendőtől fogva 1509. esztendeig vezetett névjegyzék szerint 360 magyar ifjak, 1509. után pedig 1558-ik eszteindeig 210 magyar ifjak tanultak a krakkói főiskolában, ,

0

) és maga Podiebrád György cseh király is a hussziták vallását követvén, azt az ő vele rokonságban lévő lengyel királyok is ápolták és mivel Zsigmond magyar király által 1412. esztendőben a Lengyelkirálynak elzálogosított szepességi 13 királyi városok 1772. esztendeig a Lengyelek hatalma alatt voltak, a buszszita vallás nem csak a Szepességen, hanem az országnak több részeiben is számos követökre talált s mái napig is ugy tartják, hogy a krakkói, csetneki, rima-brezói, korhati, raskói-keresztes-komlósi régi templomokat a husszitáli építették u

) s tudni való, hogy II. Lajos királynak gyámja, brandenburgi György jagerdorfi herceg is a huszszita vallást követvén, utóbb a reformatiónak Magyarországban és Sléziában is elösegítöje volt, sőt ő maga is testvéreivel együtt nyilván az evangyéliomi vallásra térvén, azt magyarországi birtokában is— Gyulán, Békésmegyében — előmozdította. A hussziták sacramentáriusoknak is neveztettek, azért mivel az urvacsoráját mind a két jegyben kenyérben és borban kiszolgáltatták és tagadták az urvacsorájában a Krisztus testének és vérének jelen valós- gát 1

2

) s Magyarországban a sacramentáriusok utóbb kálvinistáknak neveztettek 1

3

), mivel a luteranusok ellen hozott 1525. 4. cikkely borzasztó következményeitől ők is tarthatván, legtöbbnyire kalvinus reformátornak zászlójához csatlakoztak. Az ágostai vallást tartó felső-magyarországi 5. királyi városok pedig (Kassa, Lőtse, Bártfa, Eperjes, Szeben) 1539. esztendőben Bártfán tartott gyűlések ben kijelentették, hogy ők nemcsak a katholikusoktól, hanem a sacramentáriusoktól is átalában külön váltak u

), mire meg kell jegyeznünk, hogy már azon időben háborgatták a sacramentáriusokat, s mivel 1548. ll-ik törvénycikkely által elhatároztatott, hogy az Anababtisták és sacramentáriusok az országból kitiltassanak de többnyire az 1548. 10-ik cikkely által kívántató vallásbeli reíormátiót követvén, reformátusok lettek. (Folytatjuk.) Anton Bonfinii rerum Hungaricarum Decadis III. Lib. 2. pag. 385. 386. ,0

) Regestrum Bursae Cracoviensis. u) Székács József Magyarhoni ágostai hitv. egyház egyetemes névtára Pest 1845. 12

) Foresti Historische Welt charten Tom. II. pag. 382. Was die Sacramentisten anbelangt, wurden dieselben deswegen alsó benannt, weilen sie die Wesenheit Christi in dem allerheiligsten Sacrament des Aítars verleugneten. 13

) Corpus Juris Hungarici Cynosuro pars 1-a Sacramentarii 1548. 11. 1556. 26. 14

) Ribini memorabilía Tom. 1 pag. 187. Das sie nicht alléin sich von den katholischen, sondern auch von den Sacramentirern völlig absonderten.