Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-09-27 / 39. szám

b) más hivatalhelyrei áttétel vagy egészeni kitétel, c) kártalanítás, d) házassági perekben ágy- és asztaltól elválás, a házasság érvénytelensége, vagy a házassági kötelék felbomlása van kimondva. 61. §. A bírósági díjak az esperességi pénztárba folynak. 62. §. Az esperességi consistorium előtt folyt bírósági tárgyalásokról külön jegyzőköny vezetendő, melybe minden intézkedések és határozatok szórói-szóra beikta- ! tandók. Ezen jegyzőkönyv titokban tartandó, s csupán az esperességi levéltárban őrzendő. 63. §. A nem bírói tárgyalásokról szinte külön jegyzőkönyv vezetendő. Ezen jegyzőkönyv az esperességi con vent tagjai által megtekintethetik, s az ülés után tiz nap alatt megtekintés végett a superintendens elé terjesztendő. Negyedik fejezet. A superintendentiális (egyházkerületi) conventekröl. 64. §. A superintendentiális conventek rendszerint évenként egyszer, legfeljebb kétszer tartatnak , s a superintendens által, nyolc héttel előbb, a fontosabb tanácskozmányi tárgyak kijelelése mellett hivatnak egybe. 65. §. Azon esetben, ha : a) a superintendens betegség által akadályozva van, vagy midőn b) helye megürült, a meghivó levél a helyettes superintendens által bocsáttatik ki. 66. §. A superintendentiális convent mindég a superintendens hivatala és lakhelyén tartatik, hol a levéltár is őrzendő. 67. §. A superintendentiális conventek állanak: a) a superintendensből; b) a superintendentiális felügyelőből (gondnokból — Inspector, Curator —); c) a superintendentiális consistorium egyéb tagjaiból; d) a superintendentia valamennyi espereseiből és társespereseiből; e) a superintendentia minden esperességi felügyelőiből (gondnokaiból); /) az esperességek világi (44. §.) követeiből; g) a gymnásiumok igazgatóiból s a superintendentiabeli minden gymnásiumnak még egy tanítójából; h) a praeparandiák igazgatóiból; i) azon tanárokból, kik a superintendentiában netalán létező hittudományi tanintézetben, tisztán hittudományi szaktanulmányokat adnak elő. 68. §. A superintendentiális conventben, mindaddig, míg eziránt zsinat utján végleges határozat nem hozatik, a fenállott gyakorlathoz képest, a superintendens és a superintendentiális felügyelő (gondnok) közösen elnököl. 69. §. A superintendentiális convent hatásköréhez tartozik : 1. A superintendentia iskolai és egyházi ügyei feletti tanácskozás. 2. A vallásosság és erkölcsiség fentartásáról, visszaélések megszüntetésérőli gondoskodás. 3. Szegény községek és népiskolák felsegélése. 4. Oly szegény tanulók gyámolítása, kik az egyház vagy iskola szolgálatára! kiképezésök végett, a német szövetségi államok valamely evangélikus hittudományi tanszakán tanulnak. E végre külön segedelmi pénzalap alakítandó, melybe juttatandók mindazon kegyes adományok, a melyek a superintendentia körületében lévő egyházakban a hívek által adatnak azon napon, melyen a reformátió ünnepe évenként megületik. 5. A superintendentia egyházi szükségleteinek fedezéséről való gondoskodás : a) a kerületebeli egyházakban eszközlött önkénytes gyűjtések által; b) kegyes adományok által, melyek aláirás utján gyűlnek be; c) a szükséges összegnek a kertiletökbeli evangélikusokra való kivetése által. 6. A superintendentiához tartozó vagy reábízott pénzalapokba alapítványok kezelésérőli gondoskodás. 7. Azon nehézségek feletti tanácskozás, melyek a felsőbb jfegybázi rendeletek pontos foganatosítását gátolják. — 8. Az egyház jogainak, valamint a más hitűek keli békességnek és egyetértésnek fentartása. 9. A hatóságokhoz intézendő felterjesztések és indítványok, s a zsinat elé terjesztendő tárgyak feletti tanácskozás. — 10. A papi hivatali jelölteknek s az egyetemekről visszatérő tanulóknak, az e részben kibocsátandó törvény értelmébeni egyházi megvizsgálása végett szükséges bizottmányok kirendelése és megválasztása. 11. A létező esperességek átalakítását vagy ujak képezését tárgyazó indítványok. 12. Következő választások, jelesen : a) a superintendentiális felügyelő (gondnok) választása. Ez a világi követek sorából választandó s hivatalába iktatása előtt, megerősítés végett feljelentendő; b) a superintendentiális consistorium ülnökeinek és helyetteseiknek (80. §.) választása ; c) egy egyházi s egy világi superintendentiális jegyzőnek választása; <*) e

gy? vagy a körülmények szerint több superintendentiális egyházgazdák (pereeptorok) választása; e) a superintendentiális levéltárnok választása: f) az összes superintendentiák generális conferentiájába a convent világi tagjai közül küldendő követnek (91. §. d betű) választása; g) a zsinatra küldendő egyházi s világi követeknek (103. §. 4. és 5. pont) választása. Az egyházi követek a superintendentiális conVent jelenlévő tagjai közül választatnak. A világi követek választása sem a convent tagjaira nincs szorítva, sem a superintentiábani lakáshoz nincs kötve. — (Folyt, következik.) Az „Oesterreichische Zeitungban" egy cikk olvasható, mely a protestáns ügyek némi felvilágosításául akar szolgálni. — Minthogy jól értesített forrásból látszik merítve lenni, sietünk olvasóinkkal annak tartalmát megismertetni. Nevezett lap így szól : „Az egyházi szabadságnak, mint minden egyébnek két oszlopa van, a jog és rend. A jogot megadta az evangélikusoknak az állam, rendet teremteni s behozni önnön magukra, zsinataikra bízta. Nem kétkedünk, hogy ezek nemsokára összeülnek, s a következő tavasz már tanácskozásban fogja őket találni. Azt mondják, hogy ez a következő év májusában fogna történni. A. zsinatban oly törvényes tért nyertek az evangélikusok, melyről kiindulva kívánságaikat a trón zsámolyához vihetik s szélesebb fejlődés után küzdhetnek. A zsinatnak állam által engedélyezett időszakhoz kötöttsége elég tanúsága annak, hogy az állam ezen eszközt óhajtja s keresi, hogy ezáltal az evangélikus egyháznak az autonomia alapjáni fejlődését lehetővé tegye. A császár kinyilatkoztatja, hogy minden hatodik évben zsinat tartathatik, ez engedélyt a fejedelem adja; váljon megtartassék-e, vagy meg kell-e tartatnia, ezt az egyház képviselete van jogosítva meghatározni. A zsinat I állapítja meg elhatározólag az egyházi rendet, a kormány által ezúttal kiadott utasítás csak ideiglenes. Ezen zsinat szabadságában áll azt elfogadni, módosítni, vagy a helyett egészen ujat alkotni; eleve azonban, hogy a zsinattarthatás lehetővé tétessék, szükséges volt utasítást adni. Zűrzavart állapotba nyúlni, hogy abból alkotmányozó gyűlés fejlődhessék ki, legvégső eszköz, mely ritkán vezet célhoz. Mindig meg kellett volna az államnak engedni, hogy a zsi-