Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-12-27 / 52. szám

SZERKESZTŐ ES KIADÓ HIVATAL: Lövészutca, 10. szám, 1. emelet. ELOFIZETESI Dl J: Helyben, házhozhordással félévre 3 fr. 42, egész évre 6 fr. 83 ujkr. Vidéken, póstán szétküldéssel félévre 3 fr. 68 kr., egész évre 7 fr. 35 ujkr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DÍJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdíj külön 30 ujkr. Biblia-terjesztő társulatok. A protestántismus feladata s kötelessége előllobogtatui a haladás zászlóját, terjeszteni a világosságot, országot építeni a lelki szabadságnak. Vége felé közelget az év, illő, hogy számot adjunk önmagunknak, váljon megfeleltünk-e feladatunknak, híven teljesítettük-e kötelességünket, világosságot terjesztettünk- e ott, hol sötétség borongott, vagy véka alá rejtettük a meggyújtott gyertyát? váljon útba igazítottuk-e a tévelygőt, vagy hagytuk bolyongni a btin útán; híven kereskedtünk és sáfárkodtunk e a reánk bízott talentumokkal, vagy elástuk azokat? Ezekről kell a protestántismusnak minden év végén számot adnia, hogy megítélhesse, váljon méltó volt-e nevére. Az evangéliomí világosság terjesztésében leghatalmasabb tényező az angol biblia-terjesztő társulat, melynek jóltevő karja kihat a világ minden zugába, hol csak lelki sötétségben tévelygőket érez. Ötvenötödik évét éli e jótékony társulat, vegyük szemügyre, mennyiben volt hü sálára a vallásnak, mennyire haladt működési köre s mik azon áldások, melyek működéséből erednek. Midőn ezeket felszámláljuk, előre figyelmeztetjük e lapok tisztelt olva sóit, hogy ne úgy tekintsék ezt, mint a biblia-terjesztő társulat működésének, az általa elterjesztett bibliák számának, a protestáns egyház bőkezűségéből adakozott jótétemények mennyiségének előszámlálását; ne tekintsék — mint sokan teszik — az öndicsekvés hiú hangjának; hanem tekintsék azon megbecsülhetlen erkölcsi s vallási hasznokat, melyek a biblia-terjesztő társulat működéséből erednek; tekintsék azt, hogy a társulat tevékenysége oly gondolatokat s feltételeket költ, melyek mind saját jólétünkre, mind az Isten igéjének elesett embertársaink milliói közt való elterjesztésére oly nagy befolyást gyakorolnak. A biblia-terjesztő társulat évi müködésérőli számadás koronként világosabb színben állítja elénk azon magasztos célt, mely felé törekednünk kell; feleleveníti azon előjogok benyomását s fontosságát, melyek Isten kegyelméből a protestántismus örökrészéül jutottak; azon alap és indokok vizsgálatára ösztönöz, melyek a szentírás terjesztésénél iráuyadók. És míg lelkünket a kitűzött nemes cél újabb-újabb vizsgálatára buzdítja, egyszersmind alkalmat nyújt arra, hogy a véghezvittet a még teendővel összehasonlíthassuk , mielőtt küzdelmeink, reményünk s imáinkkal a végcélt elértük volna. Oly idők, milyeneket most élünk, mintegy erőhatalommal kényszerítenek annak vizsgálatára, hogy magasztos feladatunkat illetőleg mennyire teljesítettük a személyes felelőségünkre nehezedő kötelességeket. Megtettünk-e minden tőlünk kitelhetőt, a vallás, haza, emberiség, tudomány, szóval a közügy érdekében ? A protestántismus minden egyes működését figyelemmel kisérni s arról egyes embernek számot adni teljes lehetlen. A többit tegyék mások, én csak a biblia-terjesztő társulat működését fogom rajzolni. Rajzolom pedig örömmel s hálával és azon meggyőződéssel, hogy az előttem fekvő adatok újabb bizonyságát adják, liogy Isten keze és áldása van e társulaton, mert csak annak kegyelme képes ennyi előmenetelt s erőt adni. Előadásomban „Franciországot" teszem legelői. Nemcsak azért, mert szomszédos Angolországgal; nemcsak azért, mert e társulat működése óta legtöbb biblia kelt el Franciaországban, úgyhogy ma ötödfél millió biblia kereng a francia nép közt: hanem azért, mert ittlegfenségesebbek azon gyümölcsök, melyek Isten igéjének terjesztése által az erkölcsi élet mezején termettek. A most lefolyt évben sok nehéz akadálylyal küzdött a társulat. Néhány alárendelt túlbuzgó francia tisztviselő minden áron erőlködött a biblia terjesztést gátolni; de ez egyért köszönetet mondhatni a francia kormánynak, hogy protestáns alattvalóitól a biblia-vevés és olvasás jogát nem vette el. Az alárendelt hivatalnokok túlbuzgósága azonban csak hasznára fordult a társulatnak, mert a zaklatott nép annál sovárgóbb vágygyal kereste és vette a szent-könyvet, úgyhogy 1858—9-ben 90,860 példány, tehát 4524 példánynyal több kelt el, mint a múlt években. Kimutatás szerint 1820-tól fogva 1859. april 5-ig a párisi rakodából 3,609,252 példány kelt el, ehhez számítva a párisi agentía felállítása előtt elterjedt 980,000 példányt, jelenleg 4,498,522 példány kereng a francia nép kezén. Legnagyobb szolgálatot tesznek a társulatnak az úgynevezett házalók, kiknek buzgósága, önfeládozása azt tanúsítja, hogy nem pusztán zsoldért fáradnak, hanem tökéletesen meg vannak győződve vallásuk igazságáról, az isteni igazság erejétől áthatvák s ennélfogva mintegy köteleztetve érzik magukat a szentírás terjesztésére. Másokkali érintkezésükben kerülnek minden politikai vitatkozást, sohasem szítják az elégiiletlenség tüzét, ők mint a „könyv" emberei ismertetnek, s mint a „társas rend" barátai tiszteltetnek. Ők mindenütt a vizek mellett vetnek s bár egyszerű míveltséggel birnak, de okaik hatalma s hitök egyszerűsége által a hitetlenek legfurfangosabb ellenveté; seit képesek elnémítani. ^ -'T A biblia terjesztése nagy befolyással van a pfote%^ stántismus terjedésére. Ennek bebizonyítására Franciaor«v ^ szágot veszem fel, hol a társulat befolyása 1833 óta ^zeffl^ .^;? betűnő vallásos haladást tett. Az akkori protestantizmus állapota kiviláglik a hivatalban levő papok számából. 1833. v volt 599;

jelesül 376 reformált és 223 lutheránus lelkész,