Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-01-29 / 5. szám

Második métely a fényűzés, mely magában elégséges, a kegyeletek végsiilyesztése által, megvonni nemzetek fölött a lélekharangot; mint ezt régi Persia, Róma, stb. példáik mutatják, Es ezen veszélyes kórjel igen kezd terjedezni hazánkban, különösebben nőnemünknél. Selyemben ^ drága kelmében, csipkében, sorsát és vagyonát meg nem illető piperében jár már ma a falusi földmívelő leánya, sőt cselédje is, shogy meggyőzze fényűzését, kész mindent elkövetni a legszentebb kegyeletek rovására is. E métely ellenében a helységek elöljárói és tekintélyesebbjei csak azt tehetik, hogy magok részéről jó példával mennek elő, családjaik körében gazdaságos egyszerűséget követnek, annak tagjainak meg nem engedik, hogy öltözetben fényt űzzenek. Kétségen kivül csak idves hatása lehet a faluban annak, ha a szegényebb és tekintélytelenebb sorsnak látják, hogy a birák és előkelőbb gazdák egyszerűséget követnek. Legyen a háztartás is egyszerű, még a vagyonosabbaknál is, legfölebb kényelemre számított, csak dynasták számára maradván fel némi mérsékelt fényűzés ; mert a fényűzéseket követő későbbi megszorulások, kiapasztott jövedelmi források, megannyi kisértetek elvetemülésekre. Nem árt e részben is szigoru fegyelmet tartani a helybeli boltosokra nézve, kik gyakran alattomban görbe utakon csábítgatják a nőnemet, egyik vagy másik fényűzési cikk és pipere orozott megszerzésére. Harmadik métely a heverés és henye élet, mely .minden rosznak gyúanyagja szokott lenni. Mindenki tudni és érzeni fogja, hogy ujabb időnkben egyedül csak munka, szorgalom és takarékosság azon eszközök, mik által, főkép a falusi földmívelő osztály, tetemes kiadásai mellett, háztartásával kijönni és szükségtől, szorongató megszorulásoktól menekülni bírhat. Tehát közte a munkátlan henye kényszerül , törvénytelen gaztettekre, s minden kegyeletek megtapodására vetemülni, hogy megállhasson. Ez főoka különösebben annak, hogy egy idő óta hazánkban, szemlátomást szaporodnak a vagyonbátorság elleni merényletek. A munkátlan henye ember, rendesen ugy szokta tekinteni mások vagyonát, mintha abban neki is osztályrésze volna ; mert, úgymond, adott neki a szerencse eleget, marad még neki elég, ha egy. részétől megfosztom is. Erre nézve kötelességük a helybeli derék bíráknak: szemmel tartani az oly lakosokat, ifjakat, kik henye élet mellett, szeszes italokra vagy egyébre, egyszerre bőven költenek; mert becsületes uton nem szerezhették meg a költséget. Továbbá: szükséges felhasználtatniok minden eszközöket és körülményeket arra, hogy a falu gyermekei korán szorgalomra és munkásságra szoktattassanak. Nagy hanyagságuk az faluhelyen a szüléknek, hogy gyermekeik rendesen, egész iskolábóli kikerülésekig, nem használtatnak egyéb munkára, mint liba- és olykor ökörőrzésre; holott a háznál találkoznának, más apróbb foglalkozások is, mikre fordíttathatnának. Az elöljárók igen célszerűen cselekednének, ha például falujokban a selyemtenyésztést — melyet Olaszországban is rendesen gyermekek és nők kezelnek — meghonosítni igyekeznének, e végre kázak előtt és utak körül eperfákat ültettetnének; arra szánt köztelken, a gyermekekkel gyümölcsfákat óltatnának és tenyésztetnének, hol vessző terem, behoznák a kosárfonást; hol bő az erdő, faragást és esztergályozást, orvosfűvek szedését stb. E három mételyre nézve, különösebben szükséges, az egyházi és polgári fegyelemnek oly józan eljárása, mely a kellő szigorral, egyszersmind atyáskodást is párosítni bírjon. 7. Sokat használna a kegyeletek föléfesztésére az, ha a kegyeletek főbb nemei, a gyermekek számára, kérdésekbe és feleletekbe, vagy könnyű versekbe foglaltatnának, s a gyermekek ezeket, catechismusaik mellett betanulnák. Valamint idves jótétemény fogna lenni valamely lelkes pártfogó részéről az, ha a kegyeletekről egy bővebb, népszerű könyvnek szerkesztését eszközölné, mely, teszem, hónaponként egyszer, a nép és gyermekek előtt, a lelkész jelenlétében felolvastatnék, s ez által hatályosan fejtegettetnék. 8. Egy helység lakosságának erkölcsi állapota, jámbor kegyeletessége, vagy kicsapongási hajlama, sok részben függ a helybeli iskolatanítónak alkalmas s lelkiismeretes, vagy alkalmatlan, hanyag, indulatos voltától. Az alkalmas tanító sokban pótolhatja a kisdedóvás hiányát; mert minden tanítványának ismervén családi körülményeit, ezekhez képest fejtegetheti ; előtte a ráváró kegyeleteket. Ellenben az alkalmatlan, hanyag, bosziis, epés tanító, egész emberivadékokat ronthat meg a helységben; miután az iskolai éveket, mikben amazok elmebeli és erkölcsi tehetségeiknek kifejtését nyerhetnék, javukra felhasználni elmulasztja, vagy fonák bánásával épen megmételyezi azokat. Ezért ott, hol a tanító megválasztása, az elöljáróktól és tekintélyesebbektől függ, szoros kötelességük ezeknek: józanul, telhető lelkiismeretességgel, s minden más tekintetek mellőzésével járni el a megválasztásban, s nem abba helyezni súlyt, hogy a kántortanító, harsány torkú, vagy a társaságokban, lakomákban ügyes mulattató legyen, hanem abba, hogy ügyes tanítás és jámbor erkölcs mellett, alkalmas legyen a gyermekek erkölcsiségének vezérlésére és képzésére nézve is. Sajnálatos e tekintetben is, számos helységeink, ekklézsiáink szegénysége, melynélfogva kellőleg nem fizethetvén iskolatanítóit, gyakran oly éretlen ifjak vezetésére kénytelenek bizni iskoláikat, kiknek még magoknak is vezető kellene! 9. Óhajtható lenne, hogy a könnyelmű kölcsönszedések s ezek következtében jólelkű hitelezőket megrontó csődmondások, hitellel való visszaélések, különbféle hamisítások, gyermeknevelési elhanyagolások, sot fonákságok irányában, intézményeink szigorúbb fegyelemmel lennének. Ezeknek s más efféle visszaéléseknek elharapódzó mételyeik, példaadásaik , hatályosan vesztegetik meg a nemzet kegy eletességét. 10. Természetes, hogy ha a helységek elöljárói és tekintélyesebbjei, a kegyeletek fölélesztésében célt kivánnak érni, ezt pedig kivánniok kell, miután ma-