Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-02-12 / 7. szám

szerves test, tagjai ugyanazok, melyek az államéi, — szer­vezetében semmi államellenest nem vehet fel: hogy fel ne vegyen az államnak van felügyeleti joga mindenre, mit az egyház tesz és rendel (ius inspectionis, ius circa sacra), az egyháznak semmit sem szabad tetteiből, intézkedéseiből eltitkolni. Sőt a keresztyén államnak van joga, hogy az egyház virágzó állapotra juthatását sürgesse s eszközölje, bölcs intézkedések létrehozásával, hogy a hitlenséget fé­kezze, a tévtanokat irtsa, büntesse; meggyőződést szerezni magának, váljon liü-e az egyház rendeltetéséhez, s confes­siojához? valamely felekezetettörvényesen bevettnek nyil­vánítani, bekebelezni az állam joga (ius in sacra). Ha meg­győződik az állam, hogy az egyház hü rendeltetéséhez, rendeltetésén belől dolgaiba jogosan nem avatkozhatik. 5. Levén tehát mindaz egyháznak, mind az államnak sarkalatos jogai, ezekből egyik a másiknak fel nem adhat önállásának s létének lerontása nélkül: ezeket tehát meg­őrizni egymás irányában szentül kötelesek. Ezekben egyik sem engedhet a másiknak, ha mindjárt mártyrságot kell is szenvedni. — Ilyenek azok, melyektől a hitélet, tiszta erköl­csiség s társas fenmaradhatás függenek. Vannak aztán közönyös dolgok, melyeket habár egyik jónak, célszerűnek ismer is el, a másik azt befolyásával elő is mozdíthatja, de azt tenni nem egyenesen köteles: p. o. az egyház mely módon választja lelki tanítóit, s elöljáróit, képviseleti uton vagy másként ? csak renddel történjék a választás, s oly alkalmas egyénekre essék az, kik alkal­mas voltuknak már világos jeleit adták az egyház előtt: — ebben nincs semmi nehézség az államra nézve. Viszont az állam, — az államfő által gyakorolja-e egyenesen fel-Ügyeleti jogát, vagy megbízottjai által? csak evan­gyéliomszerüleg történjék az eljárás, az egyháznak az el­len nem lehet kifogása. — Legfőbb dolog itt, hogy semmi sem történjék olyan, miben egyik a másiknak kénysze­rültségből engedjen, hanem meggyőződésből, szeretet és jó lelkiismeret által. Akkor nem fognak az egyház és állam egymástól elszakasztatni, hanem érdekelve lesz egyik a másik ügye iránt. Az állam érdekelni fogja magát, hogy a hit az egyházban élő s munkás legyen, mert ezen hitből kifolyó erkölcsi élet — nagy befolyással van az állámra. Az egyház is érdekelni fogja magát az állam intézményei iránt, mint a melyek Isten országa terjedésének akadályait hárítgatják. Mihelyt egyik vagy másik ezt mellőzi, saját érdeke ellen cselekszik. „Zwischenbeiden Gremein­schaftendarfso wenig GTeichgültigkeit, oder garFeindschaft herrschen, als beieinervon beiden das Bestrebendieandereinsich auf­zulösen. Vielmehr sind beide daraufhinge­wiesen, einander zu lieben, zu ehren, zu för­dern." Jul. Wiggers Kirch. Statist. Az államnak erkölcsi érzületre, az egyháznak oltalomra van szüksége kivül és belől, hogy kikerülje a hatalmaskodást, mely nem is hiva­tása. Ámde maga ereje által ezen szükségeket egyik sem pótolhatja, és így egymásra nagy szükségük van, — annyi­ra pedig, hogy minél inkább megközelíti mindkettő a maga feladatát, ezen egymásra való szükség érzete, mind az ál­lamnál, mind az egyháznál annál elevenebbé lesz: mert a cél, melyért mindkettő küzd, — az emberi tökély, és boldogság e földön elérhetlenek.