Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-02-12 / 7. szám

Második évfolyam. 7. szám. Pest, február 12-kén 1859. PROTESTÁNS SZERKESZTŐ ES KIADO-HIVATAL: Lövészutca, 10. szám, 1. emelet. ELOFIZETESI Dl J: llelyben, házhozhordással félévre 3 fr. 42, egész évre 6 fr. 83 ujkr. Vidéken, póstán szétküldéssel félévre 3 fr. 68 kr., egész évre 7 fr. 35 ujkr. Előfizethetni minden cs. kir. póstahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdíj külön 30 ujkr. Kálvin nézetei az egyházigazgatás körében. A magyarországi prot. egyház átalakulás küszöbén áll ; minden értelmes és gondolkodni szerető prot. ember elismeri azt, hogy annak határozottabb s rendezettebb alakot kell magára ölteni elveinek, törvényeinek , igazgatásmódjának rendszeresítésében. Hogy ez célszerűen eszközöltethessék, három dologra nézve kell előlegesen tisztába jönnünk , három eszmét ha tározottan formuláznunk, — u. m. az egyház viszonyát azállamhoz, az egyházszervezetet, saz egyházi fegyelmet; *) mert ezekkel állanak közelebbi vagy távolabbi voszonyban, érintkezésben, minden, az egyház átalakulására vonatkozó teendőink. — Nem uj, nem határozatlan eszmék ugyan már ezek előttünk, mert hiszen maga a reformátio is, ezeknek formulázásával kezdte meg áldásos nagy munkáját; dicső reformátoraink ezekkel jöttek elébb tisztába, s akkor indultak el nehéz vállalatuk ösvényén. Minthogy mi az ő vállaikon nőttünk fel, s lettünk egyházzá, hogy szervezkedésünk fontos ügyében az alapelveket valahogy el ne tévesszük, célszerű lesz az ö nézeteiket a főbb részletekben tükörként mintegy lelkünk eleibe állítani a fenemlített három tárgyra nézve. Én jelenleg Kálvin nézeteit kisértem meg e helyen felmutatni, bogy azok zsinórmértékül szolgáljanak nekünk sok dologban: mások próbálkozzanak meg másokéival, — lehet hogy én is időt és fáradságot veendek erre magamnak. De most előtérbe állítom a nagy tudóst, kiről ugy a régi, mint az ujabbkor egyház tudósai elismerik azt, hogy ö volta protestáns egyház legmélyebb belátással biró szervezője, ki az apostoli egyházigazgatásmódot leginkább megközelítette. Többek közt Schenkel is így nyilatkozik felőle: „Das Wesen des Protestantismus" című munkájában a 227. lapon : „dadurch hat Calvin unster blicheYerdienste erworben, dass er die Berechtigung des christlichenVolkes, als solches, kirchlieh repraesentirt zu werden, nicht nur theoretisch anerkannt: sondern auch die Gemeinden, aufpraktischemWege organisch einzurichten versucht hat."—Lássuk hát egymásután az érintett tárgyakat. *) Az egyházi fegyelem korunknak egyik legkényesebb, de kétség kivül legégetőbb kérdése is. Lapunk megindulása óta e nagyfontosságú dolog folyvást eszemben volt, de nem akartam azt szőnyegre hozni, míg tárcámban idevo natkozó elegendő dolgozat nem volt, hogy az ügy több oldalú megvitatása lehetővé legyen. Most e tárgyra nézve mind a két felekezet szakavatott férfiainak dolgozatait birom és örömmel megkezdendem, — mikor majd e dolgozat folytán rá kerül a sor — az idevágó cikkek közlését. S z e r k. I. Nézetek az egyház és állam viszonyokra nézve. Hogy Kálvinnak az egyház- és államviszonyokra vonatkozó nézeteit tisztán felfoghassuk a theocratia eszméjét kell szem előtt tartani; nevezetesen: hogy Isten az Ur, s minden hatalom az ö nevében léphet fel; s minthogy ö kétféle hatalmat különböztet meg e világon, t. i. e r k ö 1 c s i t, mely az ember szellemi életét érdekli, —és világit, mely ö szerinte „ad externam morum iustitiam pertinet", — a két hatalom oly összeköttetésben van egymással, mint a test a lélekkel ; különböznek ugyan egymástól viszonylagosan, de nem általánosan, — egymás céljait előmozdítani tartoznak. Azért Kálvin szerint, azlston országa, vagy erkölcsi ország, az egyház által az államban is nyilvánul; mert a keresztyén vallás által az állam az egyházzal bensöleg van öszszekötve, mennyiben mind a kettőnek végcélja Isten dicsőítése az emberek jólléte s nevelése. — Azért mondja Kálvin institutiojában 531. lapon: „etsi enim a spirituali fidei doetrina separata videtur politica administratio: progreasus tamen ostendet, merito a me coniungi, imonecessitate impelli ut idfaciam;praesertimquoniam ab una parte amentes illi ordinem hunc divinitus sancitum f uriose evertere conantur. Principum vero adulator es, eorum potentiam, sine modo extollentes, Dei ipsius imperio opponere non dubitant. Utrique malo nisi obviam eatur, peribit fidei sinceritas." — Az egyház és állani egymást nem nélkülözhetik, sőt egymást kölcsönösen gyámolítani tartoznak. „Magistratus coercendo purgare debet ecclesiam offendiculis, verbi ministerium vicissim sufalévá re debet magistratum,netammultipeccent. Sic coniunetae debent esse operae, ut altéra sit adiumento alteri, non impedimento." Instit. „Mindenhatalmasság Istentől van" (Magistratus omnis generis, ab ipso Deo est institutus); tehát Kálvin szerint az állam is isteni intézmény, az emberiség nyugalma és békességére van rendelve; célban egyezvén az egyházzal, elszakadásuk nagy nyomor lenne az emberiségre nézve. Az államnál van a külső hatalom és erő, e hordja a fegyvert, s — bár benne a kivánt boldogság, melyért küzdünk, e földön el nem érettetik, de azért Isten országának kezdete „initia coelestis reg ni" az államban gyökeredzik. Instit. XX. 2. Az egyháznál nincs külső erő, hatalom, hanem erkölcsi. Ez az ig^f

.stanítás fegyverét birja, képez, nevel, hogy az állam polgárokkal birjon, az állam is nevel; de a hogy az egyház büntető hatalmat > mi lényéve"