— (Folyt.köv.) —­­— — ISKOLAÜGY. Mint vigyük be népiskoláinkba a gazdaságtan tanítását ? (Vége.) Tekintve, hogy e becses lap , tanítási elvek hosszas elmondására tért nem nyithat: kevés szóval igyekszem elő­adni a népiskolába beviendő gazdaságtan tanítási módját és körét. Mindenek előtt azt tartsuk szemünk előtt, hogy a nép­iskolai tanítás megkezdésekor nem szabad ezt idegen s uj elemnek tekinteni. — Magához az élethez van az nőve, leg­alább a gyermek környezetéhez oly természetesen, mint bármelyik más tantárgy, — sőt azok egyikével, a termé­szettanival egyenes, organicus összeköttetésben áll. Ezért nem lehet többé oly népiskolának létezni, melynek felsőbb lépcsőin kellő hely ne engedtetnék a reál-tanoknak, vagy hogy az ezek körébe tartozó tárgyak csak felületes figye­lemre méltattathatnának. A régi rendszer helyébe csak olyan léphet joggal, mely növendékeit a természet nagyszerű templomába is bevezesse, nemcsak, de ott a tájékozhatás kellékeivel is, még pedig az élethivatáshoz idomultan meg­ismerkedtesse. Hol tehát a természettan, természetrajz ta­níttatik, ott mára legtermészetesb alap szolgáltatott a gaz­daságtan előadhatására — és részemről sem ohajthatok semmit sürgetőbben , minthogy a természetiek tanításánál a távoli éghajlat különösebb növényei- s állataivali lélekölő bíbelődés helyett, már az első lépcsőn a szülőföld s annak terményeire irányuljon kizárólag a figyelem. Ebből önként következik, hogy a tulajdonképeni gaz­daságtan tanítása főleg egyszerű, nézleltetésben gazdag, népszerű, s minden tekintetben gyakorlati irányú legyen, mert ha valahol, itt igen kevés értékű az elmélet gyakorlat nélkül, s a legékesebb szólásu előadást is igen gyakran kineveti a gyakorlati élet. Mind a mellett a haladásnak kérdés-feleletek általi eszközlését, vagy a helyi körülmé­nyek tekintetbe vételével szerkesztett beosztást e tantárgy inkább megengedi, mint bármely más, ha különösen hézag nélküli folytonossággal igyekeztünk a tudományba behatni. — De feledve sohase legyen, hogy működésünknek csak akkor lesz maradandó becse, ha a tanítás által bizonyos egészet — száraz rendszeresítés nélkül — igyekeztünk al­kotni. Azért ennek elérése után fáradva e következőket vegyük tekintetbe : a) Földmlvelés következő lényeges részekkel: különböző nemű föld ismerete s tulajdonságai, azok javítá­sa, mívelése, trágyanemek készítése, alkalmazása, — a gaz­dálkodáshoz szükséges eszközök, ezek közt a legcélszerűb­bek kimutatva *), magtermelés, ápolás, magkövetkezés, — gyom és kártékony férgek kiirtása, — különös, s általá­nos hasznú növények, mint p. o. kender, len, dohány stb., komló, cékla stb. mívelése. b) Rétmívelés, különös tekintettel a földöntözés-és javításra, a réti jó fünemekre s ártalmas hatású növé­nyekre, — majd trágyázás és a rétátalakítás módjára. c) Baromtenyészet, tekintettel a házi szárnyas állatok különböző nemei tartása- s ápolására, — majd a juhokra, szarvas marhák, lovak leggyakoriabban előfor­duló betegségeire, ezek orvoslása lehetőleg ismert eszkö­zei- s módjaira,— végre a már annyira elhanyagoltan ke zelt méh- vagy selyembogár-tenyésztésre. d) Szőlő- és gyümölcsfa tenyésztés, különös tekintettel a különböző vidékek helyi fekvése, földje stb. minőségéhez alkalmazott fajokra, — magvetés, ültetés ál­tali szaporítás, nemesítés , s ápolásra. — Igen szükséges, hogy e mellé még — habár csak főbb vonásokban is — az erdei nevezetesb fafajok tenyésztésmódja is csatoltassék. Ide tartozik a háztartás, mely szinte gyakorlati irányú tanítást igényel, de csak a lelki munkákbani elfáradás köz­ben vétethetik elő, s alkalmaztathatik üdvösen. Természetes, kezdetben, csak igen kevés esetben le­het az eddig elmondottak egész tankörét kimeríteni. De a dolgok természetére gondolva, nem is szükséges az most mindjárt. — Igen! A tanító helyesen cselekszik, ha egy­*) Nagyon kívánatos volna, ha a már jobban elterjedt gazdasági gépekkel is megismerkedtetné a tanító — ott, a hol lehet, eredetiben vagy rajzban — növendékei idősbjeit, s különö­sen azok kezelése módjába őket bevezethetné, mi mind az értelemnek és ítéletnek kifejtésére, mind különféle haszon­ra nagy befolyással lenne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom